Még a 19. században is vudu-rituálékat tartottak a király palotájában

Tanulmány igazolja, hogy Ghezo király palotája véres vudu-rituálék helyszíne volt.

A Proteomics című folyóiratban megjelent tanulmány új bizonyítékokat mutat be arra vonatkozóan, hogy Ghezo király palotájában voodoo vérrituálékat végeztek.

Ghezo uralkodása

Ghezo 1818-tól 1858-ig volt Dahomey (a mai Benini Köztársaság) királya. Benin politikai egységként a 19. század végén a francia gyarmati hódítással jött létre, írja a Britannica. A gyarmatosítás előtti időszakban a terület számos független államból állt, amelyek nyelvileg és kulturálisan különböztek egymástól. A 16. és 17. században e terület legerősebb állama az Allada (Ardra) királyság volt, de a 18. és 19. században helyét Dahomey vette át.

Ghezo uralkodását több fontos katonai győzelem, belpolitikai elégedetlenség és a rabszolga-kereskedelem gazdaságának átalakítása határozta meg. Királysága fontos regionális hatalom volt, amelynek belföldi gazdasága a hódításokra és a rabszolgamunkára épült.

A szomszédos nemzetek elleni rajtaütések foglyul ejtett rabszolgákat biztosítottak, akiket európai árukra cseréltek el. Egyes rabszolgákat Dahomey királyi ültetvényein is kényszermunkára kényszerítettek, vagy emberáldozatokban ölték meg őket az ünnepségek alkalmával.

A vudu tetthely

Ghezo király palotája Abomey városában található, amely Dahomey egykori fővárosa és a mai Benin déli részén fekvő Zou megye fővárosa.

A legenda szerint a palota több építményének falát 41 áldozat vérével kevert vörös olaj és csillogó víz keverékéből készítették (a 41 a vudu szent száma).

A halotti anyagból származó mintákat két szent kunyhóból vették, amelyek a palotakomplexumon belül sajátos temetkezési építményekként szolgáltak, írja a Heritage Daily. A kutatók metaproteomikai elemzést végeztek a mintákon, amely különböző organizmusok nyomait mutatta ki, köztük számos olyan indikátort, amely emberi és baromfivér jelenlétéről tanúskodik.

Középpontban a vér

A vér a vudu rituálék szerves részét képezi, míg az állati vért (különösen a csirkevért) egy fétis (totem vagy faszobor) megelevenítésére használják.

A tanulmány szerzői hozzátették: „A fehérjeanyagok átfogó leltárát a vudu felszentelési és életerő-fenntartási rituálék régészeti rekonstrukciójához használtuk fel. Számos mutató igazolta az emberi és baromfivér nyomainak jelenlétét a begyűjtött anyagban. Így megerősítettük, hogy a falkötőanyag emberi vérből készült, amire nukleinsav-szekvenálási megközelítésekkel nem lehetett volna következtetni.”

Ez is érdekelhet:

• Viking kori kincset talált a férfi, aki szórakozásból fémdetektorral keresgélt
• A rasztafariánus mozgalom, avagy hogyan lett egy távoli királyból istenség