• Ukrajna
  • Egyesült Államok
  • Oroszország
  • történelem
  • Daily News Hungary
hm-logohm-logohm-logohm-logo
  • Külföld
  • Belföld
  • Trend
  • MIX
  • Kult+Múlt
  • Utazás
✕
Rendkívüli hírek
Helló Magyar Helló Magyar · 2024.01.30.
· Kult+Múlt

A világ első hibrid állatait 4500 évvel ezelőtt hozták létre

kunga mezopotámia

Fotó forrása: © Glenn Schwartz / John Hopkins University

Az ősi Mezopotámia civilizációja, több mint négyezer évvel ezelőtt, előállította a történelem első ismert állati keresztezéseit. Ezek a különleges lények, amelyeket egy házi és egy vadon élő szamárfaj ötvözeteként hoztak létre, az emberi beavatkozás révén jöttek létre, és a régészek által évtizedek óta folytatott vitákat zártak le azonosításukkal.

A Párizsi Egyetem Jacques Monod Intézetének tudóscsoportja a csontok részletes genetikai elemzése után arra a következtetésre jutott, hogy ezek az állatok kungák voltak, amelyek egy házi nőstény szamár és egy vad hím szamár keresztezéséből születtek.

A kungák maradványait először 2006-ban találták meg egy észak-szíriai régészeti helyszínen, a Tell Umm el-Marra területén található királyi sírkamrában. A csontvázak lóra emlékeztettek, ám arányuk eltérő volt, ami zavart okozott a régészek körében, mivel a lovak csak körülbelül ötszáz évvel később jelentek meg ezen a területen.

Az ősi mezopotámiai írásokban és művészeti ábrázolásokban gyakran szerepelnek ezek a rejtélyes lények, amelyeket különféle társadalmi és katonai célokra használtak fel. A nagyobb testű példányokat járművek húzására, míg a kisebbeket mezőgazdasági munkákra, például szántásra alkalmazták.

Az állatok pontos természetét csak akkor sikerült meghatározni, amikor a kutatók összehasonlították genomjukat más fajokéval. A csontok nem tartoztak sem a lovakhoz, sem a szamarakhoz, sem az ázsiai vadszamarakhoz, ami arra utal, hogy hibridek lehettek.

A kutatási eredmények megerősítéséhez a tudósok elemezték egy 11 000 éves, Törökországban talált lófélék csontjának, valamint a 19. században élt utolsó szíriai vadszamarak fogainak és szőrének DNS-ét. A szíriai maradványok az anyai vonalon a házi szamár (Equus africanus), az apai vonalon pedig a szíriai vadszamár (E. hemionus) genetikai jellemzőit hordozták, írják egy tanulmányban a Science.org odalon.

Pontosan nem lehet tudni, hogy nézett ki, de közel hasonló lehetett a kunga kinézete:

kunga mezopotámia

A kutatók szerint ez a genetikai kombináció adta meg a szamár nyugodt természetét és a vadszamár sebességét, így a kungák erősebbek és gyorsabbak voltak, mint a szamarak, ugyanakkor könnyebben kezelhetők voltak, mint a vad szamarak. Úgy vélték, hogy egy kunga ára akár hatszorosa is lehetett egy szamárénak.

Ez az innovatív megközelítés jelzi egy korai szír-mezopotámiai társadalom fejlett tenyésztési ismereteit.

Eva-Maria Geigl kutató és társszerző szerint meglepő, hogy az ókori társadalmak képesek voltak ilyen összetett folyamatokat, mint a hibridizáció megtervezésére. Ez a folyamat szándékos volt: ismerték a házi szamarat, tudták, hogy a szíriai vadszamarat nem lehet háziasítani, és a lovakat sem háziasították még akkor.

A hibrid állatok létrehozása nem volt egyszerű feladat, hiszen sok hibrid, mint például a tövises hal és a bálna, gyakran (de nem mindig) steril volt, ami azt jelenti, hogy minden egyes kungát szándékosan kellett kitenyészteni.

