Országszerte zajlanak a szúnyoggyérítések, több ezer hektáron permeteznek a hatóságok és az önkormányzatok, a vérszívók száma mégsem csökken látványosan: sok településen továbbra is elviselhetetlen a helyzet.
Országos gyérítés zajlik
Július közepén országszerte több hullámban zajlottak gyérítések. A Katasztrófavédelem közlése szerint július 7-én Budapesten hat kerületben és négy vármegyében, összesen 77 településen, mintegy 25 000 hektáron kezdődtek permetezések. Az országos gyérítés július 8-án indult, és a következő napokban folytatódott, összesen 11 vármegyében és 53 településen, miután az ismétlődő csapadék új tenyészőhelyeket hozott létre.
Ezzel párhuzamosan nő azonban a lakossági aggodalom is. Nem csoda, hiszen a szúnyogok száma a gyérítések ellenére sem csökken látványosan. Sok helyen továbbra is elviselhetetlen a helyzet, a csípések száma alig mérséklődik, eközben a fertőzésveszély is egyre nagyobb, mivel az inváziós fajok – például a tigrisszúnyog – veszélyes betegségeket is terjeszthetnek, köztük a nyugat-nílusi lázat, a dengue- és a Zika-vírust. Napokkal ezelőtt Két férfinél Magyarországon kimutatták
Az ECDC (Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ) fokozott éberséget kér a tagállamoktól, hangsúlyozva, hogy a hatékony védelemnek a biológiai alapú megelőzésre kellene épülnie.
Vizsgálat Diósdon: nem pusztul a szúnyog
Diósdon az elmúlt héten hajtottak végre szúnyoggyérítést, miután a lakosság egyre erősebben követelte a beavatkozást. A helyi önkormányzat próbálta halogatni a döntést, de már szinte élhetetlen részek is voltak a városban: a kutatások szerint 30 fölötti óránkénti csípésszámot mértek.
Dr. Mezőfi László növényorvos és kutató ökológus úgy döntött, objektív vizsgálattal méri fel a gyérítés hatékonyságát. Méréseihez lepedőket terített ki saját kertjében, és rovarcsapdákat helyeztek el Diósd négy pontján, hogy össze lehessen hasonlítani a gyérítés előtti és utáni állapotokat.
A facebook oldalán közzétett eredmény megdöbbentő: a gyérítés éjszakáján egyetlen csípőszúnyogot sem találtak, viszont 65 elpusztult vagy haldokló ízeltlábú gyűlt össze – köztük árvaszúnyog, katicabogár, fürkészdarázs, hangya, sőt tölgy-csipkéspoloska is. Ahogy Mezőfi fogalmazott: „A katicabogár-gyérítés kifejezés jóval akkurátusabban írná körül ezt a fajta deltametrinnel végzett beavatkozást.”
Más fajok is sérülnek
A jelenlegi gyérítésekhez a deltametrin nevű hatóanyagot használják, amely az idegrendszert támadja. Ez a vegyület azonban nem szelektív: a szúnyogok mellett tömegesen pusztítja azokat a hasznos rovarokat is, amelyek a természetes szabályozásban is szerepet játszanak.
„Fontos, hogy emiatt nem a szúnyoggyérítésben érdekelt szakembereket hibáztatom, mert ők csak egy engedélyezett technológia lehetőségével élnek. A gyérítés szigorúbb felsőbb szabályozása lenne szükséges!” – hangsúlyozza Mezőfi.
További gond, hogy egyes populációk már ellenállók lehetnek a deltametrin hatóanyaggal szemben, különösen az inváziós fajok, amelyek életmódja is eltér a hazai vérszívóéktól. A szakértő szerint időszerű lenne ezt a technológiát teljesen kivezetni.
Mi lehet a megoldás?
Az ökológus véleménye összhangban van az ECDC irányelveivel, miszerint a várszívókkal szembeni harcban a legfontosabb a biológiai megelőzés: például a pangó vizek, hordók, eldugult ereszek, madáritatók és egyéb tenyészőhelyek felszámolása. „A szúnyogok nagymértékű felszaporodása csak lakossági összefogással akadályozható meg” – írja Mezőfi.
Emellett kiemeli a Bt-toxin alapú biológiai lárvairtás szerepét, amely célzottan pusztítja el a szúnyoglárvákat, más fajokat viszont nem károsít. Ez a módszer Nyugat-Európa több országában már jól működik – ideje lenne nálunk is szélesebb körben alkalmazni.
A jelenlegi helyzet alapján egyre inkább úgy tűnik: A megoldás talán nem a gyakoribb beavatkozásban, hanem a tudatosabb megelőzésben rejlik.
Kapcsolódó cikkeink:
- Egy orvos elárulta, miért nem vesszük észre, ha megcsíp egy szúnyog
- Vigyázat! Eddig ismeretlen, durva betegségeket terjeszthetnek a magyarországi szúnyogok
További cikkeink állatvilág témában.
Forrás: