7 izzó exobolygót fedeztek fel ugyanazon csillag körül keringve

A NASA Kepler űrteleszkópja talán a végére tartogatta a legjobbat. A teleszkóp 2018-as nyugdíjazása előtt gyűjtött adatait átfésülő csillagászok hét bolygóból álló rendszert találtak, amelyeket a szülőcsillagukból érkező sugárzás folyamatosan perzsel. A Kepler-385 rendszerben található exobolygóinak mindegyike több sugárzást kapott a Naphoz hasonló csillaguktól, mint amennyit a Naprendszer bármelyik bolygója kap a Napból.

A bolygók mind nagyobbnak tűnnek a Földnél, de kisebbnek a Naprendszer jégóriásánál, a Neptunusznál. A Kepler-385 rendszer csak egy a Kepler Űrteleszkóp által létrehozott új, mintegy 4400 exobolygójelöltet és 700 több bolygós rendszert tartalmazó katalógus egyik kiemelkedő darabja. Kutatók összeállították az eddigi legpontosabb listát a Kepler bolygójelöltekről és azok tulajdonságairól. A NASA Kepler-missziója fedezte fel az ismert exobolygók többségét, és ez az új katalógus lehetővé teszi a csillagászok számára, hogy többet tudjanak meg a tulajdonságaikról — írja a Space.

Kepler-385 bolygók

A Földtől 4672 fényévre található a Kepler-385 bolygórendszer. Ez egyike azon kevés általunk ismert rendszereknek, amelyek hatnál több bolygót tartalmaznak. A másik híres példa a hét Föld-szerű bolygót tartalmazó TRAPPIST-1 rendszer. A Kepler-385 középpontjában egy csillag áll, amely körülbelül 1,1-szer nagyobb és 5 százalékkal forróbb, mint a mi Napunk. A belső bolygó, a Keplar-385 b tömege mintegy 12,8-szor nagyobb, mint a Földé, és 2,7-szer akkora, mint a mi bolygónk. Csillaga körül a Föld és a Nap közötti távolság mintegy 10 százalékán kering. Nagyjából 10 földi nap alatt kerüli meg csillagát.

A következő bolygó, a Keplar-385 c, amely valamivel nagyobb, és tömege körülbelül 13,2-szerese a mi bolygónkénak. Pályája egy tökéletes kör, amely a Föld és a Nap közötti távolság 13 százalékán helyezkedik el. Valamivel több mint 15 földi nap alatt kerüli meg csillagát. Mind a Keplar-385 c, mind a Keplar-385 b feltehetően kőzetbolygó, vékony légkörrel. A fennmaradó öt bolygó távolabb van, és a feltételezések szerint nagyjából kétszer akkorák, mint a Föld, és vélhetően vastag légkör veszi körül őket.

A Kepler-űrteleszkóp 2009-ben kezdte meg a világegyetem megfigyelését, és elsődleges küldetése 2013-ban ért véget. Ezt követően az űrteleszkóp meghosszabbított küldetésbe kezdett, amely egészen 2018-as leállításáig tartott. Ahogy ez az új kutatás is mutatja, a Kepler által gyűjtött adatok még fél évtizeddel a leállítása után is kincsesbányát jelentenek a csillagászok számára, amelyből még többet megtudhatnak a Tejútrendszerről.

A Kepler-küldetés vége

A Kepler-küldetés utolsó fejezetei arra irányulnak, hogy felmérjék, mennyire gyakoriak a bolygók más csillagok körül. Ez a felfedezés azt mutatja, hogy a legújabb exobolygó katalógusfrissítéssel a tudósok a Naprendszeren kívüli világok jellemzőit is meghatározhatják. A csillagok jellemzőire vonatkozó jobb számítások, és az exobolygók körüli pályák jobb modellezése révén az új Kepler-katalógusfrissítés segíthet a csillagászoknak azonosítani, ha egy csillag több olyan bolygónak ad otthont. Ezeknek a bolygóknak jellemzően körkörösebb pályájuk van, mint amikor egy csillag csak egy vagy két ilyen bolygónak ad otthont.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni: