Milyen volt a neandervölgyi nők élete?
A neandervölgyi szóról szinte mindenkinek ősemberek jutnak eszébe. Pedig sokkal kisebb a különbség a mai emberektől, mint ahogy azt gondolnánk.
Mivel a területet csak korlátozottan kutatják, nem könnyű információkat szerezni a nőnemű neandervölgyiek életének első éveiről, írja az IFLScience. A felnőttkor felé való előrehaladásról azonban van néhány támpont.
Hogy „adták férjhez” a fiatal neandervölgyieket?
Van egy neandervölgyiektől származó mutáció, amely a mai emberek egy részében jelen van. Úgy gondolják, hogy ez okozza az első menstruációs ciklus korábbi kezdetét. Ez arra utal, hogy a neandervölgyi nőknél a menstruáció korábban kezdődhetett, és korábban lehettek ivarérettek, mint a mai ember.
Ahogy idősebbek lettek, valószínűleg szexuális partnereket vagy társakat is szereztek. Ha találtak is társat, egy kis tanulmány szerint a neandervölgyi nők a saját közösségükből átköltözhettek a partnerükhöz.
A kutatók olyan neandervölgyi egyedek genomját elemezték, akiknek maradványait két különböző szibériai barlangban találták meg, hogy a társadalmi szervezetükre utaló nyomokat keressenek. Ez magában foglalta az apáktól öröklődő Y-kromoszómák szekvenciáját, de megvizsgálták az anyai úton öröklődő mitokondriális DNS-t is.
Kiderült, hogy a mitokondriális genomban nagyobb volt a változatosság, mint az Y-kromoszóma DNS-ben, ami a kutatók szerint „leginkább a közösségek közötti női vándorlással magyarázható”.
A csapat azonban csak 13 egyed genetikai adatait mutatta be; több mintára lenne szükség ahhoz, hogy szilárd következtetéseket lehessen levonni arról, hogy a neandervölgyi nők valóban elköltöztek-e eredeti közösségeikből.
Fájdalmas szülés – de lehet, hogy volt segítségük
Függetlenül a helyszíntől, egy bizonyos ponton sok neandervölgyi nő végül csecsemőt hozott a világra – bár ma már tudjuk, hogy félig homo sapiens is lehetett volna.
A Davis-i Kaliforniai Egyetem és a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói szerint valószínűleg ugyanolyan fájdalmas és nehéz volt a szülés, mint manapság. A kutatók komputertomográfiás felvételek segítségével létrehozták egy neandervölgyi medence virtuális rekonstrukcióját.
Azt sugallja, hogy a neandervölgyi nő szülőcsatornája egészen más volt, mint a modern emberé; oldalról a legszélesebb volt, és nem csavarodott. A csavarodás hiánya arra utal, hogy a babák talán nem forogtak az anyaméhben – bár ez nem jelenti azt, hogy a szülés akkoriban könnyebb volt.
A neandervölgyi csecsemőknek valamivel nagyobb és hosszabb fejük lehetett, így egy nagy, öreg babafej és egy viszonylag kis terület, ahonnan a világra jöhettek, még mindig elég nagy fájdalmat jelentett volna.
Szerencsére talán voltak mellettük emberek, akik átsegítették őket ezen. Egy 2019-es tanulmány azt állítja, hogy a neandervölgyieknek voltak egészségügyi gyakorlataik – és a vezető szerző, Dr. Penny Spikins szerint ez kiterjedhetett valami bábasághoz hasonlóra is. „Valószínű, hogy létezhetett asszisztált szülés; az a szerep, amelyet ma a bábáknak tulajdonítunk” – mondta Spikins egy nyilatkozatban.
Mindenki vadászott
A közhiedelemmel ellentétben a bizonyítékok arra utalnak, hogy a nők szerepköre talán nem is különbözött annyira a faj hím tagjaitól.
Mind a hím, mind a nőstény neandervölgyiek fosszíliáiban találtak a vadászatot tükröző csontsérüléseket. Valamint a fogak kopására utaló bizonyítékokat is. Tehát mindkét nem tagjai részt vettek olyan tevékenységekben, ahol a fogakat kiegészítő kézként használták, mint például a bőrtartás.
Cara Ocobock antropológia adjunktus szerint ez valószínűleg a szülőséggel sem változott. „Nincs okunk azt hinni, hogy az őskori nők abbahagyták a vadászatot, amikor terhesek voltak, szoptattak vagy gyermeket hordtak” – mondta Ocobock egy nyilatkozatban. „És a régmúltban sem látunk arra utaló jeleket, hogy szigorú nemi munkamegosztás létezett volna.”
Persze időgép nélkül nehéz pontosan tudni, milyen lehetett egy nőstény neandervölgyi élete. De a kevés bizonyíték, amivel rendelkezünk, egy olyan képet fest, amely sok különbséggel és néhány hasonlósággal rendelkezik ahhoz képest, amit ma távoli rokonaiknál láthatunk.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
2028-ra feltámasztanák a gyapjas mamutokat
Harc a víz ellen: Innovációk az árvízvédelmi technológiákban
6 észak-koreai katona holttestét azonosíthatták az ukrán fronton
Meglepő dolgot fedeztek fel a pteroszauruszokról, a valaha volt legnagyobb repülő állatokról
Egyenlő státuszban éltek a férfiak és a nők a 9 ezer éves ősi városban
Nem egyedül jött az aszteroida, amelynek becsapódása a dinoszauruszok kihalásához vezetett