A mai világ legélesebb pengéivel dolgozott az egymillió éves ismeretlen emberfaj

Eddig úgy gondolta a tudomány, hogy a fekete kő megformálása csak a kőkorszak vége felé kezdődött, ám egy új lelet alaposan rácáfolt erre a teóriára.

A Föld mélyéből származó vulkáni kőzetből, az obszidiánból a világ legélesebb pengéi állíthatók elő. A legmodernebb sebészeti precíziós eszközök vágóéle is ebből az anyagból készül. A koromfekete vulkáni üveg megmunkálása és a vele való munka is rendkívül kényes és veszélyes feladat, épp ezért meglepő az IFLS által szemlézett mostani felfedezés.

Az etiópiai Melka Kunture régészeti ásatás legfrissebb leleteiről beszámolva egy kutatócsoport egy obszidiánfejszéket előállító „műhelyt” ír le, amelyet egy olyan üledékrétegben fedeztek fel, amelynek kora 1,2 millió évvel ezelőttre tehető. Ez az obszidiánmegformálás megdöbbentően korai példája, és a tanulmány szerzői szerint ez az egyetlen ilyen típusú „ipari létesítmény”, amelyet valaha a korai pleisztocénre datáltak.

Mint azt a kutatók írják, „ lelőhelyeket eddig csak a középső pleisztocén második felében jegyeztek fel, és csak Európában” – írják a kutatók. A túlnyomórészt Franciaországban és az Egyesült Királyságban található legjelentősebb kőkorszaki fejszeműhelyekben a kovakőpengéket állítottak elő.

„Általánosságban elmondható, hogy az obszidiánt csak a középső kőkorszaktól kezdődően használják széles körben” – fejtegették a szerzők.

Ásatásaik során azonban a csapat egy ősi üledékrétegre bukkant, amely 578 kőeszközt tartalmazott, amelyek közül három kivételével mindegyik obszidiánból készült. „Ez minden bizonnyal egy kőszerszámműhely volt” – olvasható a jelentésben.

A kutatók elcsodálkoztak azon, hogy „a morfológiai szabványosítás milyen figyelemre méltó”, és bár nem tudják, melyik emberfaj alkotta meg az eszközöket, azt mondják, hogy aki készítette azokat, szorgalmasan alkalmazta a „másodlagos retusálást”, és nagymértékű a műtárgyak végleges rendszerezése.”

Az ilyen homogenitás elérése rendkívül finom készségeket és jókora ügyességet igényelt, mivel az obszidián törékeny kőzet, amelyet lényegesen óvatosabban kell feldarabolni, mint a kovakőt vagy a bazaltot.

“Ennek megfelelően a gyártóknak pontosan fel kellett mérniük az ütés erejét, hogy elkerüljék a kevéssé hasznos szilánkok keletkezését, vagy pusztán hogy ne törjék össze az egész követ” – magyarázzák a kutatók.

Az eddigi feltételezések szerint az obszidián formázására szolgáló technikák először a felső paleolitikumban jelentek meg. Mégis, a több mint egymillió évvel ezelőtti eszközökről szóló tanulmány szerzői azt mondják, hogy „a szabványos obszidián fejszefejek bőséges bizonyítékot szolgáltatnak a teljesen elsajátított készségek ismétlődő használatára”.

Az ilyen képességek megjelenése meglepően hatalmas kognitív ugrást jelent egy ilyen ősi embercsoport számára. A szerzők szerint a „konvergens gondolkodás” példájának tekinthető a meglévő kovakőkészítési technikák adaptálása a nagyobb kihívást jelentő obszidián eszközök létrehozására, amely a kreatív problémamegoldás ékes bizonyítéka.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/02/16/a-tudosok-sem-hittek-megis-igaz-ezt-adtak-nekunk-neandervolgyi-oseink/” ][/hm_embed]