Kína hatalmas gazdasági visszaesés előtt áll

Amikor Hszi Csin-ping egy évtizeddel ezelőtt hatalomra került, Kína éppen akkor előzte meg Japánt, és lett a világ második legnagyobb gazdasága.

És azóta is fenomenális ütemben növekszik. A 2012 óta elért 6,7%-os átlagos éves növekedéssel Kína a történelem egyik leggyorsabb tartós bővülését könyvelhette el. A Világbank adatai szerint 2021-ben GDP-je megközelíti a 18 ezer milliárd dollárt, ami a világgazdaság 18,4%-át teszi ki, elemzi a CNN.

Kína gyors technológiai fejlődésének köszönhetően stratégiai fenyegetést jelent az Egyesült Államokra és szövetségeseire nézve is. Folyamatosan kiszorítja az amerikai riválisokat a régóta birtokolt vezető pozíciókból az 5G technológiától a mesterséges intelligenciáig terjedő ágazatokban.

Egészen a közelmúltig egyes közgazdászok azt jósolták, hogy Kína 2030-ra a világ legnagyobb gazdaságává válik, és megelőzi az Egyesült Államokat. Mostanra a helyzet sokkal kevésbé tűnik ígéretesnek.

Ahogy Hszi a hatalomban töltött második évtizedére készül, egyre nagyobb gazdasági kihívásokkal kell szembenéznie, beleértve a boldogtalan középosztályt is. Ha nem tudja a gazdaságot újra a helyes útra terelni, Kína az innováció és a termelékenység lassulásával, valamint a növekvő társadalmi elégedetlenséggel néz szembe.

„Kína 30 éven át olyan úton haladt, amely nagy reményt adott az embereknek” – mondta Doug Guthrie, az Arizona Állami Egyetem Thunderbird School of Global Management kínai kezdeményezések igazgatója, hozzátéve, hogy az ország „most nagy bajban van”.

Gazdasági lassulás és ritka nézeteltérések

Bár Hszi az egyik legerősebb vezető, akit Kína és a hatalmon lévő Kommunista Párt valaha látott, egyes szakértők szerint nem mondhatja magáénak az ország elképesztő fejlődését.

„Hszi vezetése nem áll ok-okozati összefüggésben Kína gazdasági felemelkedésével” – mondta Sonja Opper, az olaszországi Bocconi Egyetem professzora, aki Kína gazdaságát tanulmányozza. „Hszi képes volt tőkét kovácsolni egy folyamatban lévő vállalkozói mozgalomból és a magángazdaság gyors fejlődéséből, amelyet a korábbi vezetők szabadítottak fel” – tette hozzá.

Viszont az elmúlt években Hszi politikája hatalmas fejfájást okozott Kínának.

Pekingnek az ország magánszektorával szembeni, 2020 végi átfogó szigorítása és a nulla covid politika melletti rendíthetetlen elkötelezettsége keményen sújtotta a gazdaságot és a munkaerőpiacot.

„Ha valami, akkor Hszi vezetése tompíthatta az ország növekedési dinamikájának egy részét” – mondta Opper.

Az Alibaba és a Tencent – a kínai technológiai ipar koronaékszerei – piaci értékéből az elmúlt két évben több mint 1000 milliárd dollárt töröltek le. Az ágazat forgalmának növekedése lelassult, és több tízezer alkalmazottat bocsátottak el, ami rekordszintű fiatalkori munkanélküliséghez vezetett.

Az ingatlanszektor is megsínylette a válságot, amely az ország legnagyobb lakásépítőit is sújtotta. Az ingatlanpiac összeomlása – amely a GDP 30%-át teszi ki – széles körű és szokatlan ellenérzéseket váltott ki a középosztály körében.

Több ezer dühös lakásvásárló nem volt hajlandó kifizetni a leállt projektek jelzáloghiteleit. Ez felerősítette a rendszerszintű pénzügyi kockázatoktól való félelmet. Így arra kényszerítette a hatóságokat, hogy nyomást gyakoroljanak a bankokra és a fejlesztőkre a zavargások enyhítése érdekében. Ráadásul nem ez volt az elégedetlenség egyetlen megnyilvánulása ebben az évben.

Júliusban a kínai hatóságok erőszakkal oszlatták fel több száz befektető békés tiltakozását, akik életük megtakarításait követelték vissza a vidéki bankoktól, amelyeket több millió dollár értékben zároltak. A bankbotrány nem csupán ügyfelek százezreinek megélhetését fenyegette, hanem rávilágított a kisebb kínai bankok romló pénzügyi helyzetére is.

Új modellre van szükség

Bár Hszi megpróbálja megváltoztatni ezt a modellt, szakértők szerint nem a helyes úton jár. A szigorúbb állami ellenőrzéssel kockáztatja a kínai vállalkozások jövőjét. A 69 éves vezető azért indította el a szigorítást, hogy megfékezze a „rendezetlen” magánvállalkozásokat, amelyek túl nagyra nőttek. Emellett a „közös jólét” céljával a vagyon újraelosztását is el akarja végezni a társadalomban.

Hszi egy „új, normális állapotot” remél, ahol a fogyasztás és a szolgáltatások fontosabb hajtóereje lesz a bővülésnek, mint a beruházások és az export. De eddig ezek az intézkedések a kínai gazdaságot az elmúlt négy évtized egyik legsúlyosabb gazdasági válságába taszították.

Mit tehet Hszi?

Elemzők szerint a jelenlegi problémák még nem jelentenek komoly veszélyt Hszi uralmára. A vasárnap kezdődő kommunista pártkongresszuson várhatóan példa nélküli harmadik ciklusát fogja biztosítani a hatalomban. A kongresszuson bemutatott prioritások meghatározzák majd Kína pályáját a következő öt, vagy akkár még több évre.

„Valószínűleg a nagy gazdasági világválsághoz hasonló mértékű katasztrófára lenne szükség ahhoz, hogy veszélyben legyen a kommunista párt uralma” – mondta Neil Thomas az Eurasia Grouptól.

„Ráadásul a növekedés nem az egyetlen forrása a kommunista párt legitimitásának és támogatásának. Hszi egyre inkább a kommunista párt nacionalista hitvallását csillogtatja, hogy a hazafiságra és a pénztárcákra is apelláljon” – tette hozzá.

Ahhoz azonban, hogy Kína visszatérjen a magas növekedéshez és az innovációhoz, Hszinek vissza kell hoznia a piacorientált reformokat.

„Ha okosan akarja csinálni, a harmadik ciklusában gyorsan liberalizálná a dolgokat” – mondta Guthrie.