Az ukrajnai háború árnyékában: Georgia, a 14 éve orosz ellenőrzés alatt tartott állam

A Georgia elleni 2008-as orosz katonai agresszió kezdete óta 14 év telt el. A nemzetközi jog, az ENSZ alapokmánya, valamint a Helsinki Záróokmány alapvető elvei és normái elleni durva támadás maradandó nyomot hagyott az európai biztonsági struktúrában. Cikkünkben a 2008 óta tartó katonai agresszióról, ellenőrzésről olvashat, illetve arról, hogy miért probléma az, ha Oroszország nincs felelősségre vonva.

Figyelem: a cikk végén lévő galériában a nyugalom megzavarására alkalmas fotók találhatóak.

2008-ban kezdődött, de lesz-e egyáltalán vége?

Vízválasztó esemény volt a 2008-as orosz invázió, amely új szakaszát jelentette Oroszország agresszív politikájának a demokratikus világgal és a szabályokon alapuló nemzetközi rendszerrel szemben. Az ország anélkül terrorizálhatta a régiót, hogy felelősségre vonták volna. És ez még csak a kezdet volt.

Georgia volt az első, de sajnos nem az utolsó orosz áldozat. Oroszország fokozódó agresszív politikája hatással volt az ország kollektív biztonságérzetére, és arra kényszerítette őket, hogy kiálljanak értékeik, biztonságuk és a nemzetközi jog megőrzése mellett.

A 2008-as katonai agressziót követően Oroszország a Georgia elleni nem konvencionális hadviseléssel folytatta, ami Abházia és Cshinvali régiók illegális megszállásában nyilvánult meg, amelyek ma már teljesen militarizáltak, és amelyek felett Oroszország tényleges ellenőrzést gyakorol.

Georgia esete önmagában is szemléletes példa arra, hogy nem szabad hagynunk, hogy Oroszország megússza a szomszédos országok szuverenitása és területi integritása elleni támadásokat, katonai bázisok illegális telepítését, az emberi jogok súlyos megsértését, valamint nemzetközi kötelezettségeinek figyelmen kívül hagyását.

Sehol sincs biztonság és béke a régióban

Az orosz megszállás 14 éve alatt, ellentétben a közhiedelemmel, Georgia megszállt területein nem volt se nyugalom, se stabilitás. Egy ingatag status-quo lebeg a régió felett, amely provokatív és törékeny, és túszokat, életeket követelt. Az emberi jogi helyzet folyamatosan romlott és romlik a mai napig.

Oroszország nem érzi magára nézve kötelezőnek a 2008. augusztus 12-i, az EU közvetítésével létrejött tűzszüneti megállapodást, ezért 14 évvel később Georgia még mindig az egyetlen fél, amely teljes mértékben betartja azt. A megállapodásban foglaltakkal ellentétben Oroszország még mindig megszállva tartja a két régiót, és tovább folytatja tényleges ellenőrzésének kiterjesztését.

Az orosz megszállás humanitárius és emberi jogi dimenziója különösen aggasztó. A konfliktus sújtotta lakosságra nehezedő, napról napra növekvő nyomás és az alapvető jogokkal és szabadságjogokkal való visszaélés minden évben új mélypontokat ér el.

A megszállási vonal hosszabb ideig tartó lezárása a humanitárius válság szélére sodorja a megszállt régiót, és ez már több tucat ember életébe került, akik nem kaphattak sürgősségi orvosi segítséget a grúz kormány ellenőrzése alatt álló területeken. Az Európa Tanács főtitkárának 2022. április 4-i összevont jelentésében szereplő értékelés szerint “a konfliktus által érintett közösségek emberi jogi és humanitárius helyzete továbbra is feszült, különösen a mozgásszabadság továbbra is fennálló és/vagy újonnan bevezetett korlátozásai, a dokumentációs problémák és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés akadályai miatt”.

A népi identitás teljes megszüntetése

Évről évre az etnikai megkülönböztetés egyre intenzívebb formáit tapasztalják az ott élők, mivel a régióban élő grúzok etnikai hovatartozásuk alapján egyre inkább célpontjai az orosz megszálló rezsimnek. Ráadásul az anyanyelvi oktatást szinte teljesen kiirtották a megszállt régiók iskoláiból és óvodáiból, és rendszerszintű politika folyik a grúz nyelv teljes eltávolítására minden más grúz nyelvjárással együtt. Ez vonatkozik a grúz kulturális örökség elleni szándékos támadásokra is mindkét megszállt régióban, mivel azokat stilisztikai hamisításnak vetik alá, amelynek célja a grúz történelmi és kulturális identitással való minden kapcsolat eltörlése.

A helyzet a helyszínen még aggasztóbbá válik, mivel a nemzetközi biztonsági és emberi jogi megfigyelő szervek sem jutnak be a megszállt területekre. Még az EUMM (European Union Monitoring Mission in Georgia) – az egyetlen nemzetközi misszió a helyszínen – is csak a grúz kormány által ellenőrzött területeken gyakorolhatja mandátumát. Ennek fényében felháborító, hogy az EUMM személyzetét az orosz megszálló rezsim képviselői letartóztatták Cshinvali térségében.

Ezenkívül az Orosz Föderáció provokatív és illegális helyszíni akcióival együtt akadályozza Grúzia és nemzetközi partnerei békepozícióit. Az elmúlt 14 évben a genfi nemzetközi megbeszélések rendszeres célpontja volt az Orosz Föderációnak, ami végső soron a siker minden esélyét elodázta.

Ma, amikor könnyen megfigyelhető, hogy a jelenlegi instabilitás milyen szélesebb körű biztonsági következményekkel járhat, fokozottan szükség van egy olyan egységes megközelítés kidolgozására, amely Oroszország agresszív magatartásmódját kezeli. Ha hagyjuk, hogy Oroszország szétszakítsa a nemzetközi rendszer jogi szövetét, akkor nem lesz mit fenntartani, a világ káoszba és hanyatlásba süllyed.

A demokratikus világ példaértékű egységet tanúsított az Ukrajna elleni orosz katonai agresszióra adott válaszában. Ezt az egységet és határozott álláspontot fenn kell tartani annak biztosítása érdekében, hogy Oroszország összhangban legyen a nemzetközi jog alapelveivel, tiszteletben tartsa Georgia, Moldova és Ukrajna szuverenitását és területi integritását.

Galéria