Kínában terjednek a tüntetések, összecsapások voltak Sanghajban

A szigorú és értelmetlen kínai COVID-19 korlátozások miatti tiltakozásokat tartanak már harmadik napja, és több városra is átterjedtek a tüntetések. A kommunista kínai vezetőség igyekszik ezeket is eltitkolnia  világ elől, de például több száz tüntető csapott össze a rendőrséggel Sanghajban. 

Ilyen nagy tüntetésekre nem volt példa Kínában, mióta Hszi Csin-ping elnök egy évtizede átvette a hatalmat. A tiltakozások azt követően kezdődtek, hogy 10 ember meghalt egy tűzvészben Urumcsiban, a távol-nyugati Hszincsiang régió fővárosában, és ezért a tüntetők közül sokan az elhúzódó COVID-19 zárlatokat okolják.

Míg a világ nagy része már rég eltörölte a koronavírus korlátozásokat, addig a kommunista kínai vezetés nem hajlandó változtatni a zéró COVID szabályozáson, és továbbra is több száz millió embert tartanak “lakat alatt” az ország különböző pontjain.

A halálesetek a csalódottság villámhárítójává váltak a szigorú zárlatok, a tömeges tesztek és a nyomon követés kombinációja miatt. Már lassan három év indult el a koronavírus Wuhanból, azóta is gyötrik az embereket a kínai hatóságok. Vélhetően a vezetés azért nem akar változtatni a zéró COVID korlátozásokon, mert úgy hiszik, hogy ezzel gyengeséget mutatnak, közben visznt mind a társadalom, mind a gazdaság hatalmas károkat szenved.

“Azért vagyok itt, mert szeretem az országomat, de nem szeretem a kormányomat… Szeretnék szabadon kimenni, de nem tehetem. A COVID-19 politikánk egy játék, és nem a tudományon vagy a valóságon alapul” – mondta Shaun Xiao tüntető a Reuters hírügynökségnek Sanghajban, Kína legnagyobb városában.

#China

Anti-lockdown protests in Chengdu getting out of control. Similar pictures arrive from #Shanghai, #Wuhan, #Guangzhou and even #Beijing.

#China #Chengdu #ChinaProtests #China #ChinaRevolution #ChinaProtest2022 #CovidIsntOver pic.twitter.com/Lv32JRwHJg

— Harish Deshmukh (@DeshmukhHarish9) November 28, 2022

Az év elején Sanghajban történt hosszan tartó lezárás már egyszer komoly dühöt és frusztrációt váltott ki a város 25 millió lakosából.

Agresszív cenzúra

Több százan gyűltek össze vasárnap este Sanghajban, és üres papírlapokat tartottak a kezükben a tiltakozás cenzúrájának kifejezéseként. Eközben a rendőrség nagy létszámmal volt jelen az Urumcsiról elnevezett Wulumuqi úton, ahol szombaton egy gyertyás virrasztás tüntetéssé alakult.

Wuhanban a közösségi médiában közzétett videókon több száz lakos vonult az utcára, fémbarikádokat törtek át, feldöntötték a COVID tesztsátrakat, és a lezárások megszüntetését követelték.

A tüntetésekről tudósító, akkreditált BBC-riportert megtámadták és több órán át őrizetben tartották. “A BBC rendkívül aggódik Ed Lawrence újságírónkkal való bánásmód miatt, akit letartóztattak és megbilincseltek, miközben a sanghaji tüntetésekről tudósított. Több órán át tartották fogva, mielőtt szabadon engedték. Letartóztatása során a rendőrök megverték és megrúgták” – áll a BBC szóvivőjének közleményében.

A tüntetők Wuhanban és Csengtuban is az utcára vonultak, míg Kína számos egyetemi campusán diákok gyűltek össze tüntetni a hétvégén.

Hétfőn a kora reggeli órákban Pekingben két, összesen legalább 1000 fős tüntető csoport gyűlt össze a kínai főváros harmadik körgyűrűjén, a Liangma folyó közelében, és nem voltak hajlandóak feloszlani.

“Nem maszkokat akarunk, hanem szabadságot. Nem akarunk COVID-teszteket, szabadságot akarunk”

– skandálta korábban az egyik csoport.

Vasárnap a délnyugati nagyvárosban, Csengtuban is nagy tömeg gyűlt össze a közösségi médiában közzétett videók szerint. Ott is üres papírlapokat tartottak a magasba és skandálták:

“Nem akarunk élethosszig tartó uralkodókat. Nem akarunk császárokat”, utalva Xi-re, aki eltörölte az elnöki cikluskorlátokat.

