Miért válthatnak ki újra szégyenérzetet a kínos emlékek?
Mindannyiunkkal történt már ilyen: épp intézed a dolgaid, és hirtelen eszedbe jut, hogy a középiskolában mondtál valami óriási butaságot, amit most már soha nem mondanál. Ilyenkor az ember ismét kínosan kezdi érezni magát. De miért tudják ezt okozni az emlékek?
Miért jutnak eszünkbe ezek a negatív emlékek? És miért érezzük magunkat még mindig olyan kínosan, amikor az már régen elmúlt? A jelenlegi felfogás szerint kétféleképpen emlékezünk vissza a múltunkból származó élményekre – írja a Science Alert.
Kétféleképpen emlékezünk
Az egyik út célzott és önkéntes. Például, ha megpróbálsz visszaemlékezni arra, hogy mit csináltál tegnap a munkahelyeden, vagy mit ebédeltél múlt szombaton. Ez egy szándékos és erőfeszítéssel járó folyamatot jelent, amelynek során “megkeressük” az emléket az agyunkban. A második út nem szándékos és spontán. Ezek olyan emlékek, amelyek csak úgy “beugranak”, és akár nem kívántak vagy tolakodóak is lehetnek. Honnan származik tehát ez a második típusú emlék?
A válasz részben abban rejlik, hogy az emlékek hogyan kapcsolódnak egymáshoz. A jelenlegi ismereteink szerint a múltbeli tapasztalatainkat az agyunkban található sejtek összekapcsolt hálózatai, az úgynevezett neuronok reprezentálják. Ezek az idegsejtek fizikai kapcsolatokat építenek ki egymással az ezekben a képzetekben lévő, egymást átfedő információk révén.
Az emlékek például osztozhatnak egyfajta kontextusban (különböző helyek, ahol jártunk), vagy abban, hogy hasonló életszakaszokban fordultak elő (gyermekkor, középiskolás évek), vagy érzelmi és tematikus átfedésekkel rendelkeznek (amikor szerettünk vagy vitatkoztunk másokkal).
Az emlék kezdeti aktiválódását kiválthatja a környezetből érkező külső inger (látvány, hangok, ízek, szagok) vagy belső inger (gondolatok, érzelmek, fizikai érzések). Ha az ezeket az emlékeket tartalmazó neuronok aktiválódnak, a kapcsolódó emlékek nagyobb valószínűséggel kerülnek vissza a tudatba.
Miért váltanak ki belőlünk érzéseket az emlékek?
Amikor emlékek jutnak eszünkbe, gyakran érzelmi reakciókat tapasztalunk rájuk. Valójában az önkéntelen emlékek általában negatívabbak, mint az önkéntes emlékek. A negatív emlékek általában erősebb érzelmi tónusúak is, mint a pozitív emlékek.
Az embereket jobban motiválja, hogy elkerüljék a rossz eredményeket, a rossz helyzeteket és a rossz definíciókat, mint az, hogy a jót keressék. Ennek oka valószínűleg a világban való túlélés sürgető szükségessége: fizikailag, mentálisan és társadalmilag. Az önkéntelen emlékek tehát akut szomorúságra, szorongásra, sőt szégyenérzetre késztethetnek bennünket.
Például egy kínos vagy szégyenteljes emlék azt jelezheti számunkra, hogy olyasmit tettünk, amit mások ízléstelennek vagy negatívnak találhatnak, vagy valamilyen módon megsértettük a társadalmi normákat. Ezek az érzelmek fontosak számunkra, és az emlékeinkből és ezekből az érzelmi reakciókból tanulunk, hogy a jövőbeni helyzeteket másképp kezeljük.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/11/12/ez-a-rakkezeles-jobban-mukodik-a-covid-oltas-utan/” ][/hm_embed]
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Látványtervek: Megújul Budapest egyik legcsúnyább köztere
Isaszegi csata újrajátszása: látványos hagyományőrző csatabemutató a Szoborhegynél – képek, videó
Tudtad? 3 ezer évvel ezelőttig sötét bőrünk volt, a legtöbb európai ősünk nem fehér volt
Váratlan bizonyítékot találhattak a Biblia egyik legismertebb történetére
A történelem 7 legmeghatározóbb fegyvere
45 éve jár a kék metró második szakasza – Így épült a 3-as vonal déli szárnya