• Ukrajna
  • Egyesült Államok
  • Oroszország
  • történelem
  • Daily News Hungary
hm-logohm-logohm-logohm-logo
  • Külföld
  • Belföld
  • Trend
  • MIX
  • Kult+Múlt
  • Utazás
✕
Rendkívüli hírek
  • Jelentős károkat okozott a vihar a Balaton körül, a budapesti reptér járattörlésekkel is számol – FRISSÍTÉS: reptérlezárás, katasztrófa sújtotta övezet

  • Magyar turistabusz szenvedett balesetet Szabadkánál: nyolc sérült

Kató Alpár Kató Alpár · 2023.05.23.
· Kult+Múlt

Eddig rosszul gondolkodtunk? Afrikából teljesen másképp indulhatott el az emberiség fejlődése

Az emberi családfa csavaros ágak kusza gubancából áll. A “lombok” szétválasztása, hogy saját fajunk törzsét kibogozzuk, nem is olyan egyszerű.

A klasszikus hipotézis

A klasszikus Afrikán kívüli hipotézis szerint a Homo sapiens a korai ember egy különálló vonalából fejlődött ki, amely körülbelül 150 000 évvel ezelőtt alakult ki, mielőtt elindult volna, hogy elterjedjen Európában és azon túl.

Egy másik elképzelés szerint másképp történt a fejlődés. A McGill Egyetem és a Kalifornia-Davisi Egyetem kutatói által vezetett genomikai tanulmány szerint családtörténetünk nem egyetlen egyenes vonal, amely egy lassan változó populáción keresztül vezethető vissza, hanem egy háló, amely az afrikai kontinensen átívelő családok sokféleségét köti össze.

A multiregionális hipotézis

Az eredmények alátámasztják a multiregionális hipotézist, amely szerint mielőtt fajunk elhagyta Afrikát, és Európába költözött, folyamatos génáramlás volt legalább két különböző populáció között.

“Különböző időkben a Homo sapiens egyetlen eredetének klasszikus modelljét valló emberek azt sugallták, hogy az ember először vagy Kelet- vagy Dél-Afrikában jelent meg. Ezeket az elméleteket azonban nehéz volt összeegyeztetni az olyan távoli lelőhelyekről, mint Marokkó, Etiópia és Dél-Afrika, származó korlátozott számú fosszilis és régészeti leletekkel, amelyek azt mutatják, hogy a Homo sapiens már legalább 300 000 évvel ezelőtt is szerte a kontinensen élt” – magyarázza Brenna Henn populációgenetikus a Kaliforniai Davis Egyetemről.

A legrégebbi, a mi fajunkra hasonlító fosszíliákat Afrikában Marokkóban, Etiópiában és Dél-Afrikában találták. Az azonban nem világos, hogy ezek közül a régiók közül melyik ad otthont az emberiség valódi bölcsőjének. Egyes kutatók szerint ez azért van, mert eddig rosszul gondolkodtunk az emberi eredetről. Lehet, hogy fajunk törzse valójában ágakból álló fonat, amely akkor jön létre, amikor az egymás mellett élő népességek foltokban vándorolnak és keverednek. A genetikai adatok alátámasztani látszanak ezt az elképzelést. A Dél-Afrikában, Sierra Leonéban, Etiópiában és Eurázsiában élő 290 mai ember genomját összehasonlítva a kutatók bizonyítékot találtak arra, hogy nagy a génáramlás a kelet- és nyugat-afrikai őseik között.

Bevonták a brit egyének genetikai adatait, hogy a gyarmati invázió révén Afrikába visszaáramló génáramlást reprezentálják, valamint egy jól tanulmányozott, Horvátországból származó ősi neandervölgyit, hogy az Afrikán kívüli emberekkel keveredő neandervölgyiek génjeit is figyelembe vegyék.

A folyamatos migráció modellje szerint két fő vonal lehet felelős a ma Afrikában élők genomjáért, azaz egy szervezet teljes örökítő információjáért. Ezek a vonalak a korai emberek különböző populációit képviselik, amelyek körülbelül 400 000 évvel ezelőtt Afrika különböző részein éltek.

A modellek szerint miután a kontinens ellentétes oldalain egy ideig egymástól függetlenül fejlődtek, a két populáció összeolvadhatott, és végül 120 000 évvel ezelőttől kezdve fennmaradó alpopulációkra bomlott.

“A nedves és száraz körülmények változása az afrikai kontinensen 140 000 és 100 000 között elősegíthette ezeket a divergens törzsek közötti egyesülési eseményeket” – írják a kutatók. Szerintük ez az összefonódott törzs lehetett az, amelyik 50 000 évvel ezelőtt elhagyta Afrikát és Európába távozott.

