A világ első hibrid állatait 4500 évvel ezelőtt hozták létre

Az ősi Mezopotámia civilizációja, több mint négyezer évvel ezelőtt, előállította a történelem első ismert állati keresztezéseit. Ezek a különleges lények, amelyeket egy házi és egy vadon élő szamárfaj ötvözeteként hoztak létre, az emberi beavatkozás révén jöttek létre, és a régészek által évtizedek óta folytatott vitákat zártak le azonosításukkal.

A Párizsi Egyetem Jacques Monod Intézetének tudóscsoportja a csontok részletes genetikai elemzése után arra a következtetésre jutott, hogy ezek az állatok kungák voltak, amelyek egy házi nőstény szamár és egy vad hím szamár keresztezéséből születtek.

A kungák maradványait először 2006-ban találták meg egy észak-szíriai régészeti helyszínen, a Tell Umm el-Marra területén található királyi sírkamrában. A csontvázak lóra emlékeztettek, ám arányuk eltérő volt, ami zavart okozott a régészek körében, mivel a lovak csak körülbelül ötszáz évvel később jelentek meg ezen a területen.

Az ősi mezopotámiai írásokban és művészeti ábrázolásokban gyakran szerepelnek ezek a rejtélyes lények, amelyeket különféle társadalmi és katonai célokra használtak fel. A nagyobb testű példányokat járművek húzására, míg a kisebbeket mezőgazdasági munkákra, például szántásra alkalmazták.

Az állatok pontos természetét csak akkor sikerült meghatározni, amikor a kutatók összehasonlították genomjukat más fajokéval. A csontok nem tartoztak sem a lovakhoz, sem a szamarakhoz, sem az ázsiai vadszamarakhoz, ami arra utal, hogy hibridek lehettek.

A kutatási eredmények megerősítéséhez a tudósok elemezték egy 11 000 éves, Törökországban talált lófélék csontjának, valamint a 19. században élt utolsó szíriai vadszamarak fogainak és szőrének DNS-ét. A szíriai maradványok az anyai vonalon a házi szamár (Equus africanus), az apai vonalon pedig a szíriai vadszamár (E. hemionus) genetikai jellemzőit hordozták, írják egy tanulmányban a Science.org odalon.

Pontosan nem lehet tudni, hogy nézett ki, de közel hasonló lehetett a kunga kinézete:

A kutatók szerint ez a genetikai kombináció adta meg a szamár nyugodt természetét és a vadszamár sebességét, így a kungák erősebbek és gyorsabbak voltak, mint a szamarak, ugyanakkor könnyebben kezelhetők voltak, mint a vad szamarak. Úgy vélték, hogy egy kunga ára akár hatszorosa is lehetett egy szamárénak.

Ez az innovatív megközelítés jelzi egy korai szír-mezopotámiai társadalom fejlett tenyésztési ismereteit.

Eva-Maria Geigl kutató és társszerző szerint meglepő, hogy az ókori társadalmak képesek voltak ilyen összetett folyamatokat, mint a hibridizáció megtervezésére. Ez a folyamat szándékos volt: ismerték a házi szamarat, tudták, hogy a szíriai vadszamarat nem lehet háziasítani, és a lovakat sem háziasították még akkor.

A hibrid állatok létrehozása nem volt egyszerű feladat, hiszen sok hibrid, mint például a tövises hal és a bálna, gyakran (de nem mindig) steril volt, ami azt jelenti, hogy minden egyes kungát szándékosan kellett kitenyészteni.

A hibridek kitenyésztésével járó többletmunka magyarázatot adhat a kungák kihalására is. Amikor a házi ló megjelent 4000 évvel ezelőtt, a mezopotámiai társadalmak hasonlóan erős és gyors állatot kaptak, amelyet könnyebb volt szaporítani.

Az emberiség története során számos különleges és lenyűgöző hibridet tenyésztett ki, a csontos bivalytól az ízletes vaskori sertésig, de minden ezzel a ma már kihalt lófélével kezdődött, ami a világ első ember által tenyésztett hibrid állata volt.

Ez is érdekes lehet:

• Ilyen volt az élet az óriási rovarok korában
• Lajka volt az első kutya a világűrben, de hogy választották ki, és miért fulladt tragédiába az űrkalandja?