Át tudnánk lőni a Jupiter belsején?

A Naprendszer négy gázóriás bolygója a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz teljesen eltérnek a Földtől. Sűrű légkörük van, amely nem hasonlít a Naprendszer kőzetbolygóinál tapasztaltakhoz. Egyesek azon tűnődnek, hogy az áthaladás rajtuk nem olyan-e, mintha egy felhőn mennénk keresztül. A válasz ennél sokkal érdekesebb és bonyolultabb.

Ezt a kérdést gyakran úgy fogalmazzák meg, hogy „át tudnánk-e lőni egy golyót a Jupiteren?” Végtére is a lövedékek kicsik és gyorsak. A válasz szinte minden esetben kiábrándító nem. Az viszont, hogy miért nem, valójában nagyon érdekes. A Jupiter belsejének megértése a Juno küldetés egyik célja, amely évek óta tanulmányozza a Naprendszer legnagyobb bolygóját. Az űrszonda különböző műszerek segítségével tanulmányozza, mi zajlik a bolygó belsejében, számol be az IFLScience.

Nem olyan egyszerű a feladat, sőt…

Fontos tudni, hogy a Jupiter nem teljesen gázból áll. Egyetlen gázbolygó sem. A Jupiternek van egy magja és egy köpenye a légkör alatt. A bolygó sűrű magja kissé elhatárolódik, és keveredik a felette lévő köpennyel, a folyékony fémes hidrogén óceánjával. A fémes hidrogén a hidrogén egy különös állapota, amely nagy nyomáson jön létre.

A gáz cseppfolyósodik, úgy néz ki és viselkedik, mint a higany, csakhogy a hidrogén 60 százalékkal sűrűbb, mint a víz, és hatalmas nyomás alatt van. Ezt semmilyen technológiánk nem bírná el. Ez az óceán több tízezer kilométer mély, és körülbelül a bolygó sugarának 80 százalékáig terjed. A mag pontos mérése még várat magára, de a sugara a bolygó teljes sugarának fele is lehet.

Tehát nem mehetünk át a bolygó közepén. Legfeljebb arra gondolhatunk, hogy egy golyót a Jupiter légkörének külső rétegein sikerülhet keresztül lőnünk. Amit ezekről a régiókról tudunk, arról a Juno és a Galileo szondák is tájékoztatnak minket, de a Szaturnuszra indult Cassini-missziónak és a földi obszervatóriumoknak köszönhetően is vannak ismereteink.

Szóval, át tudnánk lőni egy golyót a Jupiter légkörének külső rétegein? Leegyszerűsítve, ahhoz, hogy a Jupiter körül a légkör peremén keringve maradjunk, másodpercenként 42,5 kilométert kellene haladnunk. A leggyorsabb elérhető golyó ennél 30-szor lassabb.

Ha átmennénk a bolygón, először megsülnénk, mivel a légkör felső rétege 630°C-os. Ezután a hőmérséklet csökken, de a szélsebesség és a nyomás emelkedni kezd. A Galileo szonda végül 58 percig maradt „életben”, 156 kilométert zuhant a légkörbe, ahol 23 atmoszféra nyomást és 153°C-os hőmérsékletet tapasztalt.

Egy átlagos lövedéket néhány méternyi víz is megállít. Amire szükségünk lenne ahhoz, hogy ezt a golyót kilőjük, az óriási erőfeszítés. Hacsak nincs egy hihetetlenül erős fegyverünk, és nem lövünk nagyon sekély szögben, nem fogunk átjutni a Jupiteren. Nem mintha a Jupitert zavarná. Sőt, a Jupitert már olyan dolgok is eltalálták, amelyek sokkal gyorsabban mozognak, mint a mi elképzelt lövedékünk.

1994-ben a Shoemaker-Levy 9 üstökös másodpercenként 61,4 kilométeres sebességgel csapódott a Jupiterbe. Egy ideig nyomokat hagyott a légkörben, de a becsapódás által kibocsátott részecskék még mindig ott vannak, és a kutatók még arra is felhasználták őket, hogy megmérjék, milyen gyorsak a Jupiter sztratoszféraszéllel.