• Ukrajna
  • Egyesült Államok
  • Oroszország
  • történelem
  • Daily News Hungary
hm-logohm-logohm-logohm-logo
  • Külföld
  • Belföld
  • Trend
  • MIX
  • Kult+Múlt
  • Utazás
✕
Rendkívüli hírek
Papp Virág Papp Virág · 2024.01.18.
· MIX

Apró, ősi fekete lyukak megváltoztathatják a bolygónk pályáját

Egy tanulmány szerint az ősi fekete lyukak a hozzánk közeli bolygókat és holdakat is megingathatják. Ha kísérleti úton sikerül bemérni, ez lesz az első konkrét bizonyíték arra, hogy léteznek ilyen objektumok.

Egy új tanulmány szerint a világegyetem néhány legrégebbi fekete lyuka legalább évtizedenként egyszer elszáguld a kozmikus szomszédságunk mellett, és bolygókat mozgat meg a nyomában – írja a Live Science. És ha a tudósok képesek lesznek kimutatni őket, az az első bizonyítékot szolgáltatná arra, hogy ezek a fekete lyukak sötét anyagként léteznek.

Az univerzum rejtélyes szörnyei, a fekete lyukak

A fekete lyukak hatalmas gravitációval rendelkező régiók, amelyek még a fényt is csapdába ejtik. De vitathatatlanul a legfurcsábbak közöttük az ősi fekete lyukak (PBH-k). A csillagászok feltételezése szerint a PBH-k akkor keletkeztek, amikor a tér sűrű, forró régiói az ősrobbanást közvetlenül követő másodpercben összeomlottak.

Attól függően, hogy mikor születtek ebben az egy másodperces intervallumban, a PBH-k tömege a becslések szerint egy gemkapocs százezredrészétől 100 000 Nap tömegéig terjedhet. Egyes tudósok azonban úgy vélik, hogy a Junóhoz és az Erószhoz hasonló aszteroidák közötti tömegű PBH-k a legfontosabbak, mivel ezek elsősorban sötét anyagból állnak. Ezt titokzatos anyagot, amely feltehetően a galaxisok alkotóelemeit ragasztja össze, még a kutatók is alig értik. Létezését is csak gravitációs hatása mérésével sikerült bizonyítani, fizikai kontaktusba valószínűleg nem is kerülhetünk vele.

Van azonban egy probléma. Soha egyetlen csillagászati megfigyelés sem azonosított még véglegesen ilyen típusú és tömegű fekete lyukat. Ezek aszteroidaszerű tömegük ellenére „egy hidrogénmolekula és egy átlagos baktérium mérete között vannak” – írták a tanulmány szerzői, Tung Tran, Sarah Geller, Benjamin Lehmann és David Kaiser a Live Science-nek küldött közös e-mailben.

Mi történne a Földdel PBH-k között?

Ha egy ilyen PBH találkozna a Földdel, nem pusztítaná el a bolygót. Mégis, az új tanulmány, amelyet 2023. december 28-án tettek közzé az arXiv preprint adatbázisban, azt sugallja, hogy a PBH-knak finoman befolyásolniuk kellene a Naprendszer objektumait. „Ha egy PBH elrepül egy bolygó mellett, akkor az a bolygó kissé imbolyogni vagy billegni kezd az elrepülés előtti pályája körül” – írták a szerzők az e-mailben.

Ez azt jelenti, hogy a bolygók távolsága a Naptól – vagy tőlünk – idővel megváltozik. A távolság ezen periodikus ingadozásainak mérése felfedheti egy PBH átvonulását.

Ahhoz, hogy erre a következtetésre jussanak, a kutatók először kiszámították, milyen közel kellene egy PBH-nak elszáguldania egy objektum mellett a Naprendszerben ahhoz, hogy megváltozzon a mozgása. Úgy találták, hogy ez a távolság nagyon nagy lehet – akár néhány csillagászati egységnyi is. (Egy CsE a Föld és a Nap távolsága).

A JPL Horizons adatbázisából származó, a bolygók és bizonyos holdak helyzetére vonatkozó adatok felhasználásával a kutatók szimulációkat végeztek, hogy kiszámítsák, hogyan változna a bolygók vagy holdak pályája, ha egy aszteroida tömegű PBH 2 CsE-n belülre kerülne a Naphoz. Évek alatt a bolygók és holdak pályája körülbelül 1 vagy több centiméterrel, vagy akár több méterrel is meginogna.

