A külső munkaerő-migráció mint Üzbegisztán gazdasági fejlődésének egyik legfontosabb forrása

A Nemzetközi Migrációs Szervezet szerint jelenleg 281 millió nemzetközi migráns él a világon, a kitelepítettek száma pedig eléri a 117 milliót.

Ebben a tekintetben a biztonságos és legális migrációs folyamatok biztosítása a globalizáció összefüggésében sokrétű feladat, többek között az Üzbég Köztársaság számára is, amely a különböző befolyásoló tényezők és következményeik mélyreható elemzését igényli.

2017 óta Üzbegisztánban korszakos átalakulások folyamata indult el, amelyek meghatározzák az ország társadalmi és politikai életének hosszú távú fejlődési pályáját, beleértve a munkaerőpiac nagyszabású reformjait, különösen a külső munkaerő-migráció területén.

Ezt megerősítik az Üzbegisztán aktualizált alkotmányának módosításai, amelyek célja az ország állampolgárai munkajogainak védelmét szolgáló intézkedések megerősítése. Mostantól kezdve számos norma garantálja mindenkinek a tisztességes munkához való jogot, a szakma szabad megválasztását, a biztonsági és higiéniai követelményeknek megfelelő munkakörülményeket, a megkülönböztetés nélkül meghatározott tisztességes bérezést, amely nem lehet alacsonyabb a megállapított minimálbérnél.

Tekintettel azonban az ország lakosságának gyors növekedésére, Üzbegisztán kormánya új kihívásokkal néz szembe a munkát kereső állampolgárok foglalkoztatása terén, beleértve az új munkahelyek létrehozását, a szociális szféra stabilitásának biztosítását stb.

Ebben az összefüggésben szeretnénk utalni a mutatókra, amelyek tükrözik a munkaerőpiac jelenlegi helyzetét Üzbegisztánban.

Az ország az abszolút demográfiai növekedés tekintetében vezető helyen áll a közép-ázsiai államok között. A Statisztikai Hivatal szerint 2025 elején az ország lakossága több mint 37,5 millió embert ért el, ami jelentős, közel 750 ezer fős növekedést jelez a 2024-es év elejéhez képest.

Becslések szerint 2010 óta Üzbegisztánban az átlagos éves demográfiai növekedés 1,8-2,1% volt, 2030-ra pedig a népesség elérheti a 41 millió főt, ami viszont megterhelheti a munkaerőpiacot, az egészségügyi rendszert, az oktatást stb.

Ugyanakkor a szakértők szerint évente több mint 650-700 ezer fiatal lép be a munkaerőpiacra, 2030-ra ez a szám várhatóan meghaladja az 1 milliót. Ugyanakkor Üzbegisztán gazdasága évente átlagosan több mint 300 ezer új munkahelyet teremt, ennek eredményeként kiderül, hogy mintegy 300-400 ezer fiatal önállóan keres munkát, többek között külföldön is.

Ma a munkaerő aránya a lakosság körében 54,2% (19,7 millió ember), ebből 10,4% (2 millió ember) dolgozik az országon kívül. A fő célországok továbbra is Oroszország és Kazahsztán.

Ebben a tekintetben a kormány előtt álló elsődleges feladat a munkát kereső állampolgárok foglalkoztatása. A probléma megoldásának átfogó megközelítése érdekében új munkahelyeket teremtenek az országban, a magánvállalkozók és az önfoglalkoztatók átfogó támogatást kapnak, a vidéki területeken ösztönzik a háztartási földek aktív használatát, és intézkedéseket hoznak a külső munkaerő-migráció diverzifikálására.

Ugyanakkor a megtett erőfeszítések még nem állnak arányban a népességnövekedés jelenlegi ütemével.

Ezt figyelembe véve Üzbegisztán kormánya különösen politikai menetrendet fogalmaz meg, amely a munkaerőbőséget nem teherként, hanem olyan értékes eszközként pozícionálja, amely képes új gazdasági növekedési perspektívákat biztosítani.

Ebben a tekintetben az Üzbég Köztársaság 2017-2021 közötti időszakra vonatkozó öt kiemelt fejlesztési területre vonatkozó cselekvési stratégiája olyan stratégiai dokumentum lett, amely a munkaerő-migrációt Üzbegisztán társadalmi-gazdasági politikájának egyik kulcsfontosságú területeként határozta meg. Ugyanakkor hangsúlyt fektettek a migrációs áramlások diverzifikálására, mivel az ország a régió legnagyobb munkaerő-exportőre.

Figyelemre méltó, hogy a stratégia végrehajtásának keretében alapvető változások történtek a nemzeti jogszabályokban a külső munkaerő-migráció tekintetében. Számos normatív jogi aktust fogadtak el, amelyek célja a külföldön dolgozó állampolgárok jogainak és érdekeinek garantált védelme, valamint a külső munkavállalási tevékenység rendszerének ésszerűsítése. Különösen:

Először is, megteremtették a magán-munkaközvetítő ügynökségek tevékenységének jogszabályi alapját, és elfogadták az Üzbég Köztársaság „A magán-munkaközvetítő ügynökségekről” szóló törvényét.

E törvény értelmében megszűnt az állampolgárok külföldi foglalkoztatására vonatkozó állami monopólium, és a magán-munkaközvetítő ügynökségek lehetőséget kaptak arra, hogy Üzbegisztánon kívül munkát kereső személyek foglalkoztatásával kapcsolatos tevékenységet folytassanak.

Másodszor, a külső munkaerő-kölcsönzés rendszerét ésszerűsítették, és javították a külföldre vándorló munkavállalók jogainak és érdekeinek védelmét szolgáló mechanizmusokat. E terület keretében a jogi személyek a Foglalkoztatási és Munkaügyi Kapcsolatok Minisztériuma (jelenleg a Foglalkoztatási és Szegénységcsökkentési Minisztérium) által kiadott engedély alapján végezhetnek az Üzbég Köztársaság állampolgárainak külföldi foglalkoztatásával kapcsolatos tevékenységeket.

Ezenkívül a külföldi munkavállalási tevékenység végzésére vonatkozó engedély kiadására vonatkozó eljárást felváltotta a magánmunkaszerződések alapján külföldre utazó állampolgárok önkéntes nyilvántartásba vételére vonatkozó eljárás bevezetése.

Harmadszor, létrehoztak egy alapítványt az üzbég állampolgárok szervezett és biztonságos külföldi foglalkoztatásának végrehajtására, a Külső Munkaerő-vándorlási Ügynökség hatáskörét kibővítették. A Külföldi Munkaerő-migrációs Ügynökség képviseleti irodái Oroszországban, Kazahsztánban, Japánban, Törökországban és Dél-Koreában nyíltak meg. Üzbegisztán oroszországi és kazahsztáni diplomáciai képviseleteinél munkaerő-migrációs attasékat hoztak létre.

Ugyanakkor a Szakképzési Központokban ingyenes szakképzést, átképzést és továbbképzést szerveztek.

Időközben a Foglalkoztatási és Szegénységcsökkentési Minisztérium alá tartozó Külső Munkaügyi Migrációs Ügynökség tevékenységét megszüntették, és helyette a Miniszteri Kabinet alá tartozó Migrációs Ügynökséget hoztak létre, ami nagyobb jelentőséget és felelősséget adott ennek a struktúrának.

Ezenkívül létrehozták a külföldön munkát vállalni kívánó állampolgárok nemzeti adatbázisát, valamint online rendszereket az Üzbegisztánon kívüli tevékenységek végzéséhez szükséges dokumentumok elbírálására és engedélyek kiadására, valamint az Üzbég Köztársaság állampolgárai által külföldi munkaadókkal kötött munkaszerződések nyilvántartására.

