Életmentő ismeretek kánikula idejére

A hőség szervezetre gyakorolt negatív hatása számos egészségügyi problémát okozhat. Ilyen lehet a meleg miatt bekövetkező ájulás (hőkollapszus), a hőkimerülés vagy a hőpangás. Az esetek túlnyomó részében a napszúrás enyhe és viszonylag hamar múló panaszokat okoz. Ezzel szemben a hőguta a test maghőmérsékletének megemelkedésével járó életveszélyes állapot, amely intenzív terápia nélkül akár halálos kimenetelű is lehet.

A hőkollapszus

A hőség miatti ájulás akkor következik be, amikor a perifériás erek (például a bőrben) kitágulnak és ez átmeneti vérkeringési zavart okoz az agyban. A vér a kitágult erekbe áramolva próbálja a testet hűteni, mely fokozott izzadással párosul. Ezzel egy időben az agy nem jut elég vérhez, amely átmeneti eszméletvesztést okozhat.

Az ájulás gyakran nagyon rövid ideig tart, másodpercekig, vagy néhány percig. Azonban nem tart negyed óránál tovább. Az ájulást megelőzően gyengeség, szédülés, látótér elsötétedés jelentkezhet. Ezeken felül előfordulhat bizonytalan mozgás, támaszkodás, sápadtság, ásítás, remegés, hányinger is. Az esés következtében fizikai sérüléseket szenvedhet az ájult egyén.

Terápiája a fekvés, ezen túl a lábak felpolcolása is ajánlott. Így rövid időn belül rendeződik az agyi vérkeringés.

A hőkimerülés

Hőkimerülés akkor alakul ki, ha a meleg hatására felborul a szervezet víz- vagy elektrolit háztartása. Előbbi elégetlen folyadékbevitel és/vagy fokozott folyadékvesztés miatt vezet hőkimerüléshez. Ilyenkor vízhiányos formáról beszélünk.

Tünetei:

• szomjúságérzet,
• gyengeség,
• szédülés,
• akár ájulás is bekövetezhet,
• száraz nyálkahártyák és bőr,
• valamint szapora pulzus.

Ha a szervezet sóháztartása billen negatív irányba, akkor alakul ki a sóhiányos forma. A hányás, hasmenés, valamint a fokozott izzadás is folyadék- és ásványi só vesztéssel jár együtt.

Tünetei lehetnek:

• hányinger,
• hányás,
• fejfájás,
• szédülés,
• valamint izomgörcsök.

Fontos megjegyezni, hogy a hőkimerülés könnyen hőgutába mehet át, amely az életet veszélyeztető állapot. Hőguta gyanújakor azonnal mentőt kell hívni!

Vigyük az érintett személyt hűvös, árnyékos helyre. Fontos a test hűtése és a folyadékpótlás hűs vízzel. Fokozott kockázatnak vannak kitéve például a kisgyermekek, az idősek, a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők, cukorbetegek, valamint a túlsúllyal küzdők.

A hőpangás

Hőpangás akkor alakul ki, amikor a szervezet hőleadása valami miatt gátolt. Ezt okozhatja a túlöltözöttség vagy a meleggel párosult magas páratartalom.

Főképp az időseket, szív- és érrendszeri betegségben szenvedőket, valamint túlsúlyos személyeket veszélyezteti a hőpangás. További kockázatot jelent a megterhelő, vagy túlzott fizikai aktivitás meleg, párás időben / környezetben.

Jellemző tünetek:

• az izzadás,
• émelygés,
• hányás,
• szédülés,
• szapora pulzus és légzés,
• valamint izomgörcsök is jelentkezhetnek.

Vigyük árnyékba, hűvös helyre az érinttetett, lazítsuk, illetve távolítsuk el a felesleges ruházatot, valamint fontos a folyadékpótlás is. Ha a panaszok rövid időn belül (maximum néhány óra alatt) nem múlnak, vagy éppen romlanak, akkor orvosi ellátás szükséges.

A napszúrás

Napszúrásról akkor beszélünk, ha a közvetlen napsugárzás hatására a fej túlmelegszik. A jellegzetes tüneteket az agyhártyák izgalmi állapota, steril gyulladása okozza, amely során a koponyaűri nyomás fokozódik az agyi duzzanat és vizenyő miatt. Az esetek túlnyomó részében a napszúrás enyhe és viszonylag hamar múló panaszokat okoz.

A napszúrás tünetei

Enyhébb esetben az alábbi tünetek jelenhetnek meg:

• szédülés,
• fejfájás,
• émelygés,
• hányinger,
• hányás,
• rossz közérzet,
• gyengeség,
• szomjúság érzet.

Súlyosabb esetben a testhőmérséklet megemelkedése, ájulás, eszméletvesztés is előfordulhat. Gyakoribb kisgyermekek és idősek körében, de veszélyeztetettek a szabadtéri munkát végzők, vagy a napon sportolók. A túlzott folyadék és só vesztés is hozzájárul a napszúrás tüneteinek kialakulásához.

Csecsemők esetén a tünetek a következők lehetnek:

• éles, visító sírás,
• hányás,
• az étel elutasítása,
• kivörösödés,
• nyugtalanság,
• láz,
• súlyosabb esetben eszméletvesztés.

A napszúrás kezelése

Fontos a hűvös, közvetlen fénytől védett szobában történő ágynyugalom. Sok folyadékot kell fogyasztani és szükséges lehet az elvesztett ásványi sók pótlása, például patikában kapható rehidráló por, granulátum (ezek egy része vényköteles), vagy izotóniás italok formájában.

