Az elnyomást vagy a felszabadítást jelképezi a Szabadság téri Szovjet emlékmű?

Nem messze az Országháztól a Szabadság téren van egy olyan emlékmű, amely igencsak megosztja a társadalmat, hiszen sokak szerint a szovjet elnyomást szimbolizálja, míg mások virágot visznek és a főváros német hadseregtől való felszabadítására emlékeznek. 

A Szabadság tér története a szovjet emlékmű felállításáig

A mai Szabadság tér területét a XIX.században alakították ki.

Itt kezdték el építeni 1786-ban az Újépületet, gúnynevén a “magyar Bastille” épültét, amit a bécsi Isidore Canevale építész tervezett.

Az épület 1793-96 között fogságba esett francia tiszteknek szolgált börtönként, utána tüzérlaktanya, majd katonai akadémiaként működött.

A tér déli részén volt a Sétatér, amit később Széchenyi Sétatérnek nevezték, mivel a “legnagyobb magyar” kezdeményezte a terület fásítását, a sétatér kialakítását a reformkor időszakában.

Az 1848–49-es szabadságharc után az Újépületben raboskodtak a szabadságharc résztvevői, sőt

itt végezték ki Batthyány Lajost, Magyarország első felelős miniszterelnökét.

A kiegyezés után nyomdaként vagy árvaházként képzelték el az épület jövőjét, ám végül az Újépületet teljesen lebontották 1897-ben, és Palóczy Antal tervei alapján egy belvárosi teret alakítottak ki.

1900-ban kapta a terület a hivatalos és egyben végleges nevét, ekkor lett Szabadság tér, ezzel is emlékezve a szabadságharcra.

A most is meghatározó épületeket a századfordulón vagy az utána következő évtizedekben emelték, így ma már itt található többek között a Magyar Nemzeti Bank, a Tőzsdepalota, a Magyar Kereskedelmi Csarnok és a Postatakarékpénztár.

Fotó: Fortepan

Az első világháború után több revizionista szobor és emlékhely került a Szabadság térre. 1928-ban készült el az Ereklyés Országzászló, amit a téren helyeztek el.

Szabadság tér, Budapest. 1932. Fotó: Fortepan/Antal Dániel

Ereklyés zászlótartó talapzata, Szabadság tér, Budapest. 1934. Fotó: Fortepan/Kurutz Márton

Szovjet felszabadítás vagy terror?

A második világháború végén teljesen más idők jártak az országban, hiszen a német és a magyar csapatok folyamatosan visszaszorultak, míg a Szovjetunió hadserege elfoglalta az országot. Budapest romokban volt, az újjáépítés hosszú folyamata kezdődött el. Az akkori főváros területén található 39.600 épületből Budapest ostromát követően: 1.500 teljesen megsemmisült, 9.100 súlyosan sérült, 18.600 pedig sérült volt, írja a budapest-ostroma.hu.

Csak hogy érzékelhető legyen az oroszok által mai napig hangoztatott felszabadítás: Budapest ostroma alatt 95 ezer szovjet katona vesztette életét vagy sebesült meg, illetve a szövetséges románok is komoly vérveszteséget szenvedtek.

A fővárost védő magyar és német katonák közül szinte mindenki meghalt vagy hadifogságba került. Ezek voltak a katonai veszteségek.

Erzsébet körút, a New York palota tetejére szovjet zászlót tűző katonák. Fotó: Fortepan/Vörös Hadsereg

Ugyanakkor a szovjet “felszabadítók” az ostrom alatt és után szörnyű tettek követtek el a civil lakosság ellen.

A vörös hadsereg katonái százezres nagyságrendben követtek el nemi erőszakot a fővárosban élő nőkkel szemben. Ma már emberiség elleni bűntettnek mondanánk azt is, hogy több tízezer civil lakost hurcoltak el kényszermunkára („málenkij robot”-ra), ahonnan a szerencsésebbek évekkel később hazatérhettek, de sokan a rossz körülmények miatt orosz táborban haltak meg, messze a családjuktól, és jelöletlen sírba kerültek.

A terror ellenére a szovjetek felszabadítóként igyekeztek tetszelegni, és a lakosság ideológiai átképzését előtérbe helyezték a valódi építkezés helyett. Ezt azt jelentette a gyarkolatban, hogy a magyar államnak komoly összegeket kellett elköltenie az új emlékművekre a sokkal fontosabb felújítások helyett.

Pár hónappal a harcok lezárása után már büszkén hirdették a szovjetek hősiességét az első monumentális alkotások.

El lehet képzelni, hogy milyen furcsán hatott, hogy a teljesen szétlőtt Budapest romos utcáin és terein megjelentek a teljesen új, csillogó-villogó gigantikus méretű szobrok.