A hibridek kitenyésztésével járó többletmunka magyarázatot adhat a kungák kihalására is. Amikor a házi ló megjelent 4000 évvel ezelőtt, a mezopotámiai társadalmak hasonlóan erős és gyors állatot kaptak, amelyet könnyebb volt szaporítani.

Az emberiség története során számos különleges és lenyűgöző hibridet tenyésztett ki, a csontos bivalytól az ízletes vaskori sertésig, de minden ezzel a ma már kihalt lófélével kezdődött, ami a világ első ember által tenyésztett hibrid állata volt.

Ez is érdekes lehet:

  • Ilyen volt az élet az óriási rovarok korában
  • Lajka volt az első kutya a világűrben, de hogy választották ki, és miért fulladt tragédiába az űrkalandja?
Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat
állatvilág Mezopotámia történelem tudomány
Megosztás

Érdemes elolvasni

  • A Naprendszer peremén bukkant kozmikus tűzfalra a NASA

  • Városszéli mocsárból lett Budapest legkedveltebb parkja

  • Eladásra kínálják a Kékestető ikonikus antennatornyát

  • Mitől rémültek meg a régészek egy 20 000 éves barlangrajz láttán?

  • A térképészet legnagyobb bakijai — a történelem legfurcsább a térképei

  • Hogyan védenek meg a „nukleáris legyek” a húsevő parazitáktól

Kapcsolódó cikkek

Városligeti-tó International Travel Awards Vajdahunyad vára park
2025.06.16.

Városszéli mocsárból lett Budapest legkedveltebb parkja


Olvasson tovább
Gabillou barlangrajz
2025.06.15.

Mitől rémültek meg a régészek egy 20 000 éves barlangrajz láttán?


Olvasson tovább
mappae mundi térkép
2025.06.15.

A térképészet legnagyobb bakijai — a történelem legfurcsább a térképei


Olvasson tovább
Göbekli Tepe emlékmű Törökország naptár
2025.06.15.

Göbekli Tepe: Az emberiség első temploma?


Olvasson tovább
rkk_336x280px

Érdemes elolvasni

stso

Adatkezelési tájékoztató

Süti (cookie) kezelése

Jogi közlemény

Szerzői Jogok

Hirdess velünk

Impresszum

© 2025 HelloMagyar. Minden jog fenntartva! | Szerver: levixdc.hu
Olvastad már?
<b>A Naprendszer peremén bukkant kozmikus tűzfalra a NASA</b>

A Naprendszer peremén bukkant kozmikus tűzfalra a NASA

Tovább olvasok
Városszéli mocsárból lett Budapest legkedveltebb parkja

Városszéli mocsárból lett Budapest legkedveltebb parkja

Tovább olvasok
Eladásra kínálják a Kékestető ikonikus antennatornyát

Eladásra kínálják a Kékestető ikonikus antennatornyát

Tovább olvasok
Mitől rémültek meg a régészek egy 20 000 éves barlangrajz láttán?

Mitől rémültek meg a régészek egy 20 000 éves barlangrajz láttán?

Tovább olvasok
A térképészet legnagyobb bakijai — a történelem legfurcsább a térképei

A térképészet legnagyobb bakijai — a történelem legfurcsább a térképei

Tovább olvasok
Hogyan védenek meg a „nukleáris legyek” a húsevő parazitáktól

Hogyan védenek meg a „nukleáris legyek” a húsevő parazitáktól

Tovább olvasok
A „Végítélet” Magtár: Remény a jövő élelmezésére

A „Végítélet” Magtár: Remény a jövő élelmezésére

Tovább olvasok
39-es szoba: Észak-Korea titkos pénzügyi birodalma

39-es szoba: Észak-Korea titkos pénzügyi birodalma

Tovább olvasok
Göbekli Tepe: Az emberiség első temploma?

Göbekli Tepe: Az emberiség első temploma?

Tovább olvasok
A kvantumóra, ami az univerzum születésétől máig sem tévedne egy másodpercet sem

A kvantumóra, ami az univerzum születésétől máig sem tévedne egy másodpercet sem

Tovább olvasok
  • 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4