Tovább emelkedtek a magyar albérletárak, de van egy jó hírünk

Éves összehasonlításban 7,6 százalékkal emelkedtek az albérletárak áprilisban Magyarországon – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az Ingatlan.com adataiból. 2024 második felében jelentős áremelkedés volt tapasztalható az ingatlanpiacon is, lássuk a számokat.

A fővárosban az emelkedés 8,6 százalékos volt. Havi szinten országosan 0,9 százalékkal, Budapesten pedig 1,3 százalékkal nőttek az albérletárak. Az Ingatlan.com szerint Budapesten az átlagos havi bérleti díj 250 ezer forint volt. Debrecenben – Magyarország második legnagyobb városában – átlagosan havi 225 ezer forintot kellett fizetni a bérleményekért. Szeged, Pécs és Győr megyei jogú városokban az árak 160 ezer és 190 ezer forint között alakultak.

Albérlethelyzet Budapesten

A Rentingo adatai szerint a bérlők elsősorban világos, fiatalos lakásokat keresnek. A lakáskeresők 38 százalékának fontos a balkon, 32 százalékuk pedig olyan épületbe költözne, ahol van lift. A melegebb idő közeledtével egyre többen – jelenleg 30 százalék – jelölik meg a klímaberendezést mint alapelvárást.

Bár az árak stabilizálódni látszanak, továbbra is jelentős a különbség a bérlők és a tulajdonosok elvárásai között, ami csökkenti a kiadók alkupozícióját. Éppen ezért a legtöbb hirdető kénytelen az eredetileg meghatározott bérleti díj csökkentésére ahhoz, hogy sikeresen ki tudja adni ingatlanát.

A Rentingo adatbázisa alapján jelenleg a XI. kerület, vagyis Újbuda belső része a legnépszerűbb, a bérlőjelöltek 14 százaléka szeretne ide költözni. Nagy az érdeklődés a XIII. kerület, főként a Újlipótváros és a metróhoz közeli részek, valamint a IX. kerület, azaz Ferencváros iránt is.

Ezek a központhoz közeli, kiváló közlekedési kapcsolatokkal rendelkező városrészek, ahol az elmúlt tíz évben sok új építésű lakás jelent meg. Egyre kedveltebbé válnak emellett az olcsóbb VIII. és X. kerületek is, míg a XIV. kerület zöldövezetei a családosokat vonzzák. Mivel az árazás kerületen belül is jelentősen eltérhet, érdemes ellenőrizni a kiválasztott terület bérleti díjait az alberletkalkulator.hu oldalon, amely tanácsot ad a bérbeadóknak és bérlőknek egyaránt.

Ingatlanpiacon is nagy a lendület

 Az állampapírokban korábban lekötött tőke ismét az ingatlanok felé áramlott, elsősorban a közelgő drágulástól való félelem hatására. A befektetők gyors cselekvésre kényszerültek, igyekeztek még az újabb áremelkedések előtt vásárolni – ezzel pedig maguk is hozzájárultak az év végi árnövekedéshez.

A vásárlók jelentős része nem saját célra, hanem hozam reményében lépett piacra. Az elsődleges cél az volt, hogy az újabb drágulási hullám előtt vásároljanak, így akár 10–15%-os értéknövekedést is realizálhassanak. A Pénzcentrum szerint ezt a trendet főként olyan befektetők erősítik, akik korábban állampapírokba fektettek, ám most az ingatlant tartják biztonságosabb, hosszú távú befektetési formának.

Mi hajtja a magyar ingatlanpiacot?

Új tényezőként jelent meg a nyugdíjpénztári megtakarítások ingatlanokba irányítása. Az erről szóló hírek gyorsan terjedtek, különösen a vidéki befektetők körében, akik kiadásra alkalmas lakóingatlanokat kerestek. Ez a hirtelen megnövekedett érdeklődés tovább fűtötte a vásárlási hullámot, főként az alacsonyabb árfekvésű ingatlanok szegmensében.

Bár a készpénzes vásárlókat általában szívesen fogadják az eladók, valójában gyakran gyengébb alkupozícióban vannak. Gyors ügyintézésre törekszenek, viszont alacsonyabb árat kínálnak, így bár az eladó hamarabb jut pénzéhez, az összeg gyakran elmarad a várttól. Így a készpénzes vásárlás nem feltétlenül jelent nagyobb nyereséget az eladók számára.

Budapest vagy vidék?

A budapesti belső kerületekben – különösen a VI. kerületben – a piac mozgása eltérő képet mutat. A szigorúbb Airbnb-szabályozás elriasztotta a rövid távú bérbeadásban érdekelt befektetőket, és a lakhatási célú vásárlók kerültek túlsúlyba. A befektetések aránya jelentősen visszaesett, a még aktív befektetők pedig inkább kisebb, olcsóbb lakásokra fókuszálnak.

A fővároson kívül egyre többen figyelnek a Velencei-tó és a Balaton környékére. A Velencei-tónál a kereslet nőtt a kisebb lakásoktól kezdve az építési telkekig mindenre. Az itt vásárlók jellemzően jól tájékozottak az árakról és adózási kérdésekről, és gyakran készpénzzel fizetnek. A Balatonnál egyre többen kerestek beépíthető telkeket kisebb volumenű beruházások céljára. A cél nem csupán a klasszikus kiadás volt, hanem modern szálláshelyek fejlesztése is, ami a tó körüli turizmus folyamatos növekedésével komoly potenciált rejt magában.

Minden jel arra mutat, hogy a befektetői aktivitás a közeljövőben nem fog csökkenni. A megtakarítási lehetőségek közti verseny átrendeződése közepette az ingatlan továbbra is vonzó alternatíva marad azok számára, akik biztonságban szeretnék tudni tőkéjüket. Az árak további emelkedése is várható, különösen stratégiai fontosságú helyeken, például bizonyos budapesti kerületekben vagy a vízparti térségekben.

Maradjon naprakész! További hírek a magyarországi ingatlanpiacról itt.