A meghozott intézkedések eredményeként 2024-ben az Üzbegisztánból származó munkamigránsok szervezett toborzása 3,6-szorosára nőtt, és elérte a 113 ezer főt, főként a fejlett országokba, ami hozzájárult az Üzbegisztánba irányuló átutalások volumenének növekedéséhez, amely 12,6 milliárd dollárt tett ki, ami 34%-os növekedést jelent 2023-hoz képest.

Negyedszer, javultak a migráns munkavállalók és családtagjaik jogi, pénzügyi és szociális támogatásának mechanizmusai. Különösen:

– A Külső Munkaerő-migrációs Ügynökség valamennyi regionális kirendeltségén speciális jegyirodákat hoztak létre a Nemzeti Vasúttársaság és a Nemzeti Légitársaság jegyeinek értékesítésére, 20%-os kedvezményekkel a vonat- és repülőjegyek árából az ideiglenes munkavállalás céljából külföldre utazó üzbég állampolgárok számára;

– bevezették azt a gyakorlatot, hogy a külföldön dolgozó migránsoknak egyéves időtartamra mikrohitelt nyújtanak a külföldi munkavállalással kapcsolatos kiadások fedezésére 2 millió szúm összegben a külföldön dolgozó állampolgárok jogainak és érdekeinek támogatására és védelmére létrehozott alapból és a Foglalkoztatási és Munkaügyi Kapcsolatok Minisztériumának alá tartozó, a lakosság foglalkoztatását segítő állami alapból;

– a biztosítótársaságok 50 ezer szúm összegű egyszeri támogatást kaptak minden egyes biztosított munkamigráns után a polgárok életbiztosításának összegére és egyéb kockázatok fedezésére az ideiglenes külföldi munkavállalás időszakában.

Továbbá, a munkaerő-migráció területén az állami politika végrehajtása és teljes körű végrehajtásának biztosítása érdekében létrehoztak egy köztársasági bizottságot, amely minisztériumok és hivatalok vezetőiből áll, és amelynek elnöke az Üzbég Köztársaság miniszterelnöke.

Ebben az összefüggésben szeretnék olyan statisztikákat idézni, amelyek megerősítik a kormány által ebben az irányban tett intézkedések és erőfeszítések helyességét. Így az elmúlt 8 év során az Üzbegisztánból az Orosz Föderációban dolgozó munkamigránsok száma hatszorosára csökkent. Ha 2016-ban a számuk 4-6 millió ember volt, akkor 2024-ben ez a szám nem haladta meg az 1 milliót. Az ilyen jelentős csökkenés az országban végrehajtott gazdasági reformok sikerének köszönhető.

Azonban az állam által a munkamigránsok számára a feltételek megteremtésére, a jogaik és érdekeik védelmére, a külső munkamigráció diverzifikálására és általában a migráció csökkentésére tett intézkedések ellenére a migráció továbbra is számos problémával jár, amelyek megoldást igényelnek. Különösen:

– a munkamigránsok szakmai képzettségi szintjét emelni kell, és nincs nemzetközi képesítési bizonyítvány. A Makrogazdasági és Regionális Tanulmányok Intézete szerint az üzbegisztáni munkamigránsok 97%-a középfokú vagy középfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik, és csak 3%-uk rendelkezik felsőfokú végzettséggel.

