Az ókori világ csodája, melyet elbontottak és 180 méterrel arrébb építettek újra– az egyiptomi Abu Szimbel

Egyiptom legnagyobb kőbe vájt templomai, melyeket egy 30 méter magas sziklába véstek, belsejükben rejtélyes szentéllyel, különös istenekkel. A világ építészeti remekművei, az ókori világ csodái. A hatalmas építményt II. Ramszesz fáraó emeltette 3000 évvel ezelőtt, aki bátrabb és erősebb volt bármelyik egyiptomi királynál, a monumentális építménnyel nagyságát, erejét reprezentálta: Abu Szimbel templomain, szentélyein, kőbe vésett metszetein keresztül bepillantást enged felemelkedésének történetébe.

Abu Szimbel, Fotó: Mayer Jácint

Az Abu Szimbel-i templomok a Nasszer-tó nyugati partján, Núbia Egyiptomhoz tartozó részén állnak Abu Szimbel helység délkeleti szegélyén. Az i. e. 13. században épültek II. Ramszesz, az ókori egyiptomi Újbirodalom XIX. dinasztiájába tartozó fáraó parancsára. A Nagy Templomot Ré-Harahtinak, Ptahnak és Ámon-Rének szentelték – akik Ramszesz korában Egyiptom hivatalosan elfogadott főistenei voltak. A valóságban azonban minden Ramszesz nagyságát volt hivatott jelképezni; neve az ókorban Hut-Ramszesz-Meriamon, azaz Ramszesz-Meriamon temploma volt. A Kis Templomot pedig Hathor istennőnek szentelték, aki itt Ramszesz imádott főfelesége, Nofertari alakjában jelenik meg.

II. Ramszesz temploma, Fotó: Mayer Jácint

A Ramszesznek felszentelt Nagy Templom az egyiptomi halotti templomok jellemzőit vonultatja fel. A sziklafalat lejtősre faragták, a belsejében pedig a már említett három Istenség emlékének adóztak. A fáraó prioritását azonban nehéz lenne letagadni, mert az idelátogató tekintetét azonnal rabul ejti az őt ábrázoló 4 gigászi, kolosszális ülő szobor, és hatalmasságuk mellett eltörpül mindenki más alakja. A bejárat tetejét egy fríz uralja, rajta az eredetileg 21-ből legalább részben megmaradt 16 darab, 2,5 méteres páviánnal (Thot szent állata), az úgynevezett Nap-majmokkal, vagy másként szent majmokkal. Erre a frízre figyelt fel a svájci Jean Louis Burckhardt 1813-ban a templom újra-felfedezésekor, ugyanis már csak azok látszottak ki az egészet elfedő homok alól.

A Nagy Templom oszlopcsarnoka, Fotó: Mayer Jácint

A templom 63 méter mélyen hatol be a sziklába a homlokzatnál lévő szélétől a szentélyig, azaz az istenségek szobrát tartalmazó leghátsó kamráig. A helyiségek befelé egyre kisebbednek, a padló pedig emelkedik. A nagy oszlopcsarnok a fáraó szobraival csaknem kétszer olyan széles, mint a négy-négy oszlop mögötti hajók. A csarnok belső díszítésének témáját Ramszesz hadi győzelmei adják, köztük található hettiták ellen vívott híres kádesi csata ábrázolása (i. e. 1274).

A Nagy Templom szentélye, Fotó: Mayer Jácint

Az egész földkerekségen közismert jelenség az évente kétszer előforduló „Nap csodája” esemény, amikor egy bizonyos ideig a templom bejáratán bevilágító napsugarak elérnek és megvilágítanak a mélyen a templom belsejében, a szentélyben ülő négy istenszoborból hármat: Ámon-Ré, az istenné lett Ramszesz és Ré-Harahti szobrát. A bal szélen ülő Ptah-szobornak – ő egy földisten, akit összekapcsoltak a holtak birodalmával – kizárólag a bal vállát világítja meg a nap, egyébként árnyékban marad. A templom áthelyezésekor ezért is volt fontos az épület szögeinek megtartása, azonban a jelenség így is egy napot tolódott a régi helyszínhez képest.

Nofertari temploma, Fotó: Mayer Jácint

Mintegy 150 méterre, a Nagy Templomtól északkeleti irányban áll az ún. Kis Templom, melynek homlokzatát szintén bemélyítették a sziklába. A talajjal egy síkban áll hat szobor, melyek közül négy Ramszeszt, kettő Nofertarit ábrázolja, ezeket oszlopok választják el, mélyen beléjük vésett hieroglifákkal. A Kis Templom 21 méter mélyen vezet a sziklába, egy szentéllyel a végében, ugyanúgy, mint a Nagy Templomban, de alaprajza egyszerűbb. Belül hat oszlop található, Hathor istennő ábrázolásával. A „terem hátsó falán” domborművek láthatók, amelyeken Nefertari jelenik meg, amint Hathor és Ízisz istennők megkoronázzák, a királynő pedig olyan fejfedőt visel, amelyen a tehénszarvak között tollas napkorong látható, ugyanazt a fejfedőt, amelyet az istennők viselnek.

Ré szobra a Nagy Templom bejárata felett, Fotó: Mayer Jácint

Az Abu Szimbel-i templomok 1979 óta szerepelnek az UNESCO kulturális világörökségek listáján. Egyikük sincs eredeti helyén. Az Asszuáni-gát építése során, hogy a Nílusnak a Nasszer-tóvá duzzadó vize ne lepje el őket, 1963 és 1968 között szétbontották, és 180 méternyi szinteltolódással 64 méterrel magasabban az Abu Szimbel-i fennsíkon ismét felépítették őket. A munka nagy nemzetközi összefogás keretén belül valósult meg, melynek költségét 50 állam finanszírozta.

Érdemes elolvasniEgyiptom, amit legalább egyszer az életben mindenki látni akar

Mindkét templom belseje részint egy-egy föléje épített vasbeton kupolán függ, részint azok támasztják őket. A barlangtemplom hatás mégis megmaradt, mert a betonkupolákat kívül nagy tömegű homokkal, törmelékkel és az eredeti sziklákkal (köztük az eredeti szikla-homlokzattal) borították be. Az akkori időkben ez olyan komoly építéstechnikai teljesítmény volt, amit az eredeti templomok felépítéséhez hasonló csodaként tartanak számon.

Galéria