Ismerjük meg az új Üzbegisztán „zöld” fejlődését és az éghajlatváltozás elleni küzdelmét
Az egyedülálló természeti erőforrásokkal és gazdag kulturális örökséggel rendelkező országként Üzbegisztán egyre inkább tudatában van annak, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemben aktív fellépésre van szükség. Az ország számos intézkedést és kezdeményezést tesz a fenntartható és zöld fejlődés elérése érdekében, amely kulcsszerepet játszik az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére irányuló globális erőfeszítésekben.
Az „Üzbegisztán 2030-as stratégiájának” céljai és célkitűzései a zöld fejlődés terén
2023 szeptemberében az ország elfogadta az „Üzbegisztán – 2030” stratégiát, amely 5 fő gondolatot tükröz. Ezek egyike a lakosság számára kedvező környezeti feltételek megteremtésének szentelt.
A stratégia kiemelt célkitűzései között az ökológia területén:
– A „Yashil Makon” („Zöld tér”) nemzeti projekt kiterjesztése az évi 200 millió facsemete ültetésének köszönhetően, és a köztársaság parkosításának 30 százalékos szintre emelése;
– Az erdőterület bővítése 26 200 hektár védőerdő-művelés, a hegyvidéki és hegylábi területeken az erdőalap ültetvényeinek létrehozásával, és az ország erdőültetvényekkel beültetett területeinek 6,1 millió hektárra emelésével, valamint a fa- és cserje magok betakarításának 840 tonnával történő növelésével;
– Az Aral-tó térségében az ökológiai helyzet stabilizálása 600 ezer hektár zöldterület létrehozásával az Aral-tó fenekén, ezáltal a teljes térségben (a terület 80%-a) 2,6 millió hektárra növelve a zöldterületeket;
– Az éghajlatváltozás negatív hatásainak megelőzése a veszélyes hidrometeorológiai jelenségekre való korai figyelmeztetés 100 százalékos szintre emelésével, a bányászat következtében degradálódott földterület 6075 hektárjának rekultivációja, valamint a kevés vízzel és a szárazsággal szemben ellenálló, nagy hozamú növény-, gyümölcs- és szőlőfajták létrehozása;
– A biológiai sokféleség fenntartható megőrzésének biztosítása a természetes legelők és szénaföldek növényeinek éves biobotanikai vizsgálata révén 2 millió hektáron, valamint az állat- és növényvilág tárgyai illegális felhasználása feletti ellenőrzés megerősítése, az ökológiai kultúra és a lakosság biológiai sokféleséggel kapcsolatos tudatosságának növelése;
– A szilárd háztartási hulladék begyűjtésére és elszállítására irányuló szolgáltatások minőségének javítása az égetett hulladék arányának 35 százalékra történő emelésével és a háztartási hulladék lerakásainak legalább 50 százalékkal történő csökkentésével;
– A környezetszennyező technológiák teljes korszerűsítése az I. és II. környezeti hatáskategóriába tartozó gazdasági egységekben, a helyi vízelvezető és tisztító létesítmények építése és rekonstrukciója 249 ipari vállalkozásnál.
Az ez irányú koncepcionális és szabályozási keretrendszer kidolgozása.
Az Üzbég Köztársaság Ökológiai, Környezetvédelmi és Éghajlatváltozási Minisztériuma központi szerepet játszik a környezetvédelmi projektek és programok koordinálásában és végrehajtásában. A megállapított normák és szabályok szigorú betartásának fontosságát minden szakaszban hangsúlyozzák – a jogalkotási aktusok kidolgozásától a gyakorlati végrehajtásukig a helyszínen.
Az elmúlt évben az ország kormánya több mint 10 rendeletet és határozatot fogadott el, amelyek célja a köztársaság ökológiai állapotának javítása és a környezet védelme volt. Ezek között vannak az elnöki rendeletek: „A környezeti fenntarthatóságot a köztársaságban a tájépítészet szintjének további növelésével és a »Yashil Makon« nemzeti projekt következetes végrehajtásával biztosító intézkedésekről”, „A tározókban lévő nemfém anyagok kitermelésének racionalizálására irányuló intézkedésekről”, „A hulladékgazdálkodási rendszer javítására és a környezeti helyzetre gyakorolt negatív hatásuk csökkentésére irányuló intézkedésekről”, „Az »Üzbegisztán-2030« stratégia végrehajtására irányuló állami programról az »Ifjúság és a vállalkozások támogatásának évében«, Az elnök határozatai „A háztartási és építési hulladékgazdálkodás területén végzett tevékenységek irányítási rendszerének további javítására irányuló intézkedésekről”, „Az ökológiai turizmus fejlesztésének felgyorsítására irányuló intézkedésekről az Üzbég Köztársaságban”, A Miniszteri Kabinet határozatai „A közvélemény alapján kidolgozott »My Garden« projektek kialakításának és finanszírozásának eljárásáról szóló szabályzat jóváhagyásáról”, „Az Üzbég Köztársaság természetes víztározóiban történő halászat szabályainak jóváhagyásáról” és mások.
Külön érdemes megjegyezni, hogy Üzbegisztán új alkotmánya 2023 áprilisában kiegészült a 49. és 62. cikkel, amely tükrözi az állam és a polgárok környezetvédelemmel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit.
A zöld fejlesztés terén elért sikerek
Üzbegisztán jelentős lépéseket tett a fenntartható fejlődés és a zöld gazdaság felé. Az ország aktívan alkalmaz innovatív megoldásokat az energetikában, az ökológiában és más területeken, amelyek célja a környezet védelme és a természeti erőforrások hatékony felhasználása.
Üzbegisztán zöld fejlődésének egyik kulcsfontosságú területe az energia. Az ország aktívan fejleszti a megújuló energiaforrásokat. Ma a köztársaság szinte minden régiójában modern nap- és szélerőművek épülnek. Konkrétan 9 nagy nap- és szélerőművet indítottak el összesen 1,6 gigawatt kapacitással Bukharában, Jizzakhban, Kashkadaryában, Navoi-ban, Samarkandban és Surkhandaryában. 6 nagy és kis vízerőművet helyeztek üzembe összesen 183 megawatt kapacitással Andizsán, Szamarkand, Surkhandarya és Taskent régiókban.
Emellett 457 megawatt összkapacitású napelemeket telepítettek szociális létesítményekre, vállalkozásokra és szervezetekre, vállalkozók tulajdonában lévő épületekre és lakóépületekre. Ezekre a célokra a bankok közel 2 billió összegű forrást különítettek el. Ennek eredményeként további 5 milliárd kilowattóra környezetbarát villamos energia előállítása és 1,5 milliárd köbméter gáz megtakarítása válik lehetővé.
Üzbegisztán jelentős sikereket ért el az ökológia területén is. Az Üzbegisztán elnöke, Shavkat Mirziyoyev kezdeményezésére elindított „Yashil Makon” („Zöld tér”) országos projekt 200 millió facsemete éves ültetését biztosítja a köztársaság egész területén. Így csak a 2024-es tavaszi szezonban 138,5 millió facsemetét ültettek el, ami a terv 110%-át jelenti. Ebből 5,3 millió facsemetét 1040 ipari vállalkozás területén ültettek el. Emellett az Aral-tó térségében 215 ezer hektárnyi területen hoztak létre „zöld borítást”. Ezenkívül mintegy 3,4 millió facsemetét és facsemetét ültettek el egészségügyi szervezetek, iskolák és óvodák területén.
A stratégia másik sürgős feladata a környezetvédelmi felügyelet, a por- és gáztisztító berendezések és a helyi vízkezelő létesítmények telepítése és korszerűsítése. Így 2024 eleje óta 488 vállalkozás 3320 szennyezési forrásánál végeztek környezeti monitoringot. Ugyanakkor 42 nagyvállalatnál por- és gáztisztító berendezéseket telepítettek, 37 vállalatnál pedig helyi vízkezelő létesítményeket építettek és rekonstruáltak. A környezetre hatást gyakorló 11 296 (107 százalék) vállalkozás kapta meg az állami környezetvédelmi értékelés következtetéseit.
Az elsivatagosodás, az aszály, a por- és homokviharok, valamint a hőmérséklet emelkedése elleni intézkedésként szakaszosan dolgoznak az éghajlatváltozás negatív hatásainak megelőzésén. Így 220 ezer hektárnyi erdőalapon erdőültetvényeket telepítettek, és 771 tonna sivatagi és más növényfajok vetőmagját készítették elő gazdasági tevékenységre. A környezeti helyzet javítása érdekében (az elsivatagosodás és a homok, a víz és a talajerózió vándorlásának megakadályozása érdekében) 140 hektárnyi területen létesítettek védőerdőtelepítéseket a sivatagi, hegyvidéki és előhegyi területeken. Ezenkívül 2 820 hektáron gyógy- és tápnövény-ültetvényeket telepítettek, és 663 tonna (110 százalék) gyógy- és tápnövény-nyersanyagot takarítottak be.
Ezen túlmenően a nyílt adatportálon elindult egy rendszer a környezetszennyezés monitoring adatainak közzétételére 11 hidrometeorológiai típusra vonatkozóan.
