Kiemelhetik az elsüllyedt hajók ‘szent grálját’: elképzelhetetlen mennyiségű kincs van rajta
A Kolumbia partjainál fekvő spanyol gálya a kolumbiai kormány egyik legfontosabb teendőjévé vált, amelynek elnöke akár 20 milliárd dollárnyi aranyat, ezüstöt és drágakövet szeretne visszaszerezni. Mindezt úgy, hogy az amerikai kincsvadászok a hajó értékének felére perelnek, mivel egy állami-magán vagy kizárólag magánvállalkozást akarnak felgyorsítani az állami tisztviselők a 2026-ban újraválasztásra váró elnök utasítására.
A San José katasztrófája
A brit haditengerészet 1708-ban egy csatában elsüllyesztette a 62 ágyús San José nevű hajót. Most a San José gályát nemzeti küldetéssé nyilvánították, 315 évvel azután, hogy a kolumbiai Cartagena kikötője előtt elsüllyedt a hajó, miután a britekkel folytatott konfliktus során felrobbantak a puskaportárolói. A fedélzeten nemcsak a mai valutában mintegy 20 milliárd dollárra becsült kincs volt, hanem 600 tengerész is, akik közül mindössze 11-en élték túl a harcot, írja az Ancient Origins a Daily Mail beszámolója alapján.
A San José annak idején vélhetően hat év alatt felhalmozott kincset szállított, amely bolíviai ezüstből, kolumbiai smaragdokból és 11 millió aranyérméből állt. A rakomány rendkívüli értéke miatt kapta az “hajóroncsok Szent Grálja” becenevet.
A hajó a delfingravírozással díszített bronz ágyúiról vált ismertté, és egy Panamából Kolumbiába tartó flotta része volt, amikor 1708. június 8-án, a spanyol örökösödési háború idején a Baru-félsziget közelében, Cartagena partjainál találkozott egy brit hajóhaddal.
2015-ben a kolumbiai kormány bejelentette, hogy a haditengerészet búvárainak egy csoportja sikeresen megtalálta a közel 940 méteres mélységben pihenő legendás hajót. Éppen tavaly egy másik csapatnak sikerült megdöbbentő képeket készítenie a kifogástalan állapotban lévő rakományról.
“Ez a Petro-kormány egyik prioritása”, mondta Juan David Correa kulturális miniszter szerdán a Bloombergnek. “Az elnök azt mondta nekünk, hogy gyorsítsuk fel a tempót”.
A kincs követelése
1981-ben a Glocca Morra nevű amerikai mentőkonzorcium azt állította, hogy ők fedezték fel a San Josét. Azt mondták, hogy a koordinátákat a kolumbiai kormánynak ők adták meg azzal a megállapodással, hogy a roncsok sikeres felkutatása esetén a kincs felére lesznek jogosultak. Azóta hosszan tartó jogi vita bontakozott ki a megállapodás feltételeiről, valamint arról, hogy a Glocca Morra valóban megtalálta-e a hajót.
Kolumbia azt állítja, hogy 2015-ben önállóan lokalizálta a gályát egy olyan, nem nyilvános helyen, amely különbözik attól, amelyet az amerikai vállalat állít. A cég így az Egyesült Államok és Kolumbia közötti kereskedelemösztönzési megállapodásra hivatkozva londoni választottbíróság elé terjesztette ügyét. Ebben az eljárásban az amerikaiak 10 milliárd dollárt követelnek, ami a számítások alapján a kincs becsült értékének felével egyenlő.
A felfedezéskor Juan Manuel Santos, az akkori elnök kijelentette, hogy ez a lelet “az emberiség történetének egyik legnagyobb víz alatti felfedezése”. Ezt követően az amerikai mentőcsapat további jogi lépéseket kezdeményezett, azt állítva, hogy a kolumbiai lelet ugyanannak a roncsmezőnek a része, amelyet az 1980-as években azonosítottak.
Correa kijelentette, hogy az ország tiszteletben tartja a választottbírósági döntést, de azt is kifejtette, hogy az ügynek nincs alapja. A kormány ellenőrzést végzett a vállalat által megadott koordinátákon, és megállapították, hogy “ott nincs hajóroncs”.
A kormány célja végül egy régészeti laboratórium létrehozása, ahol a San José rakományát megtisztítják, kutatják és leltározzák, mielőtt egy nemzeti múzeumban kiállítják.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Egymilliárd évvel ezelőtt a Grand Canyon teljesen máshogy nézett ki, mint ma
Valamit telibe talált egy fekete lyuk sugárnyalába, de a kutatóknak fogalma sincs, mi lehet az
Magyarország koronái
NATO-főtitkár: Háborús gondolkodásmódra kell váltanunk
Lehet, hogy valami mégis képes kijutni a fekete lyukakból?
Ez a férfi egy alig ismert betegség miatt több mint 10 éven keresztül volt saját testének rabja