Már bűncselekmény lehet, ha kriptóval kereskedsz – új magyar törvény lépett életbe

Júliustól hivatalosan is büntethetővé vált Magyarországon a jogosulatlan kriptokereskedelem. Egy salátatörvény részeként a Büntető Törvénykönyv két új bűncselekménnyel egészült ki, amelyek szigorúan szabályozzák a kriptoeszközök átváltását és forgalmazását. A módosítás nemcsak a szolgáltatókat, de akár az egyszerű felhasználókat is komolyan érintheti.

A törvény, végrehajtás nélkül

A Telex részletes beszámolója alapján a parlament június közepén fogadta el azt a törvénycsomagot, amelybe az új kriptoellenes szabályok is bekerültek. A jogszabály értelmében két új tényállás lép életbe: az egyik a jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtása, a másik az ilyen szolgáltatás igénybevétele. Mindkettő büntetőjogi kategória, és súlyos szabadságvesztéssel fenyeget.

A 2025. június 17-én elfogadott a T/11922/13.-as törvényjavaslattal kapcsolatban az a fő probléma, hogy bár a törvény hatályba lépett, a gyakorlati végrehajtásra vonatkozó részletszabályok – például hogy pontosan milyen engedély szükséges a törvényszerű kriptokereskedéshez, és hogyan lehet azt megszerezni – továbbra sem léteznek. Vagyis jogilag büntethetővé vált egy olyan tevékenység, amelyet nem lehet törvényesen végezni sem.

Akár 8 év börtön is járhat érte

A módosítás értelmében az engedély nélküli kriptoátváltási szolgáltatók akár nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatók. De nemcsak azokat büntetik, akik szolgáltatást nyújtanak, hanem azokat is, akik ilyen szolgáltatást igénybe vesznek. Azaz: ha valaki például eladja a Bitcoinját egy nem engedélyezett platformon keresztül, akkor 2–5 évig terjedő börtönbüntetést is kockáztathat, attól függően, milyen összegű ügyletről van szó.

Különösen nagy érték esetén (50 millió forint fölött) már 3 év szabadságvesztés is kiszabható, míg 500 millió forint felett akár 5 év is.

Félmillió magyar kerülhet jogi csapdahelyzetbe

A magyar kriptopiacon becslések szerint mintegy 500 000 ember rendelkezik valamilyen kriptoeszközzel, és sokan közülük teljesen legálisan, adózott jövedelemből vásárolva. Számukra most egy furcsa jogi helyzet állt elő: a birtoklás önmagában nem tilos, de eladni vagy átváltani már nem lehet jogszerűen. Mivel nincs engedélyezett magyar váltó, így gyakorlatilag mindenki potenciálisan bűncselekményt követ el, aki megpróbálja átváltani a pénzét.

Egyetlen Bitcoint 2009-ben kevesebb mint egy forintért lehetett megszerezni: ma már több mint 20 milliót ér.

Ütközés az uniós szabályozással

A jogszabály mögött sokan politikai szándékot sejtenek. Az időzítés, a végrehajtási szabályok hiánya, és a szigorúság arra utalhat, hogy a kormány inkább politikai jelzést szeretett volna küldeni: a kriptóval való „játék” mostantól nem kívánatos tevékenység.

A gyakorlatban viszont egyelőre senki sem tudja, mit szabad és mit nem. Az SZTFH (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága), amelynek engedélyeznie kellene a kriptoszolgáltatókat, még nem hozott nyilvánosságra semmilyen eljárásrendet. Így a törvény létezik, a megfelelés viszont szinte lehetetlen.

Mi jöhet ezután?

A szolgáltatók  (például a hazai CoinCash vagy a nemzetközi Binance ) kivárnak. Sokan abban bíznak, hogy a végrehajtási rendeletek majd enyhítik a szigorú szabályokat, vagy legalább lehetőséget adnak a jogszerű működésre.

Addig viszont a magyar kriptószektor félelemmel és bizonytalansággal teli napokat él át. A kérdés már nem az, hogy mi lesz a kriptóval, hanem az, hogy börtönt kockáztat-e, aki egyáltalán hozzá mer nyúlni.

Kiemelt kép forrása: Sasun Bughdaryan on Unsplash

További kriptovalutához kapcsolódó cikkek:

• Valóban a kriptovaluta a pénzügyek jövője, ahogy a Pistolo és mások állítják?
• Hogyan ösztönzi a BTC–HUF pár a digitális valuta terjedését Magyarországon a Binance‑en