Másfél év alatt kiderült, hogy működnek-e az EU szankciói Oroszországgal szemben

A Magyar Kormány már az Orosz-Ukrán háború kitörése óta kritizálta az Európai Unió szankciós politikáját, mondván, hogy az nem működik és az Unió csakis magának árt vele. Ebben a cikkben röviden bemutatjuk, hogyan érintik az orosz gazdaságot a szankciók.

Nemrégiben nyilvánosak lettek az új nemzeti konzultáció kérdései, mely több kérdésben is foglalkozik az Európai Unió Ukrajnával kapcsolatos politikájával. A tájékozódás és tisztánlátás végett fontos lenne megvizsgálni azt, hogy a Magyar Kormány által egyik legjobban kritizált elem – a szankciós politika – milyen hatással is van Oroszország gazdaságára.

Josep Borrell az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője így nyilatkozott a szankciókról: „Az EU szankciók már korlátozták Moszkva opcióit és csökkentették Oroszország gazdasági és technológiai kapacitását. Ahhoz, hogy véget vessünk a háborúnak követnünk kell a megkezdet utat.”

Mik is pontosan a szóban forgó szankciók? 

A szankciók három csoportra oszthatóak: a célzott korlátozó szankciók (egyedi szankciók), gazdasági szankciók és a vízumintézkedések.

Az egyedi szankciók elsődlegesen a háború kirobbanásának főfelelősei ellen irányulnak (Vlagyimir Putin, Szergej Lavrov vagy például magasrangú tisztviselők vagy prominens üzletemberek). Ezen szereplőkkel szemben az EU utazási tilalmat vezetett be vagy, ha szervezet ért a szankció akkor a vagyoni eszközök befagyasztását alkalmazta.

A gazdasági szankciók elsődleges célja az, hogy csökkentsék Oroszország képességét a háború fenntartásához. „Az Európai Bizottság adatai alapján 2022 februárja óta az Uniós exporttilalom által érintett áruk értéke 43,9 milliárd EUR, az importtilalom által érintett áruk értéke pedig 91,2 milliárd EUR volt. Ez azt jelenti, hogy – 2021-hez viszonyítva – jelenleg az export 49%-a és az import 58%-a tartozik a szankciók hatálya alá” írja az Európai Unió Tanácsának hivatalos oldala.

Az EU több terméket is szankcionált az export és az import területén is. Nem lehet exportálni például: élvonalbéli technológiákat, szállítóeszközöket, olajfinomításhoz szükséges technológiákat, energiaipari berendezéseket, a légiközlekedési ágazatban és az űriparban használt termékeket, tengeri navigációs termékeket, katonai felhasználhatósági civil termékeket, luxucikkeket stb. Ezzel egyidejűleg betiltotta az orosz nyersolaj és finomított kőolajtermékek (néhány kivétel mellett), szén, acél, arany, cement stb. behozatalát az Unióba. A G7 országok pedig olajárplafont vezettek be a nyersolajra. Több tagország számára, amelyek földrajzi helyzete miatt sajátos függőség alakult ki a csővezetéken szállított nyersolaj után, a Tanács ideiglenes kivételeket állapított meg az olajembargó alól. Ezenkívül az EU szankcionálta a közúti, a légi és a vízi közlekedés bizonyos elemeit, és szankcionált bizonyos orosz médiaorgánumokat.

Az Európai Unió, az Egyesült Királyság, Az Egyesül Államok és Kanada az orosz központi bank vagyoni eszközeinek befagyasztása mellett döntött. Ez 2022 februárjában Oroszország nemzetközi tartalékainak 579 milliárd euróra rugó összegét jelentette.

Milyen hatást gyakoroltak a szankciók az elmúlt 1,5 évben az orosz gazdaságra?

Az orosz gazdaság az első sokk után stabilizálódott, azonban a gazdaság bizonyos területeitől eltekintve (pl.: a fegyveripar) 2023 végére egy OECD jelentés szerint akár 2,5% is csökkenhet az évi GDP-je. A feldolgozóipart különösen erősen érintették a szankciók, ami 2022 végére 6%-al esett vissza. A leglátványosabb mégis a gépjárműgyártás, ami 48%, egyéb közlekedési eszközök gyártása 13%-kal, a számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártása 8%-kal csökkent éves szinten, míg a kiskereskedelem 10%-kal, a nagykereskedelem 17%-kal volt alacsonyabb, mint 2021-ben. A kivetett szankciók is megtették a hatásukat. Az Oroszországból származó teljes Uniós import 58%-al esett vissza.

Az EU-ba irányuló orosz gáz exportjának csökkentése ellenére az orosz globális olajexport teljes volumene viszonylag jól tartotta magát, ami hozzájárult a globális piacok stabilan tartásához.

2022-ben Oroszország szövetségi költségvetési hiánya a GDP 2,3%-át tette ki. A hiány különösen az év vége felé nőtt, amikor a kormánynak sokkal többet kellett költenie magára a háborúra. Emellett az alacsonyabb olajárak és az általánosan gyengébb gazdasági aktivitás az adóbevételek csökkenéséhez vezetett. Az állami kiadások nagyon gyors növekedése különösen 2023 január-februárjában folytatódott. 2023 első negyedévében a szövetségi kormányzat nominális kiadásai 38%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest.

Másrészt a G7-ek olajárkorlátozása és az uniós olajimporttilalom jelentős hatással volt Oroszország adóbevételeire. Összességében a nominális adóbevételek 15%-kal csökkentek az első negyedévben. Az energiaszektorból származó bevételeket különösen súlyosan érintette a visszaesés, 43%-kal csökkentek 2022 első negyedévéhez képest.

Látható tehát, hogy

a nyugati szankciók nem fogják egyik napról a másikra romba dönteni Oroszországot. Az egyre hosszabbra nyúló háborúhoz azonban rengetek pénzre van szüksége Oroszországnak és a szankciós „hurok” egyre fojtogatóbbá válik az orosz gazdaság körül.

A gond persze azzal van, hogy a szankciókat kivető államok sokszor saját maguk segítenek kijátszani a korlátozásokat. Egy tanulmány kimutatta, hogy több Uniós ország is harmadik országokon keresztül (például Kazahsztán) tartja fent az exportját Oroszországgal. A 12 vizsgált országból Németország volt a legnagyobb exportőre a betiltott termékeknek. A szankciók kijátszása 2022-ben összesítve 8 milliárd euró profitot tett ki.

Minden összevetve

A szankciók működnek, azonban nagyon lassan fejtik ki a hatásukat. Kérdéses tehát, hogy képesek elsődleges céljukat – tehát, hogy Oroszországot békére kényszerítsék – elérni. Könnyű tehát, mellettük vagy akár ellenük is érvelni és nehéz „politikai” igazságokról beszélni a témában. Bárhogyan is érvelnénk, az biztosan elmondható, hogy a szankciók komolyan átrajzolják a nemzetközi politika eddigi játékszabályait.

Korábban már írtunk arról, hogy valójában a nyugdíjkorhatár megemelése miatt törhetett ki az orosz-ukrán háború, részletek itt.

Ugyancsak írtunk arról, hogy Putyin “migránsai” ostormolják az EU határait, épül az új vasfüggöny.

Szerző: Schmidt Ákos