Ókori kikötőre bukkantak a kedvelt nyaralóhelyen
Portorož partjainál a szlovén Vízi Régészeti Intézet (ZAPA) régészei nemrégiben víz alá süllyedt római kori kikötő maradványait tárták fel.
A „Rózsa kikötője”
A Portorož kifejezés annyit tesz, a „Rózsa kikötője”. A szlovén településrész Piranhoz tartozik. Olasz eredetű nevét később szlovénra fordították, innen az elnevezés. A korábbi olasz név annak tudható be, hogy a Bizánci Birodalom szinte az egész Adriai-tenger partvidékét az uralma alá vonta a VII. században – írja az Arkeonews.
Piran, ennélfogva Portorož területén az őskorban illír települések voltak, majd Kr. e. 178-ig kelta törzsek lakták, mígnem a Római Birodalom el nem foglalta a régiót.
Új felfedezés
A ZAPA régészei nemrégiben olyan tárgyakra bukkantak, melyek azt indikálják, Portorož közelében egy kikötő maradványai találhatók a víz alatt. Erre utaló tárgyak például az árbocok, melyeket búvárok juttattak felszínre.
A Vízi Régészeti Intézet munkatársai úgy vélik, egy kisebb méretű kikötő állhatott korábban ott. Az árbocleletek különösképp
igazolják a szakemberek feltételezését.
A Bernardin strand közelében találtak az árbocokon kívül egy olyan fatárgyat is, mely valószínűleg a partra jutásban nyújthatott segítséget a hajósoknak. Az is elképzelhető, hogy hullámtörő funkciója is volt.
Emellett a helyszínen több mint 3000 kerámiatárgy maradványát is felfedezték a régészek.
„Az eddig talált leletek nagy része vélhetően olyan importált kerámia lehetett, mely a késő ókorból származott. Amforákat, konyhai edényeket és étkészleteket is találtunk” – közölte az intézet munkatársa a Szlovén Sajtóügynökséggel.
A kerámiaedények darabjain kívül egy vitorlaelemet, számos fából készült karót és két különböző árbocdarabot is találtak. A Kr. u. 3. és 4. század közé datált árbocokat valószínűleg hajók kikötőséhez vagy faépítmény tartógerendájaként használták. Az egyik jegenyefenyőfából, míg a másik lucfenyőből készült. A jegenyeárboc egy méteres és beépített tölgyfa csigával rendelkezik. A másik, a lucárboc nagyjából másfél méter hosszúságú.
Ez a harmadik a sorban
A mostanit megelőzően már két másik római kori emlékhelyre is bukkantak a régészek. Azok közül az elsőt 1998-ban fedezték fel: gazdasági épületnek is helyt adó település romjairól volt szó. Napjainkban ennek közelében már benzinkút található.
Ezt követően a másodikra már a tengerszint alatt találtak rá: 2004-ben és 2005-ben régészek ősi halgazdaság maradványaira leltek.
Az intézet szerint az újonnan előkerült ókori árbocok és vitorlák rendkívüli ritkaságok. A Földközi-tenger térségében legalább 20 évvel ezelőtt talált árbocleletek közül ugyanis ezek mondhatók a legkülönlegesebbnek.
A fából készült műtárgyakat hamarosan melamingyantával fogják konzerválni a restaurátorok. Majd pedig a többi lelettel együtt a pirani Sergej Mašera Tengerészeti Múzeumban fogják elhelyezni őket.
Ez is érdekelhet:
Középkori katona maradványait találták meg egy tó fenekén
Krokodilos fülbevaló, kutyafogas szoknya: Panama ősi kincseire bukkantak a régészek
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
2028-ra feltámasztanák a gyapjas mamutokat
Harc a víz ellen: Innovációk az árvízvédelmi technológiákban
6 észak-koreai katona holttestét azonosíthatták az ukrán fronton
Meglepő dolgot fedeztek fel a pteroszauruszokról, a valaha volt legnagyobb repülő állatokról
Egyenlő státuszban éltek a férfiak és a nők a 9 ezer éves ősi városban
Nem egyedül jött az aszteroida, amelynek becsapódása a dinoszauruszok kihalásához vezetett