Elszenesedett tekercsek árulták el a legendás filozófus, Platón sírjának hollétét
A római Herculaneum városából származó elszenesedett papiruszok feltárták Platón, a legendás ókori görög filozófus valódi temetkezési helyét.
Platón (Kr. e. 427 – 348) a klasszikus kor ókori görög gondolkodó volt, filozófiai rendszerét azóta platonizmus néven ismerjük. Leghíresebb hozzájárulása a tudományokhoz az ideatan, amely új utat nyitott a korabeli filozófia számára. Továbbá Szókratész tanítványa, (Kr. e. 470-399 körül) illetve Arisztotelész tanára (Kr. e. 384-322) és az Akadémia alapítója, áll a Britannica ismertetőjében.
Megtalálták az ókori görög filozófus temetkezési helyét
A Heritage Daily szerint a tekercs a herculaneumi, a mai Délnyugat-Olaszországban található római kori városban talált számos példány egyike. A közeli Pompeii-el együtt Herculaneumot is elpusztította a Vezúv Kr. u. 79-ben, így mindkét település vastag hamu- és habkőréteg alá került.
Sajnos számos papirusztekercs és pergamen megsemmisült a katasztrófában, azonban a régészeknek sikerült részben megfejteniük a gadarai Philodémosz (Kr. e. 110-40) Az Akadémia történetét tartalmazó tekercset. A kutatócsoport ehhez a legmodernebb képalkotási technikákat hívta segítségül.
Meglehetősen mozgalmas élete volt Platónnak
Körülbelül 1000 szót azonosítottak, amely a teljes szöveg mintegy 30%-át teszi ki. Ezek a szövegrészek új részleteket tartalmaz a gondolkodó életéről, az Akadémia kialakulásáról, valamint olyan információkat, amelyek segítségével azonosíthatták végső nyughelyét.
A régészek már eddig is tudták, hogy valahol az Akadémián temették el, ezzel felfedezéssel azonban pontosan meghatározták, hogy a temetése az úgynevezett Museion, vagyis a múzsák oltárának közelében lévő magánkertben volt.
A szövegből továbbá kiderült, hogy Platónt rabszolgának adták el, miután a spártaiak meghódították Aegina szigetét, valamikor Kr. e. 404 és 399 között.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
A legfalánkabb fekete lyuk megválaszolhatja a csillagászok egyik legégetőbb kérdését
Egymillió embert sújtott ez a titokzatos betegség, majd nyomtalanul eltűnt
Íme Egyiptom kevésbé ismert piramisai a Középbirodalom korából
Miért Csókolózunk? Az Evolúciós Gyökerek a „Gondozó Végső Csókja Hipotézisben” Rejlenek
Noé bárkájához vezethet el a lenyűgöző 3000 éves térkép
Elhunyt szeretteinkkel beszélgetni AI segítségével? – A „digitális feltámadás” etikátlan, illegális és nem segít a gyász feldolgozásában