Gyakorlati akadályok

Azonban ezeknek az imbolygásoknak a tényleges kimutatása és megerősítése, hogy ezek a PBH-k elrepülésének az eredményei, rendkívül nagy kihívást jelent. Kiderült, hogy a számos űrmissziónak köszönhetően elég pontos mérésekkel rendelkezünk arról, hogy bizonyos égitestek milyen messze vannak a Földtől – a marsjárók például segítettek a Föld-Mars távolságot 10 centiméter pontossággal kalibrálni. Más égitestek esetében azonban nem ez a helyzet. A tanulmány szerint egyes mérések hibahatárai nagyon hasonlóak azokhoz a távolságokhoz, amelyekkel a bolygókat valószínűleg eltolná egy PBH.

Tehát még ha az ilyen objektumok pályája meg is változna, a csillagászok nem tudnák megmondani, hogy ez a műszer hibája vagy egy tényleges PBH miatt történt. A kutatók szerint pontosabb szimulációkra és jobb minőségű megfigyelésekre van szükség.

Érdemes elolvasni:

  • Milyen szaga/illata van a világűrnek?
  • Mi az a „Zöld Szörnyeteg” a szupernóva maradványában?
Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat
csillagászat tudomány
Megosztás

Érdemes elolvasni

  • Városszéli mocsárból lett Budapest legkedveltebb parkja

  • Eladásra kínálják a Kékestető ikonikus antennatornyát

  • Mitől rémültek meg a régészek egy 20 000 éves barlangrajz láttán?

  • A térképészet legnagyobb bakijai — a történelem legfurcsább a térképei

  • Hogyan védenek meg a „nukleáris legyek” a húsevő parazitáktól

  • A „Végítélet” Magtár: Remény a jövő élelmezésére

Kapcsolódó cikkek

Cochliomyia_hominivorax_legyek
2025.06.15.

Hogyan védenek meg a „nukleáris legyek” a húsevő parazitáktól


Olvasson tovább
Svalbard magtár
2025.06.15.

A „Végítélet” Magtár: Remény a jövő élelmezésére


Olvasson tovább
kvatumóra kutatás tudomány GPS óra
2025.06.15.

A kvantumóra, ami az univerzum születésétől máig sem tévedne egy másodpercet sem


Olvasson tovább
Protosterol Biota milliárd éves kőzetek ősök
2025.06.15.

Elveszett ősök birodalmát fedezték fel milliárd éves kőzetekben


Olvasson tovább
rkk_336x280px

Érdemes elolvasni

stso

Adatkezelési tájékoztató

Süti (cookie) kezelése

Jogi közlemény

Szerzői Jogok

Hirdess velünk

Impresszum

© 2025 HelloMagyar. Minden jog fenntartva! | Szerver: levixdc.hu
Olvastad már?
Városszéli mocsárból lett Budapest legkedveltebb parkja

Városszéli mocsárból lett Budapest legkedveltebb parkja

Tovább olvasok
Eladásra kínálják a Kékestető ikonikus antennatornyát

Eladásra kínálják a Kékestető ikonikus antennatornyát

Tovább olvasok
Mitől rémültek meg a régészek egy 20 000 éves barlangrajz láttán?

Mitől rémültek meg a régészek egy 20 000 éves barlangrajz láttán?

Tovább olvasok
A térképészet legnagyobb bakijai — a történelem legfurcsább a térképei

A térképészet legnagyobb bakijai — a történelem legfurcsább a térképei

Tovább olvasok
Hogyan védenek meg a „nukleáris legyek” a húsevő parazitáktól

Hogyan védenek meg a „nukleáris legyek” a húsevő parazitáktól

Tovább olvasok
A „Végítélet” Magtár: Remény a jövő élelmezésére

A „Végítélet” Magtár: Remény a jövő élelmezésére

Tovább olvasok
39-es szoba: Észak-Korea titkos pénzügyi birodalma

39-es szoba: Észak-Korea titkos pénzügyi birodalma

Tovább olvasok
Göbekli Tepe: Az emberiség első temploma?

Göbekli Tepe: Az emberiség első temploma?

Tovább olvasok
A kvantumóra, ami az univerzum születésétől máig sem tévedne egy másodpercet sem

A kvantumóra, ami az univerzum születésétől máig sem tévedne egy másodpercet sem

Tovább olvasok
Elveszett ősök birodalmát fedezték fel milliárd éves kőzetekben

Elveszett ősök birodalmát fedezték fel milliárd éves kőzetekben

Tovább olvasok
  • 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4