Ilyenkor csap- vagy ásványvíz formájában történjen a folyadékpótlás, kerülni kell az alkohol és koffein tartalmú italok fogyasztását, mivel ez utóbbiak fokozzák a szervezet dehidratáltságát. Szükség esetén gondoskodni kell a fejfájás csillapításáról, illetve a hideg vizes borogatás is előnyös hatású lehet. Enyhébb esetben néhány napos pihenés után a tünetek maguktól elmúlnak. Ha a panaszok rövid időn belül nem javulnak, vagy éppen romlanak, akkor haladéktalanul orvoshoz kell fordulni.

A napszúrás megelőzése

Fokozottan kell figyelni a kisgyerekre és az idősekre. Nem szabad fedetlen fővel tartósan a tűző napon tartózkodni és kerüljük a napozást 11 és 15 óra között. Viseljünk világos (lehetőleg fehér) kalapot, illtetve adjunk nyári sapkát a gyerekekre. A hajas fejbőr vagy fejfedő bevizezése szintén előnyös lehet. Mindenki figyeljen a folyadékpótlásra, gyerekeket rendszeresen kínáljunk hűs vízzel.

Csecsemőt sohasem szabad napoztatni, velük mindig árnyékos helyen tartózkodjunk. Gyermekekre fokozottan ügyeljünk strandon, pancsolás közben és autóút során, hogy ne érje őket a tűző nap.

Kísérjük figyelemmel az esetlegesen elrendelt hőségriasztást, amelyet az országos tiszti főorvos rendelhet el az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előrejelzése alapján. Az OMSZ vészjelzési rendszere, megyei bontásban a met.hu weboldalon érhető el. Itt ikonok és színkódok (citrom, narancs és vörös) segítségével tudunk tájékozódni.

A hőguta

A hőguta a test maghőmérsékletének megemelkedésével járó életveszélyes állapot, amely intenzív terápia nélkül akár halálos kimenetelű is lehet. A fokozódó és egyre gyakoribbá váló nyári hőhullámok, valamint számos kockázati tényező növelheti a hőguta kialakulásának veszélyét.

Hogyan alakul ki a hőguta?

Elsősorban a magas külső hőmérséklet miatt a szervezet nem képes a normál hőszabályozást fenntartani. Amikor ez az állapot átbillen a szervezet kompenzációs mechanizmusain, akkor kialakulnak a jellegzetes tünetek és az életet veszélyeztető állapot.

Fokozza a kockázatot:

• a nagy nyári meleg,
• túlöltözöttség / szoros, nem szellős ruházat,
• megerőltető fizikai aktivitás,
• magas páratartalom meleggel párosulva.

Kik a legveszélyeztetettebbek?

Magasabb kockázatnak vannak kitéve:

• a gyerekek,
• idősek,
• sportolók (például maraton-, hosszútávfutók, triatlonisták stb.),
• szabadban fizikai munkát végzők,
• bizonyos krónikus betegek például szív-érrendszeri betegségben szenvedők,
• vagy túlsúllyal küzdők.

A hőguta tünetei

A három legjellegzetesebb tünet a következő:

• a test maghőmérsékletének megemelkedése: 39-41 °C,
• az izzadás hiánya,
• valamint az eszméletvesztés.

A további tünetek a szervezet állapotromlásával vannak összefüggésben. Kezdetben a bőr kipirul, száraz és meleg. A szervezet kimerülése után a bőr hűvös és sápadt, illetve szederjessé válik. Ezen felül szapora pulzus és rendezetlen szívverés jelentkezik.

A fentieken túl az alábbi tünetek jelentkezhetnek: vörös, száraz bőr, fejfájás, magas testhőmérséklet, émelygés, hányás, izomgörcsök, tudatzavar, koncentráció képesség csökkenése / gyors romlása, szapora szívverés és légzés, eszméletvesztés.

Mivel életet veszélyeztető állapot, ezért haladéktalanul mentőt kell hívni hőguta gyanújakor!

Sajnos még megfelelő kezelés esetén is maradandó egészségkárosodás maradhat vissza.

A hőguta kezelése

A mentők kiérkezéséig vigyük az érintett személyt hűvös, elsötétített szobába, ennek hiányában árnyékba. Lazítsuk meg, illetve távolítsuk el a (túl szoros) ruházatot. Nagyon fontos a test hűtése hideg vizes borogatással vagy hűs zuhannyal.  Ha eszméleténél van az illető, akkor hűvös vízzel kortyonként itassuk. Szükség esetén az elsősegélynyújtás, újraélesztés irányelvei a mérvadóak.

Néhány további tanács kánikula idejére:

1. Kerüljük a tűző napon való tartózkodást 11 és 15 óra között,
2. lehetőleg töltsünk minél több időt, zárt, hűvös helyen,
3. kerüljük a túlzott, megerőltető fizikai munkát / sportot a legmelegebb órákban,
4. viseljünk kalapot, szellős, világos ruházatot,
5. fogyasszunk sok folyadékot, lehetőleg csap- vagy ásványvizet,
6. kerüljük a cukros, alkohol és koffein tartalmú italok túlzott fogyasztását,
7. soha ne hagyjunk kisgyermeket, vagy állatot parkoló autóban,
8. étkezzünk többször, együnk kisebb adagokat és kímélő fogásokat,
9. figyeljünk a bőr megfelelő UV sugárzás elleni védelmére.

Érdemes elolvasniAz 5 másodperces szabály – igaz vagy csak városi legenda?