Hányan lehetünk Dzsingisz kán leszármazottai?
Dzsingisz kán, a híres mongol hódító genetikai öröksége messze túlmutat hatalmas birodalmán. Gyakran hódolt szenvedélyének, ráadásul a korabeli poligám szokásoknak köszönhetően napjainkban 200 emberből nagyjából 1 rá vezetheti vissza a származását. A kán előszeretettel házasodott a meghódított törzsekből, és számos utódja biztosította DNS-ének széles körű elterjedését. Fiai és unokái is követték példáját, folytatva a több feleséget vállaló és számtalan gyermeket nemző hagyományt.
A modern kutatások, különösen a genetikai vizsgálatok, rávilágítottak a kán genetikai befolyásának mértékére, írja az Ancient Origins. Az Y-kromoszóma vonalát Eurázsia népességeiben vizsgáló tanulmányok a régió férfijainak körülbelül 8%-ánál jelenlévő jellegzetes mintázatot mutattak ki, ami közvetlen kapcsolatot jelez Dzsingisz kán genetikai örökségével. Ez az egyedülálló genetikai marker körülbelül 1000 évvel ezelőtt Mongóliából származik, és bizonyítékul szolgál a Temüdzsin néven született uralkodó emberi genetikára gyakorolt tartós hatására.
Bár a mongol kán leszármazottainak pontos száma továbbra is ismeretlen, a tudományos kíváncsiság és a személyes érdeklődés egyaránt táplálja a származás nyomon követését. Annak ellenére, hogy a genetikai tesztek mikéntje miatt a női származás nyomon követése kihívást jelent, a történelem egyik legfélelmetesebb alakjához való kötődés továbbra is vonzza az embereket. Akár tudományos kutatások, akár személyes anekdoták révén, Dzsingisz kán öröksége továbbra is köztünk van. De nemcsak köztünk, mivel sokan a DNS-ükben hordozzák a valaha volt egyik legfélelmetesebb uralkodó génjeit.
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
A férfi ezt látta a szigeten, ahol már három órát eltölteni is halálos
Ősi, idegen faj hozta létre az emberiséget, ezért különbözünk a többi élőlénytől?
Raszputyin – A Sátán szolgálatában
Felismered a pszichopatákat?
A tiszazugi méregkeverők – Magyarország legsötétebb bűnügyi rejtélye
Hoppá: újraírhatja az egyiptomi történelmet a 3000 éves felfedezés?