Késő nyáron, kora ősszel kezdődik a szarvasbőgés a hazai erdőkben. A gímszarvasok párzási időszaka során a bikák az úgynevett bőgéssel jelzik egymásnak a területük határát, de jelzésül szolgál a tehenek számára is.
A bőgés maga is egy “információcsomag” a bika erejéről, koráról és pozíciójáról is.
Elsőként a Somogyban és Zalában élő bikák kezdenek el bőgni, legkésőbb pedig – általában – az Északi-középhegységben élők.
A bőgés már maga is egyfajta “harc”, ám ha ez sem vezet eredményre, akkor össze is csapnak a párosodás jogáért harcba szálló bikák.
Ugyannakor nem minden esetben okoznak egymásnak sérülést, hiszen az agancs alakja miatt épp a sérülések elkerülésére szolgál.
Az utóbbi években nagyon népszerű program lett a szarvasbőgés, ugyanakkor érdemes tudni, hogy az állatok nyugalmának érdekében csak korlátozottan látogathatóak a bőgőhelyek, erre pedig az erdészetek külön fel is hívják az erdőlátogatók figyelmét.
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Riasztás: Jégesővel és viharos széllel támad a nyári ítéletidő Magyarországon
Borzalmas: egy év alatt 93 gyerek halt bele a könyörtelen beavatási szertartásba
Megfejtették a vízvezetékben talált idegenkoponya rejtélyét
Mi mindent rejthet még a Balaton mélye? Leletek és legendák nyomában
Másolatnak hitték, kiderült, hogy majdnem 3 ezer éves a Magyarországon talált kard
Bejutottak Kádár János titkos balatoni nyaralójába, ez fogadta őket