A módszer, amellyel a peruiak 1700 éve életet lehelnek a sivatagba
Peru Nazca régiójának ősi vízvezetékei több mint 1700 éve tartják fenn az életet a sivatagban. Ezeket a vízvezetékeket a IV. század óta építette a pre-hispán nazca népe. Bonyolult hálózatot alkotnak, amely a völgyeket vízzel látja el, a kopár földet pedig termékeny oázisokká változtatja.
Mérnöki zsenialitásukat jól mutatja, hogy a nazcák mennyire jól ismerték a víz mozgásával kapcsolatos törvényszerűségeket és a hidraulikus rendszereket. A mezőgazdasági hasznukon túl ezek a vízvezetékek létfontosságú szerepet játszottak a virágzó nazcai civilizáció fenntartásában.
Az Ancient Origins szerint a termékeny földek lehetővé tették számukra, hogy olyan növényeket termesszenek, mint a kukorica, a bab és a gyapot, ami hozzájárult élénk társadalmukhoz és figyelemre méltó kulturális eredményeikhez, mint például a sivatag talajába vésett híres Nazca-vonalak. Jelentőségüket felismerve az UNESCO fontolóra vette, hogy a Nazca-vízvezetékeket a világörökség részévé nyilvánítja.
Ezen ősi építmények megőrzése elengedhetetlen ahhoz, hogy megőrizzük a kapcsolatot a múlttal, és tanuljunk a zseniális mérnökök húzásaiból. Ezek a vízvezetékek az emberi innováció és alkalmazkodás időtálló emlékei, és megmutatják, hogyan lehet fenntartható környezetet teremteni még a legzordabb tájakon is. Az AFP francia hírügynökség videójában fény derül a nazcák módszerére, amivel életet leheltek a sivatagba.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Ezért várt a Horthy kormány a második világháborúhoz való csatlakozással – történelmi visszatekintés
A tudósok szerint a Tejútrendszer már össze is érhetett az Androméda-galaxissal
Ennyire szeretik a magyarok a sört: itt van a globális fogyasztási rangsor
A valaha talált legnagyobb aranyrög annyit nyom, mint egy felnőtt ember
Mi az a Fehér Cápa Kávézó, és miért töltenek ott évi 100 napot a ragadozók?
A Naprendszer legnagyobb holdját 20-szor nagyobb aszteroida találta el, mint amely kiirtotta a dinoszauruszokat