Ki áll még Oroszország mellett, és kik az új szövetségesei?

Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök, Oroszország közeli szövetségese kedden Kínában járt, ahol egy nagy horderejű kétoldalú találkozót tartott, amely a Nyugat szemöldökét is felhúzta.

Látogatása felerősítette azokat a félelmeket, hogy Peking továbbra is fontolgatja, hogy katonai segítséget nyújt Moszkvának, annak ellenére, hogy Kína cáfolta a vádakat. A találkozó mindazonáltal hangsúlyozza, hogy több mint egy évvel azután, hogy Oroszország teljes körűen lerohanta Ukrajnát, Moszkva még mindig rendelkezik nemzetközi partnerekkel és szövetségesekkel, közölte az Euronews.

Öt ország szavazott a 2022. március 2-i ENSZ-határozat ellen. A határozat felszólította Oroszországot, hogy “azonnal hagyjon fel az erő alkalmazásával Ukrajna ellen”, és “teljes mértékben és feltétel nélkül vonja vissza minden fegyveres erejét”. Ezek Oroszország, Fehéroroszország, Szíria, Észak-Korea és Eritrea voltak.

Azóta Oroszország a színfalak mögött azon dolgozik, hogy új stratégiai partnereket keressen nemzetközi szinten, vagy elmélyítse a meglévő kapcsolatokat.

Ki és miért áll még mindig Oroszország mellett?

Oroszország legközelebbi szövetségese: Fehéroroszország

Oroszország szomszédja egyben legfontosabb katonai szövetségese is, mély kulturális és gazdasági kapcsolatokkal. A háború korai szakaszában Fehéroroszország kulcsfontosságú állomáshelye volt az Ukrajna északi része és Kijev elleni orosz támadásnak. Moszkva katonai gyakorlatokat tartott ott, és használta a légterét.

A 2020-as vitatott fehéroroszországi választások óta úgy tűnik, hogy vezetője, Alekszandr Lukasenka sorsa Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz kötődik. Oroszország döntő szerepet játszott abban, hogy a tömeges kormányellenes tüntetéseket elnyomták, és ezzel hatalmat szerzett Fehéroroszország sorsa felett.

Anaïs Marin, a Chatham House Oroszország és Eurázsia programjának munkatársa szerint “a fehérorosz kormányt teljes mértékben leigázta orosz szövetségese”. Hozzátette, hogy “Fehéroroszország mint nemzetközi szereplő ügynöksége jelenleg megkérdőjeleződik”.

Oroszország továbbra is erőket állomásoztat ott, nyitva hagyva a Kijev elleni újabb szárazföldi támadás lehetőségét, bár Fehéroroszország megállta, hogy saját erőivel ne csatlakozzon a háborúhoz.

Moszkva szuperhatalmi barátja

A 2022. februári invázió előtt Peking és Moszkva kijelentette, hogy barátságuknak “nincsenek határai”, a két hatalom és a Nyugat közötti növekvő ellenségeskedés közepette. Kína egyelőre nem ítélte el az ukrajnai háborút, és még azt is elutasította, hogy Moszkva támadását “inváziónak” nevezze. Erősen támadta a háborúra adott nyugati választ, különösen a Moszkva ellen bevezetett szankciókat kritizálta.

Ugyanakkor Kínát is érintette a háború, az ellátási lánc megszakadása és a szénhidrogénárak robbanásszerű emelkedése formájában.

A közelmúltban mutatta be saját béketervét Ukrajnára vonatkozóan, amely tartalmazott egy pontot “minden ország szuverenitásának tiszteletben tartásáról”, bár nem fejtette ki, hogy ez konkrétan mit jelent az országra nézve. Volodomir Zelenszkij ukrán elnök találkozót kért kínai kollégájával, hogy megvitassák a javaslatokat. De vajon Kína megbízható közvetítő lehet-e?

Marin szerint “ezt a béketerv-javaslatot – legalábbis Nyugaton – úgy érzékelik, hogy nagyon is támogatja Oroszországot, és alapvetően olyan engedményeket követel Ukrajnától, amelyeket mind Kijevben, mind a legtöbb nyugati fővárosban elfogadhatatlannak tartanak”.

India

India Kínához hasonlóan, a háború kezdete óta növelte a nyersolaj- és földgázimportot Oroszországból. Az országot a Szovjetunióval való hidegháborús barátsága révén régóta kötődik Oroszországhoz. Sok fegyvert vásárol a Kremltől, ami a növekvő szénhidrogénvásárlásokkal együtt segít finanszírozni Oroszország háborúját.

Annak ellenére, hogy Delhi tartózkodott az ENSZ legtöbb, Oroszország ukrajnai tevékenységét elítélő határozatától, közel került ahhoz, hogy nyíltan bírálja a Kremlt. “A mai korszak nem a háború korszaka” – jelentette ki az indiai miniszterelnök, Narendra Modi 2022 szeptemberében arra kérte Putyint, hogy “lépjen a béke útjára”.

A “bizonytalanok” csoportja

Sok más ország, különösen Latin-Amerikában és Afrikában, igyekezett a két oldal közötti kötéltáncot járni. Homályos békefelhívásokat tettek anélkül, hogy nyíltan bírálták volna Oroszországot. Néhányan még a gazdasági és katonai kapcsolatokat is növelték a Kremllel. Brazíliában például Luiz Inacio Lula da Silva elnök az ország “stratégiai” kapcsolatairól beszélt Oroszországgal, különösen a növekvő gázolaj- és műtrágya-kereskedelemről.

Annak ellenére, hogy megpróbálta magát béketeremtőként pozícionálni, és saját tervét terjesztette elő egy országcsoport létrehozására a béketárgyalások közvetítésére, Lula korábbi megjegyzései Oroszország azon érvelését erősítették, hogy nem ő a felelős a háborúért.

“Ez a fickó (vagyis Zelenszkij) ugyanolyan felelős a háborúért, mint Putyin” – állította a Time magazinnak 2022 májusában adott interjújában, amire az ukrán tisztviselők dühös választ adtak.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/03/01/alkoholoroszorszag-putyin-sajat-vodkamarkajaval-170-milliard-forintnal-is-tobbet-kereshetett/” ][/hm_embed]

Source: Euronews