A Szabadság téri Szovjet hősi emlékmű felállítása

A mai napig a Szabadság téren található Szovjet Hősi Emlékmű Antal Károly műve. Az oszlop építési munkálatairól elsőként 1945 márciusában a Népszava írt. A téren található irredentának minősülő szobrokat eltávolították, illetve az ujkor.hu szerint “Az országzászló eltávolítására nemcsak ideológiája miatt volt szükség, hanem anyagát vélhetően beleépítették az új szovjet emlékműbe.” Az eltávolított szobrokat vélhetően megsemmisítették, hiszen azóta sem kerültek elő.

Az emlékmű központi eleme a csúcson lévő ötágú csillag, illetve egy felirat az oszlop közepén: „Dicsőség a felszabadító szovjet hősöknek” felirat magyarul és oroszul cirill betűkkel is látható.

Fotó: Fortepan

1956

1956 október 23-án kitört forradalomban nem úszhatta meg a csonkítást az emlékmű. A lakosság igyekezett minél gyorsabban megszabadulni a szovjet katonák és a kommunista vezetés szimbólumaitól, így

a Szabadság téren díszelgő ötágú csillag helyére magyar zászlót tettek,

és a további feliratokat is lefeszítették az emlékműről.

Fotó: Fortepan/Nagy Gyula – 1956-os forradalom idején készült fénykép a Szabadság téren.

A szabadságharc leverése után a szovjet hősi emlékművet azonnal helyreállították az ekkor már megszálló szovjetek, így 1957-ben már ez a fotó készült az emlékhelyről:

Szabadság tér, 1957. Fotó: Fortepan/Szent-tamási Mihály

Rendszerváltástól napjainkig

A rendszerváltás óta az emlékművet több esetben is el akarták mozdítani a jelenlegi helyéről, hiszen az Országgyűléstől nem messze található emlékhely sokaknak a magyarok ellen elkövetett terrort és a 40 éves “ideiglenes” megszállás alatt elszenvedett sérelmeket juttattja eszébe.

Az elmúlt 31 évben több alkalommal is megrongálták a talapzatot, sőt a 2006-os események alatt újra a tüntetők célpontjává vált az emlékmű. Évekig kordon miatt meg sem lehetett közelíteni a területet, azonban ennek mára már nyoma sincs.

Civilek, egyesületek és pártok is próbálkoztak már az emlékmű eltávolításával.

Több alkalommal is kérvényezték az elmúlt három évtizedben, hogy az aktuális kormány tárgyalásokat kezdeményezzen Oroszországgal az obeliszk eltávolításáról és egy új helyszínen való fölállításáról.

Érdekesség, hogy az Origo beszámolója szerint 2006-ban Wittner Mária, a Fidesz akkori parlamenti képviselője úgy fogalmazott: “az ’56-os forradalom zászlójából kivágott Rákosi-címer az emlékműre került.

“Miért kell őrizni az átkos címert? Diktatúra van ma is, csak demokráciának álcázzák”

idézte az akkor ellenzékben lévő Fidesz szónokát, hozzátéve, ha a demokráciát bizonyítani akarják, akkor vigyék oda az emlékművet, ahol méltón emlékezhetnek azok, akik akarnak.

Úgy tűnik, hogy az orosz diplomácia állja a sarat, hiszen az elmúlt 31 év alatt bőven lett volna lehetőség az erősen vitatott emlékművet egy kevésbé központi helyre helyezni. Moszkva lesöpörte az asztalról ezeket a felvetéseket a magyar fél részéről, ha ugyan voltak ilyen kezdeményezések.

Legutoljára múlt évben hallhattunk a Szovjet emlékműről, mégpedig egy kisebb diplomáciai csata kapcsán. Orbán Viktor miniszterelnök a Szabadság téren 2020. október 27-én, George H. W. Bush néhai amerikai elnök szobrának felavatásakor elmondott beszédében emlékeztetett arra, hogy

a szabadság mellett a német és a szovjet megszállásnak is emlékműve látható ezen a belvárosi téren.

Az orosz külügy erre így reagált:

“Durván kiforgatta a történelmi igazságot Orbán Viktor miniszterelnök, amikor a szovjet megszállás emlékművének nevezte a budapesti Szabadság téren felállított obeliszket”

Marija Zaharova külügyi szóvivő felhívta a figyelmet, Moszkva mindenképpen fel fog lépni a történelemhamisítás ellen. Az elhangzottak alapján bár a magyar kormányfő is egyértelműen neheztel az emlékmű miatt, a feleknek sikerült rendezniük a konfliktust, és úgy tűnik, továbbra is jó kapcsolatot ápol Moszkva és Budapest.

A Szovjet emlékmű tehát marad a Szabadság téren, pedig…

Képgaléria