Amerikából származna a szifilisz? Régészek 2000 éves bizonyítékot találtak rá
Már többezer évvel ezelőtt is pusztíthatott a Treponema pallidum endemicum által okozott betegség Brazília területén. A DNS-vizsgálat során fény derült arra is, hogy a kimutatott baktérium a nemi szifilisz mögött álló mikrobával áll közeli rokonságban. A fertőzés valószínűleg szájsebekkel, lábfájdalmakkal keserítette meg a betegek életét.
A kutatók a mikróba DNS-ét 2000 évvel ezelőtti emberi csontvázakból mutatták ki, ez lehet a legrégebbi, szifilisszel rokonságban álló genom – írja a Live Science.
Kolumbusz és a szifilisz?
A szifilisz felbukkanásának idejéről eddig még nem sikerült konszenzusra jutniuk a szakembereknek. Mivel 1495-ben szifiliszjárvány sújtotta Európát, sokan úgy vélik, Kolumbusz Kristóf és emberei hurcolták be a fertőzést az öreg kontinensre. Ám egy másik, szintén nemrégiben feltárt régészeti lelet azt sugallja, a kór már azelőtt is jelen lehetett földrészünkön.
Mára már azt is tudjuk, hogy a szifilisz csak egyike azon négy betegségnek, melyet egy azonos baktériumcsalád okoz. A másik három nemi tünetek helyett a száj és a bőr krónikus fertőzését váltja ki.
Európai és amerikai régészek már néhány évtizede azon voltak, hogy megvizsgálják a szifilisz és nem nemi eredetű rokonainak eredetét. Ehhez a betegségekre jellemző csontelváltozásokat igyekeztek találni. Nem sokkal ezelőttig nem sikerült olyan bizonyítékot feltárniuk, mely azt igazolná, a betegség már Kolumbusz első felfedező útja előtt is jelen lett volna.
Most pedig Verena Schünemann, a Zürichi Egyetem paleogenetikusa és csapata sikeresen azonosították a T. pallidum endemicum baktériumból származó DNS-t a Jabuticabeira II régészeti lelőhelyéről származó csontvázakban. Ez Brazília déli partján, Laguna do Camacho közelében található.
Minden jel Amerikára utal
Több mint 200 halott fekszik a Jabuticabeira II-ben, akiket 1500 év leforgása alatt, i.e. 1200-től i.u. 400-ig temettek ott el. A csontvázak elemzése több tucat olyan csontsérülést tárt fel, amelyek treponemális betegségre utaltak.
Egészen pontosan az endémiás szifiliszre, az úgynevezett bejelre hajaznak a genomok. A betegség manapság a Földközi-tenger keleti részén és Nyugat-Ázsia forró, száraz vidékein fordul elő. Brazília azon részén, ahol a klíma tipikus tengerparti, párás időjárást eredményez, mára már nem azonosítanak ilyen eseteket. A betegség antibiotikummal kezelhető, ám évezredekkel ezelőtt a brazil őslakosok még nem rendelkeztek hatékony gyógymóddal a kór ellen.
„A betegséget hordozó egyéneket nem különítették el a többi halottól, mely arra utal, azonos bánásmódban részesültek” – írták a tanulmány szerzői.
Az eredmények alapján a bejel már jóval előbb jelen volt Dél-Amerikában, minthogy azt az európaiak behurcolhatták volna. A kutatók így a baktérium megjelenését nagyjából ezer évvel korábbanra datálják az eddig feltételezetthez képest.
Ugyakkor Schünemann hangsúlyozta, az eredmény még mindig nem ad biztos támpontot a nemi szifilisz eredetével kapcsolatban.
Ez is érdekelheti:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Santorini titkos tűzforrása: Mi vár ránk a következő kitöréskor?
Mitől volt a Concorde olyan gyors?
Az 50 éve leállt Skynet műhold nem ott van, ahol lennie kéne
Pénteken indul Budapest két legnagyobb karácsonyi vásárja, ingyenes és pénztárcabarát opciókkal
„Új világrendet” hirdetett Putyin nyilvános beszéde után
700 éves, valódi Excaliburt találhattak egy sziklába ragadva