Ennek eredményeként a migránsok főként az alacsonyan fizetett ágazatokban dolgoznak. Az országon kívül a hazai munkamigránsok fő tevékenységi területei az olyan ágazatok, mint az építőipar (53%), az ipar (13%), a szolgáltatások (10%), a közétkeztetés (7%), a kereskedelem (7%), a közlekedés (4%), a mezőgazdaság (4%) stb;

– egyszerűsíteni kell a „munkavállalási vízum” megszerzésének eljárását, még a külföldi munkáltatóktól származó meglévő munkaszerződések esetén is. A vízumkérelmezők többségét indoklás nélkül elutasítják egy interjú után;

– egyre sürgetőbbé válik az idegen nyelvek (angol, német, orosz stb.) ismeretének, valamint a migránsok jogi kultúrájának növelése;

– fokozni kell a munkamigránsok ember- és kábítószer-kereskedelemmel, fegyvercsempészettel és katonai konfliktusokkal kapcsolatos illegális tevékenységekben való részvételével szembeni fellépést;

– célszerű továbbá megerősíteni a munkamigránsok külföldön történő radikalizálódásának, a különböző terrorista és szélsőséges szervezetek befolyása alá kerülésének megakadályozására irányuló intézkedéseket.

Általánosságban, a fentieket összefoglalva megállapítható, hogy a külső munkaerő-migráció az Üzbég Köztársaság elnökének, Shavkat Mirziyoyevnek a személyes ellenőrzése alatt áll. E tekintetben az államfő utasítást adott a következő intézkedések meghozatalára annak ésszerűsítése és a munkamigránsok támogatása érdekében. Beleértve:

– a munkamigrációs attasé pozíciójának bevezetése Üzbegisztán nagykövetségein és konzulátusain Nagy-Britanniában, Németországban, Lengyelországban, Magyarországon és Japánban, valamint Szaúd-Arábiában – az ügynökség képviselőjének pozíciója;

– a honfitársak problémáinak gyors megoldása érdekében éjjel-nappal működő call centereket szerveznek a nagykövetségeken és az illetékes minisztériumokban;

– a „külföldi munka a mahallal kezdődik” elv megvalósítása. A khokimok és ifjúsági aktivisták asszisztenseinek kell majd azonosítaniuk a külföldön dolgozni vágyókat, és be kell vinniük adataikat az „Online mahalla” rendszerbe, majd a jelölteket meghívják a külföldi munkaadók által meghirdetett versenyekre;

– a munkavállalási vízum, a repülőjegyek, az idegen nyelvtudás és a szakképzettségi szint felmérése költségeinek egy részének állami megtérítése. A nemzetközi nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű bizonyítvánnyal rendelkező állampolgárnak a nyelvi képzés költségeinek 50%-át megtérítik;

– célzott képzés a szakképzési intézményekben azon polgárok számára, akik nem rendelkeznek szakmai készségekkel és idegennyelv-tudással. Ebből a célból a Külső Munkaügyi Migrációs Ügynökségnél idegennyelv-oktatási központot és célzott munkaügyi képzést nyitnak;

– a munkamigrációból visszatért állampolgárok foglalkoztatásának elősegítése érdekében a szíriai Szajkhunabad körzet példáját követve pénzügyi támogatást nyújtanak a háztartási telek működtetéséhez és jövedelemtermeléshez, valamint egyéb foglalkoztatási szolgáltatásokat is nyújtanak;

– a mahallákhoz tartozó bankok kedvezményes hiteleket fognak nyújtani a „Folyamatos támogatás a kisvállalkozásoknak” program keretében;

– az egészségügyi intézmények ingyenes orvosi vizsgálatokat végeznek a hazatérő munkamigránsok és családtagjaik számára, és az „Inson” központok szociális támogatást nyújtanak azoknak a gyermekeknek, akiknek szülei külföldön dolgoznak;

– a munkamigrációból visszatért személyeket alkalmazó vállalkozás egész évben havi 500 ezer szúm támogatást kap a Foglalkoztatástámogatási Alapból munkavállalónként, stb.

Írta: Alisher Nizamov, Osztályvezető, az Üzbég Köztársaság elnökének Stratégiai és Regionális Tanulmányok Intézete

ez is érdekes lehet:

• Vallási tolerancia és vallásközi harmónia Üzbegisztánban
• Üzbegisztán 115 országba exportálja termékeit