Ledöbbentette a kutatókat ez a 9000 éves emberi maradvány
Washington délkeleti részén a Kennewick Man, azaz kennewicki ember néven ismert 9000 éves maradvány felfedezése lenyűgözte a paleoantropológusokat. Ez a zömök testalkatú, körülbelül 180 centiméter magas őslakos figyelemre méltó történetet hagyott hátra. Illetve az sem elhanyagolható tényező, hogy ez az egyik legrégebbi és legteljesebb maravdány Észak-Amerikából.
Sérülésekkel és az azokhoz való alkalmazkodással tarkított élete a túlélés és a kitartás történetét tárja elénk. A kennewicki ember sérülései, köztük egy lándzsával a csípőjén ejtett seb és törött bordák, arra utalnak, hogy élete tele volt megpróbáltatásokkal. Figyelemre méltó, hogy a lándzsa épphogy elkerülte a hasüregét, ami halálos lett volna. Ez pedig egy gondoskodó közösség segítségére utal, tette közzé az Ancient Origins. A mellkasán és a koponyáján lévő sérülések harcokra vagy balesetekre utalnak, és egy érdekes, csontjaiba vésett történetet hagynak hátra.
Széles testalkata és a szörfös fül nyomai arra utalnak, hogy az északnyugati partvidékhez tartozik, ahol valószínűleg vadászattal, halászattal és történetmeséléssel foglalkozott. A kennewicki ember szándékos és a folyásiránnyal felfelé néző temetése újabb rejtélyes tényező, ami még a szakértők között vitákat vált ki a végső nyughelye körülményeiről. Ahogy a paleoantropológusok feltárják a kennewicki ember életét, az őslakos továbbra is megkérdőjelezi az eredetével kapcsolatos előítéleteket. Így pedig egy olyan sokoldalú egyéniség történetét szövi, aki egy kihívásokkal teli tájon volt képes sebesülten is boldogulni.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
A tiltott sziget a Bengáli-öbölben, ahol az őslakosok hidegvérrel megölik a partraszállókat
TESZT: Hivatalosan is zseni, aki észreveszi a három állatot 15 másodperc alatt
Bizarr felfedezés: Tutanhamont merev férfiassággal mumifikálták
A laposföld-elmélet valójában óriási veszélyekkel fenyeget, mutatjuk, hogy miért
A Szahara pora élteti az Atlanti-óceán térségét is
Egyetemi professzor: szimulációban élünk, semmi nem valódi, amit látunk