Más városok közül az északnyugati Lanzhouban is voltak nyilvános tiltakozások. A tüntetők szerint a városokat annak ellenére lezárták, hogy senkinek a tesztje nem volt pozitív.

“Az emberek hihetetlenül türelmesek voltak a lezárási intézkedésekkel, de a hatóságoknak nem szabad visszaélniük a vészhelyzeti intézkedésekkel” – mondta Hana Young, az Amnesty International regionális igazgatóhelyettese egy nyilatkozatban. “Ezek a példátlan tüntetések azt mutatják, hogy az emberek a túlzott Covid-19 korlátozásokkal szembeni tűrőképességük végére értek.

“A kínai kormánynak azonnal felül kell vizsgálnia a Covid-19 politikáját, hogy biztosítsa, hogy azok arányosak és időhöz kötöttek legyenek. Fel kell függeszteni minden olyan karanténintézkedést, amely veszélyezteti a személyes biztonságot és szükségtelenül korlátozza a mozgásszabadságot.”

Zéró COVID módosítással:

Kína kitartott Hszi zéró-COVID politikája mellett még akkor is, amikor a világ nagy része feloldotta a világjárvánnyal kapcsolatos legtöbb korlátozást, de a fertőzőképesebb változatok megjelenése eltompította a vírus felszámolására irányuló intézkedések hatékonyságát.

Bár globális összehasonlításban alacsony, a kínai esetszámok napok óta rekordot döntöttek: a hatóságok hétfői frissítésükben több mint 40 000 új esetről számoltak be.

A kínai vezetés életmentőnek és az egészségügyi rendszer túlterheltségének megelőzése érdekében szükségesnek tartja a szigorú politikát, ugyanakkor valamelyest módosította megközelítését.

A Nemzeti Egészségügyi Bizottság tisztviselőket küldött különböző helyi hatóságokhoz, hogy segítsenek az új irányelvek végrehajtásában és “néhány probléma kijavításában”, valamint hogy a járványok kezelésében elkerüljék az “egyméretű” megközelítést és a “túlzott politikai lépéseket” – jelentette hétfőn az állami Global Times.

Tilalmi lista

Megjegyezte, hogy a keleti Hefei város hatóságai egy 16 pontból álló “tilalmi listát” adtak ki, amely többek között azt tartalmazza, hogy a karanténba zártak számára nem szabad lezárni és hegeszteni az ajtókat, míg a központi Zhengzhou városában a tisztviselők tisztázták, hogy az “otthonmaradási” utasítás azt jelenti, hogy a lakosok orvosi kezelés, vészhelyzet, menekülés és mentés céljából továbbra is kimehetnek.

Urumcsiban, ahol a régió négymilliós városának sok lakosát már 100 napja nem hagyhatják el otthonukat, a tisztviselők tagadták, hogy a COVID-19 zárlatos intézkedések akadályozták volna a menekülést és a mentést a csütörtöki tűzvészben.

Hszi hatalmas stabil?

A frusztráció azonban forrong, alig több mint egy hónappal azután, hogy Hszi biztosította harmadik ciklusát a Kínai Kommunista Párt vezetőjeként.

“Ez komoly nyomást gyakorol a pártra, hogy reagáljon. Jó esély van arra, hogy az egyik válasz az elnyomás lesz, és letartóztatnak és bíróság elé állítanak néhány tüntetőt” – mondta Dan Mattingly, a Yale Egyetem politológia adjunktusa.

Mégis, figyelmeztetett, a zavargások messze elmaradnak az 1989-ben tapasztaltaktól, amikor a tiltakozások a Tiananmen téri véres leverésben csúcsosodtak ki. Hozzátette, hogy amíg Hszi a kínai elitet és a hadsereget maga mellett tudhatja, addig nem fenyegeti érdemi veszély a hatalmának megtartása.

“Az urumcsi tűz tragédiája figyelemre méltó bátorságra ösztönzött egész Kínában. Sajnos Kína játékkönyve túlságosan kiszámítható” – mondta az Amnesty Young. “A cenzúra és a megfigyelés folytatódni fog, és nagy valószínűséggel a következő órákban és napokban is látni fogjuk a rendőrség erőszakos fellépését és a tüntetők tömeges letartóztatását. Hosszú börtönbüntetések is várhatóak a békés tüntetőkkel szemben”.”

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/11/27/video-lazadnak-dolgozok-kinaban-hszi-tavozasat-kovetelik-a-tuntetok/” ][/hm_embed]