Eddig rosszul gondolkodtunk? Afrikából teljesen másképp indulhatott el az emberiség fejlődése

Az emberi családfa csavaros ágak kusza gubancából áll. A „lombok” szétválasztása, hogy saját fajunk törzsét kibogozzuk, nem is olyan egyszerű.

A klasszikus hipotézis

A klasszikus Afrikán kívüli hipotézis szerint a Homo sapiens a korai ember egy különálló vonalából fejlődött ki, amely körülbelül 150 000 évvel ezelőtt alakult ki, mielőtt elindult volna, hogy elterjedjen Európában és azon túl.

Egy másik elképzelés szerint másképp történt a fejlődés. A McGill Egyetem és a Kalifornia-Davisi Egyetem kutatói által vezetett genomikai tanulmány szerint családtörténetünk nem egyetlen egyenes vonal, amely egy lassan változó populáción keresztül vezethető vissza, hanem egy háló, amely az afrikai kontinensen átívelő családok sokféleségét köti össze.

A multiregionális hipotézis

Az eredmények alátámasztják a multiregionális hipotézist, amely szerint mielőtt fajunk elhagyta Afrikát, és Európába költözött, folyamatos génáramlás volt legalább két különböző populáció között.

„Különböző időkben a Homo sapiens egyetlen eredetének klasszikus modelljét valló emberek azt sugallták, hogy az ember először vagy Kelet- vagy Dél-Afrikában jelent meg. Ezeket az elméleteket azonban nehéz volt összeegyeztetni az olyan távoli lelőhelyekről, mint Marokkó, Etiópia és Dél-Afrika, származó korlátozott számú fosszilis és régészeti leletekkel, amelyek azt mutatják, hogy a Homo sapiens már legalább 300 000 évvel ezelőtt is szerte a kontinensen élt” – magyarázza Brenna Henn populációgenetikus a Kaliforniai Davis Egyetemről.

A legrégebbi, a mi fajunkra hasonlító fosszíliákat Afrikában Marokkóban, Etiópiában és Dél-Afrikában találták. Az azonban nem világos, hogy ezek közül a régiók közül melyik ad otthont az emberiség valódi bölcsőjének. Egyes kutatók szerint ez azért van, mert eddig rosszul gondolkodtunk az emberi eredetről. Lehet, hogy fajunk törzse valójában ágakból álló fonat, amely akkor jön létre, amikor az egymás mellett élő népességek foltokban vándorolnak és keverednek. A genetikai adatok alátámasztani látszanak ezt az elképzelést. A Dél-Afrikában, Sierra Leonéban, Etiópiában és Eurázsiában élő 290 mai ember genomját összehasonlítva a kutatók bizonyítékot találtak arra, hogy nagy a génáramlás a kelet- és nyugat-afrikai őseik között.

Bevonták a brit egyének genetikai adatait, hogy a gyarmati invázió révén Afrikába visszaáramló génáramlást reprezentálják, valamint egy jól tanulmányozott, Horvátországból származó ősi neandervölgyit, hogy az Afrikán kívüli emberekkel keveredő neandervölgyiek génjeit is figyelembe vegyék.

A folyamatos migráció modellje szerint két fő vonal lehet felelős a ma Afrikában élők genomjáért, azaz egy szervezet teljes örökítő információjáért. Ezek a vonalak a korai emberek különböző populációit képviselik, amelyek körülbelül 400 000 évvel ezelőtt Afrika különböző részein éltek.

A modellek szerint miután a kontinens ellentétes oldalain egy ideig egymástól függetlenül fejlődtek, a két populáció összeolvadhatott, és végül 120 000 évvel ezelőttől kezdve fennmaradó alpopulációkra bomlott.

„A nedves és száraz körülmények változása az afrikai kontinensen 140 000 és 100 000 között elősegíthette ezeket a divergens törzsek közötti egyesülési eseményeket” – írják a kutatók. Szerintük ez az összefonódott törzs lehetett az, amelyik 50 000 évvel ezelőtt elhagyta Afrikát és Európába távozott.

Bár a genomikai adatok nem egészen ezt sugallták. Az európai felmenőkkel rendelkezők genomjával összehasonlítva a modellek azt jósolják, hogy az első afrikai emberek 10 000 évvel azután indultak el Európába, miután kellett volna. A legújabb tanulmányok azonban azt sugallják, hogy több migrációs hullám is lehetett Afrikából Európába. Tekintettel az erre az időszakra vonatkozó gyér fosszilis feljegyzésekre, a genomszekvenálás hihetetlen eszközzé vált az őseink lépéseit nyomon követő tudósok számára. Minél több genetikai adatot olvasnak el a szakértők, annál bonyolultabbá válik a mi történetünk. A tanulmány a Nature című folyóiratban jelent meg.

Ahogy korábban írtuk, 300.000 éves emberi lábnyomokat találtak Németországban, részletek itt.