Üzbegisztán következetes és hatékony reformokat hajt végre a hulladékgazdálkodás, a lakosságnak nyújtott szolgáltatások minőségének javítása és a környezetszennyezés elleni küzdelem terén is. Így a terv szerint 2024-2028-ban a beruházások bevonásával az ország minden régiójában hulladék-újrahasznosítási, alternatív energia- és szerves trágyagyártási projekteket hajtanak végre. Indikátorokat is meghatároznak a 2,8 millió tonna hulladékból évente 2 000 MW alternatív energia előállítására, 1,3 millió tonna hulladékból 1,1 millió tonna szerves trágya előállítására komposztálással, valamint 14 hulladék-újrahasznosító üzem beüzemelésére.
Ugyanakkor az ország aktívan dolgozik a lakosság környezettudatosságának növelésén. Az oktatási intézményekben környezeti nevelési programokat vezetnek be, valamint tömeges akciókat és rendezvényeket szerveznek, amelyek célja, hogy felhívják a figyelmet a környezetvédelmi kérdésekre. Ebben a folyamatban fontos szerepet játszik a fiatalok részvétele, akik aktívan részt vesznek a környezetvédelmi kezdeményezésekben és projektekben.
ez is érdekes lehet: Üzbegisztán történelmi jelentőségű parlamenti választásokat tartott, itt vannak az előzetes eredmények
Az átfogó együttműködés erősítése és a közép-ázsiai országok egyesítése az éghajlatváltozás elleni küzdelemben
Közismert tény, hogy Közép-Ázsia az egyik legsebezhetőbb régió az éghajlatváltozás hatásaival szemben. Ezért Üzbegisztán kormányának egyik stratégiai célkitűzése, hogy egyesüljön a közép-ázsiai régió országaival a kérdés megoldásának átfogóbb megközelítése érdekében.
Ebben az irányban Üzbegisztán Ebben az irányban Üzbegisztán számos platformon, többek között a Török Államok Szervezetében (OTS), a Sanghaji Együttműködési Szervezetben (SCO), a „C5+1” diplomáciai csúcstalálkozókon, az EBESZ-ben és számos más platformon lép kapcsolatba a közép-ázsiai országokkal.
A közép-ázsiai országok közötti, az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos együttműködés keretében az egyik fő projekt a „Zöld Közép-Ázsia” projekt, amelyet a német kormány és a GIZ támogatásával hajtanak végre. E projekt keretében először dolgoztak ki egy közép-ázsiai programot az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra, amely konkrét intézkedéseket tartalmaz a probléma kezelésére. Emellett most egy titkárság létrehozását tervezik e program időben történő és megfelelő végrehajtása érdekében.
Ami a közép-ázsiai régiónak az olyan globális eseményeken való képviseletét illeti, mint az ENSZ Éghajlatváltozási Konferencia (COP), a COP28-on való részvétel részeként az Üzbég Köztársaság első alkalommal vett részt nemzeti pavilonnal Dubaiban (Egyesült Arab Emírségek). Az ország pavilonjai egyfajta névjegykártyává váltak, és mindenki figyelmét felkeltették.
Ugyanakkor a Közép-Ázsiai Regionális Környezetvédelmi Központ (CAREC) a közép-ázsiai országok kormányaival együttműködve, az ENSZ nemzetközi szervezeteinek pénzügyi támogatásával regionális pavilont szervezett a közép-ázsiai országok „5 ország – 1 régió – 1 hang” egységes hangjának népszerűsítésére.
A közép-ázsiai pavilonban Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán egyetlen platformon mutatta be eredményeit, eredményeit és kilátásait. A közös munka 21 éve alatt a közép-ázsiai országok hatalmas potenciált halmoztak fel a környezetvédelmi jogalkotás, a stratégiai tervezés és az innovatív technológiák bevezetése terén, ami a régió előnye.
Érdemes megjegyezni, hogy a közép-ázsiai országok környezetvédelmi ügynökségeinek miniszterei jelenleg tárgyalnak a közép-ázsiai országok tárgyalóinak egységes csoportjának létrehozásáról, amely részt vesz az UNFCCC ülésein, ami stratégiailag fontos lépésként szolgál majd a régió nemzetközi színtéren való képviseletének megerősítéséhez.
ez is érdekes lehet: Két ősi város maradványát is feltárták a selyemút mentén
Source: Lola Rakhmanbaeva, az ökológiai, környezetvédelmi és éghajlat-változási miniszter tájékoztatáspolitikai tanácsadója – sajtószóvivő
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Az idő gyorsabban telik a Holdon – Einstein relativitáselmélete új megközelítésben
Ezért ébredünk fel az ébresztő megszólalása előtt 5 perccel
5 öngyógyító állat
A Fabergé-tojások története
A történelem vizeiben – Veli Bej fürdő legendája
Ez a világ legveszélyesebb gyümölcse: teljesen ártalmatlannak tűnik, miközben halálos mérget rejt magában