Száz éve hunyt el a legnagyobb magyar kisebbik fia, Széchenyi Ödön

A “legnagyobb magyar”, Széchenyi István mintegy évtizedes reménytelen szerelem után vette el Seilern Crescence-t, akitől két fia született. A két fiú egész életében igyekezett méltó lenni apjuk emlékéhez. Különösen az ifjabbik fia, Széchenyi Ödön tette le a névjegyét a magyar történelemben. Számos közlekedési fejlesztés mellett a magyar tűzoltóság megteremtésében is úttörő szerepet játszott. Sőt, tudását külföldön is kamatoztatta, így nemcsak a magyarok, hanem a törökök is tisztelhetik az emlékét.

Széchenyi Ödön első tüzei

Az ifjabbik Széchenyi-fiú a ránk maradt beszámolók szerint a kezdetektől fogva nyughatatlan természetű volt. 1839. december 14-én született, így amikor Széchenyi István elméje 1848-ban elborult és Döblingbe vitték, Ödön még gyermek volt. Miután apja állapota javult, sokszor meglátogatta. Széchenyi Ödön neveltetése így főleg édesanyjára hárult. Tanulmányait Sopronban és Nagycenken végezte és már korán komoly érdeklődést mutatott a műszaki tanulmányok iránt. Nem sokkal apja 1860-ban bekövetkezett öngyilkossága után olyan meghatározó élmény érte,

amely vélhetően egész életére kihatott.

Széchenyi István családja (Wikipédia)

1860. szeptember 2-án tűz ütött ki Nagycenken. Az erről beszámoló hírek szerint Széchenyi Ödön maga is a helyszínre sietett és bekapcsolódott az oltásba.

Olyannyira, hogy még a ruhája is tüzet fogott.

Ugyanaznap Fertőszentmiklóson is tűz ütött ki.Széchenyi elsietett ide is, részt vett a tűz megfékezésében, majd másnap élelmet osztott a károsultaknak. Nagycenken nyolc, Fertőszentmiklóson 98 épület égett le. Vélhetően ekkoriban fogalmazódott meg benne a tűzoltóság gondolata.

1861-ben Pestre költözött. Míg bátyja országgyűlési képviselő lett, addig Ödön nem a politika frontvonalában tevékenykedett. Közéleti tevékenysége azonban így is széles palettát ölelt fel. Számtalan egyesület létrehozását kezdeményezte, ám a Habsburg-abszolutizmus ekkoriban akadályozta a civil társaságok létrehozását. E téren a legsikeresebb projektje talán a Budapesti Hajós Egylet megalapítása volt, amelynek keretében az evezősportot népszerűsítette és az elnökévé választották. Emellett folytatta mérnöki munkáit is, neki köszönhetjük például a Budavári Siklót is.

Egy londoni tűzoltótúra

1862-ben Széchenyi Ödön a londoni világkiállítás kormánybiztosa lett. Kinevezését arra használta ki, hogy tapasztalatot szerezzen a tűzoltóságról. A londoni túzoltóságot, az ún. “Fire Brigade”-t Shaw Eyre Massey vezette, aki korábban Belfastban töltötte be a parancsnoki tisztséget. Az ő nevéhez olyan reformok fűződnek, amelyek ma már természetesnek tűnnek. A tűzoltók fejére ő írt elő bronz sisakot, távíró vonalakkal köttette össze a túzoltóállomásokat, gőzzel hajtott tűzoltókocsikat szerzett be, előírta a rendfokozatok és légzőkészülékek használatát. Széchenyit csak úgy vette fel szolgálatba, hogy minden kijelölt munkát elvégez, például a takarítást is.

Széchenyi Ödön vállalta, sőt a kitartásával és a szorgalmas munkájával hamar belopta magát az angolok szívébe.

Hazatérve azonnal szervezkedni kezdett a tűzoltóság felállítása érdekében. Törekvéseiről Jókai Mór is támogatólag nyilatkozott. Ennek ellenére a tűzoltóság felállítása évekig tartott. 1863-ban megalakult a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Egylet. A megalakulásához éppen a városban tartózkodó Alexandre Dumas is hozzájárult 110 frankkal. (Cserébe egy díszkardot kapott Széchenyitől). A tűzoltóság felállítása azonban jelentős költségeket igényelt, állandóan anyagi támogatásért kellett kilincselni hozzá. A tűzoltószertár őrzése, a gépek karbantartása teljes állású embereket igényelt, ennek tetejébe pedig az eszközök beszerzése sem volt olcsó. Az alapszabály kidolgozása is évekig tartott.

A Széchenyi Öön szabadalma alapján épült tűzoltókocsi (Hungaricana)

Széchenyi Ödön belátta, hogy önkéntes alapon egy olyan növekvő város tűzoltóságát, mint Budapest, nem lehet fenntartani. Ezért 1869-ben javaslatott tett a hivatásos tűzoltóság felállítására, amelyet a városi tanács is támogatott. Ez végül 1870-ben indult el, 12 főnyi állandó tűzoltóval. Londonban vásárolt géppel és a Széchenyi Ödön által meghonosított kiképzéssel valósíthatták meg a tervet. A Magyar Országos Tűzoltó Szövetség 1870. december 5-én született meg több egyesület részvételével. Az elnök természetesen Széchenyi Ödön lett.

Magyar grófból török pasa

Széchenyi Ödön 1870-ben járt Isztambulban, éppen egy nagy tűzvész után. A tűzvészben több európai hatalom konzulátusa, valamint külföldiekhez tartozó épületek is leégtek. A nagyhatalmak ezért lobbiztak a szultánnál, hogy állítson fel tűzoltóságot a török fővárosban is. Széchenyi felajánlotta a segítségét, de a döntés nem született meg gyorsan. 1874 elején az orosz nagykövet még bemutatót is tartott orosz tűzoltók részvételével. Széchényi tudta, hogy a feszült török-orosz viszonyban nem szívesen látnák őket, ráadásul a többi európai nagyhatalom sem örült volna az orosz jelenlétnek, ezért gyorsna lépett. Táviratozott a budapesti tűzoltóknak és ő is bemutatót tartott a szultánnak. Ez annyira jól sikerült, hogy végül ő kapta meg a megbízást, évi 60 ezer frank díjazás ellenében.

Széchenyi Ödön török egyenruhában 1900 körül (Wikipédia)

Az isztambuli megbízás azonban egyáltalán nem számított könnyű munkának. Az elmaradott városban rengeteg nehézséggel kellett megküzdenie. Az anyagiak hiánya és az előítéletek számítottak a legsúlyosabbnak ezek közül. Ennek ellenére sikerült tűzoltó-laktanyát és gyakorlóteret építtetnie. A munka azonban évekre, majd évtizedekre a török fővárosba szólította, bár a családjához is hazajárt. 1878-ban a szultán ezredessé, 1880-ban pasává nevezte ki. Ő volt az első ember, akinek a pasai kinevezéséért nem kellett áttérnie muszlim hitre.

A japán kormány 1883-ban meghívta őt, de ezt a megbízást már nem vállalta el. Élete végéig Törökországban maradt és az isztambuli tűzoltóság munkáját igyekezett fejleszteni. 1922. március 24-én hunyt el, a sírja Isztambul keresztény temetőjében található.

Érdemes elolvasniÖt emlékezetes ünnepség március 15. napján