Bár a genomikai adatok nem egészen ezt sugallták. Az európai felmenőkkel rendelkezők genomjával összehasonlítva a modellek azt jósolják, hogy az első afrikai emberek 10 000 évvel azután indultak el Európába, miután kellett volna. A legújabb tanulmányok azonban azt sugallják, hogy több migrációs hullám is lehetett Afrikából Európába. Tekintettel az erre az időszakra vonatkozó gyér fosszilis feljegyzésekre, a genomszekvenálás hihetetlen eszközzé vált az őseink lépéseit nyomon követő tudósok számára. Minél több genetikai adatot olvasnak el a szakértők, annál bonyolultabbá válik a mi történetünk. A tanulmány a Nature című folyóiratban jelent meg.

Ahogy korábban írtuk, 300.000 éves emberi lábnyomokat találtak Németországban, részletek itt.

Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat
Afrika történelem tudomány
Megosztás

Érdemes elolvasni

  • 178 napot töltött űrutazással ez a férfi, óriási hazugságra döbbent rá

  • Európa legforróbb napjai: közel a rekord, ismét izzik a kontinens

  • Hoppá: tényleg az ufók titkos üzenetét rejti ez a furcsa képződmény?

  • Figyelem! Teljes hajózár lesz a Dunán rendezvény miatt a hétvégén, de jön sztárvendég is

  • Különleges leletre bukkantak a magyarok egyik kedvenc nyaralóhelyén

  • Ha a Művészetek Völgyében jársz, látogass el a Református Udvarba is

Kapcsolódó cikkek

egyiptomi múmia civilizáció
2025.07.05.

Elképesztő felfedezés: ősi civilizációval lehet kapcsolatban az 5000 éves férfi!


Olvasson tovább
óceán város Atlantisz
2025.07.04.

Atlantisz városát találhatták meg a kutatók, ráadásul itt, Európában!


Olvasson tovább
Veszprém várnegyed
2025.07.04.

Veszprém várának egy 700 éves részletét találták meg


Olvasson tovább
régi magyar köszöntés megszólítás udvariasság Jónapot Tiszteletem
2025.07.04.

Régi magyar megszólítások és köszönések, ahogy ma már ritkán hallani őket


Olvasson tovább
rkk_336x280px

Érdemes elolvasni

stso

Adatkezelési tájékoztató

Süti (cookie) kezelése

Jogi közlemény

Szerzői Jogok

Hirdess velünk

Impresszum

© 2025 HelloMagyar. Minden jog fenntartva! | Szerver: levixdc.hu
Olvastad már?
<b>178 napot töltött űrutazással ez a férfi, óriási hazugságra döbbent rá</b>

178 napot töltött űrutazással ez a férfi, óriási hazugságra döbbent rá

Tovább olvasok
Európa legforróbb napjai: közel a rekord, ismét izzik a kontinens

Európa legforróbb napjai: közel a rekord, ismét izzik a kontinens

Tovább olvasok
<b>Hoppá: tényleg az ufók titkos üzenetét rejti ez a furcsa képződmény?</b>

Hoppá: tényleg az ufók titkos üzenetét rejti ez a furcsa képződmény?

Tovább olvasok
Figyelem! Teljes hajózár lesz a Dunán rendezvény miatt a hétvégén, de jön sztárvendég is

Figyelem! Teljes hajózár lesz a Dunán rendezvény miatt a hétvégén, de jön sztárvendég is

Tovább olvasok
Különleges leletre bukkantak a magyarok egyik kedvenc nyaralóhelyén

Különleges leletre bukkantak a magyarok egyik kedvenc nyaralóhelyén

Tovább olvasok
Ha a Művészetek Völgyében jársz, látogass el a Református Udvarba is

Ha a Művészetek Völgyében jársz, látogass el a Református Udvarba is

Tovább olvasok
Retró buszokkal akartak segíteni a lerobbant IC utasainak a kánikulában, máshova túl kevés buszt küldtek

Retró buszokkal akartak segíteni a lerobbant IC utasainak a kánikulában, máshova túl kevés buszt küldtek

Tovább olvasok
Jelentős károkat okozott a vihar a Balaton körül, a budapesti reptér járattörlésekkel is számol – FRISSÍTÉS: reptérlezárás, katasztrófa sújtotta övezet

Jelentős károkat okozott a vihar a Balaton körül, a budapesti reptér járattörlésekkel is számol – FRISSÍTÉS: reptérlezárás, katasztrófa sújtotta övezet

Tovább olvasok
Akkora a vízhiány, hogy leereszthetik az egyik legnépszerűbb magyar tavat, de a Balaton is nagy bajban van

Akkora a vízhiány, hogy leereszthetik az egyik legnépszerűbb magyar tavat, de a Balaton is nagy bajban van

Tovább olvasok
Jégeső, szélvihar és szokatlan hideg: érkezik a várva-várt hidegfront, erre számíts a héten

Jégeső, szélvihar és szokatlan hideg: érkezik a várva-várt hidegfront, erre számíts a héten

Tovább olvasok
  • 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4