Elszenesedett tekercsek árulták el a legendás filozófus, Platón sírjának hollétét

A római Herculaneum városából származó elszenesedett papiruszok feltárták Platón, a legendás ókori görög filozófus valódi temetkezési helyét.

Platón (Kr. e. 427 – 348) a klasszikus kor ókori görög gondolkodó volt, filozófiai rendszerét azóta platonizmus néven ismerjük. Leghíresebb hozzájárulása a tudományokhoz az ideatan, amely új utat nyitott a korabeli filozófia számára. Továbbá Szókratész tanítványa, (Kr. e. 470-399 körül) illetve Arisztotelész tanára (Kr. e. 384-322) és az Akadémia alapítója, áll a Britannica ismertetőjében.

Az athéni iskola, középen Platónnal sárgában, mellette tanítványa, Arisztotelész. Raffaello Sanzio (1483–1520) festménye. Wikimedia

Megtalálták az ókori görög filozófus temetkezési helyét

A Heritage Daily szerint a tekercs a herculaneumi, a mai Délnyugat-Olaszországban található római kori városban talált számos példány egyike. A közeli Pompeii-el együtt Herculaneumot is elpusztította a Vezúv Kr. u. 79-ben, így mindkét település vastag hamu- és habkőréteg alá került.

Sajnos számos papirusztekercs és pergamen megsemmisült a katasztrófában, azonban a régészeknek sikerült részben megfejteniük a gadarai Philodémosz (Kr. e. 110-40) Az Akadémia történetét tartalmazó tekercset. A kutatócsoport ehhez a legmodernebb képalkotási technikákat hívta segítségül.

Meglehetősen mozgalmas élete volt Platónnak

Platón arcképe márványból. Wikimedia

Körülbelül 1000 szót azonosítottak, amely a teljes szöveg mintegy 30%-át teszi ki. Ezek a szövegrészek új részleteket tartalmaz a gondolkodó életéről, az Akadémia kialakulásáról, valamint olyan információkat, amelyek segítségével azonosíthatták végső nyughelyét.

A régészek már eddig is tudták, hogy valahol az Akadémián temették el, ezzel felfedezéssel azonban pontosan meghatározták, hogy a temetése az úgynevezett Museion, vagyis a múzsák oltárának közelében lévő magánkertben volt.

A szövegből továbbá kiderült, hogy Platónt rabszolgának adták el, miután a spártaiak meghódították Aegina szigetét, valamikor Kr. e. 404 és 399 között.

Érdemes elolvasni:

Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat