A jelenlegi földtörténeti korszak legnagyobb vulkánkitörése 7300 évvel ezelőtt történt
A jelenlegi földtörténeti korszak legnagyobb vulkánkitörése Japán déli partjainál történt a víz alatt, körülbelül 7300 évvel ezelőtt.
A jelenlegi földtörténeti korszak legnagyobb vulkánkitörése Japán déli partjainál történt a víz alatt, körülbelül 7300 évvel ezelőtt. A robbanás több mint háromszor annyi anyagot produkált, mint a napjainkban ismert legnagyobb kitörés, a Tambora vulkán 1815-ös robbanása. Ezutóbbi olyan drasztikus éghajlati változást okozott, hogy 1816 “nyár nélküli évvé” vált: a hőmérséklet a bolygón 0,4–0,7 °C-kal csökkent. Európában ez volt a leghidegebb nyár 1766 és 2000 között.
A Kikai-Akahoya kitörés
A rekordtartó, a Kikai-Akahoya kitörés egy elsüllyedt kalderából indult ki a japán Kjúsú sziget közelében lévő tengeri régióban – számol be a New Scientist.
A kitörésnek a közeli szigeteken élő emberekre gyakorolt pusztító következményeit geológusok és régészek dokumentálták. A vulkáni hamu lerakódásainak elemzése azt mutatta, hogy a robbanás a jelenlegi geológiai korszak, a 11.700 évvel ezelőtt kezdődött holocén egyik legnagyobb kitörése volt.
A robbanás eredete és mérete azonban eddig bizonytalan volt, mivel nehéz volt hozzáférni a tenger alatti kalderához, a vulkán kitörése után keletkezett kráterhez és a tengerfenéken lévő vulkáni lerakódásokhoz.
Seama Nobukazu, a japán Kobe Egyetem munkatársa és kollégái most kiszámították, hogy a Kikai-Akahoya kitörés a korábban gondoltnál jóval nagyobb mennyiségű, mintegy 70 köbkilométernyi kőzetet és hamut eredményezett a víz alatt.
Ezt a Japánon lerakódott vulkáni kőzetből származó korábbi becslésekkel kombinálva a vulkánból kiáramlott anyag teljes mennyisége több mint 300 köbkilométernyi anyagnak felel meg. “Ez elég sok, több, mint amire számítottunk” – mondta Seama.
Ez azonban még mindig jelentősen elmarad az indonéziai Toba szupervulkán mintegy 74.000 évvel ezelőtti hatalmas kitörésétől, amely során több mint 2500 köbkilométernyi magma szabadult fel.
A Kikai-Akahoya kitörés felméréséhez Seama és kollégái szeizmikus felmérést végeztek, hogy feltérképezzék a kaldera körüli víz alatti területet nagyjából 200 méterrel a felszín alatt. Ennek segígségével láthatták a vulkán körüli anyagrétegeket, de azt nem tudták, hogy melyek származnak magából a kitörésből.
Ezért a kutatók egy távirányítású fúrórobot segítségével gyűjtöttek lerakódásokat a tengerfenékről, és magmintákat vettek az alatta lévő kőzetből, azonosítva egy olyan réteget, amely jellegzetes vulkáni üveget tartalmazott. Az adatok lehetővé tették számukra, hogy a szeizmikus felmérésből elkülönítsék a vulkáni réteget, és kiszámítsák a vulkán által termelt anyag teljes mennyiségét.
Egy hatalmas magmakamra van a Kikai kaldera alatt
“Tudjuk, hogy ezek a nagyon nagy, kalderaképző kitörések ritkák, de azt is tudjuk, hogy a földtörténeti múltban több ilyen eseményre találtunk bizonyítékot” – mondja David Pyle, az Oxfordi Egyetem munkatársa.
Szerinte a fő oka annak, hogy csak most tudták meghatározni a kitörés méretét, az, hogy nehéz megtalálni és megmérni a mélyen a víz alatt fekvő kalderákat.
A Kikai kaldera alatt még mindig van egy hatalmas magmakamra. Ha ez felrobban, akkor újabb kitörés következhet be, azt viszont nem tudjuk megjósolni, mekkora lenne, hiszen ez a magmakamra méretétől függ – mondta Seama.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Megtalálhatták a valódi Drakula sírhelyét?
A magyar történelem legrégibb térképe: Tabula Hungariae
Már bűncselekmény lehet, ha kriptóval kereskedsz – új magyar törvény lépett életbe
Új négycsillagos hotel nyílt Budapest szívében, a Lánchíd mellett – KÉPEK
Magyarországon tilos a melegházasság, de egy esetben mégis el kell azt ismerni – mutatjuk
Az üzbég-azeri együttműködés fejlesztéséről
