A kommunizmus él, de nem virul: Hszi lejtmenetbe helyezte Kínát?
A kormányzó Kínai Kommunista Párt 2022. október 16-án kezdődő 20. pártkongresszusát hívja össze. Nem kell nagy esélylatolgatásba bonyolódni, mivel Hszi Csin-ping várhatóan besöpri a szavazatok többségét. De mennyire élhető Kínát épített 2012 óta a Kínai Kommunista Párt főtitkára?
“Ázsiai szuperhatalom”, az “Egyesült Államok nagy kihivója” elnevezést könnyű ráaggatni Kínára, hiszen valóban olyan gazdasági és most már katonai fölénye van a világ legtöbb országával szemben, ami megkérdőjelezhetetlenné teszi az erejét és befolyását. Ugyanakkor a kommunista párt egyfajta gátja is a fejlődésnek, hiszen egy egészséges verseny a hatalomért és a vezetésért nem csak a szabadságról szól, hanem egy természetes folyamatról, ahol a versenytársak jobbak és jobbak lesznek. Nos, ez Pekingben elmaradt.
Kína nem egy demokratikus ország, és ezt a vezetőség büszkén vállalja. Ellenzéki hangok legfeljebb a párton belül vannak, igazi ellenzékről nem beszélhetünk. Hszi 2012 végi hatalomra kerülése óta eltelt 10 évben a hatóságok számos kormánykritikust bebörtönöztek, súlyosan korlátozták a szólásszabadságot, és tömeges megfigyelési technológiát vetettek be a polgárok megfigyelésére és ellenőrzésére.
Emlékezhetünk, hogy Hongkongban a kormány 2020-ban drákói nemzetbiztonsági törvényeket vezetett be, és szisztematikusan felszámolta a város szabadságjogait. Mindezek megnehezítették a polgárok számára, hogy felelősségre vonják a kormányt, és gyakorlatilag nincs lehetőségük arra, hogy részt vegyenek a kormányzati döntéshozatalban, írja a Human Rights Watch.
“Zéró Covid”
Hszi önkényuralmának egyik legfontosabb példája, hogy még akkor is, amikor a Covid-19 hatékony terápiái és vakcinái elérhetővé váltak, a kínai kormány megduplázta a Covid-19 korlátozását, és a visszaélésszerű “zéró Covid” politika keretében több százmillió embert érintő, kiszámíthatatlan zárlatokat vezetett be.
A Yunnan tartományban található Ruili határvárosban a lakosok 2021 márciusától 2022 áprilisáig 7 különálló lezárást szenvedtek el, és 119 napot töltöttek otthonukban, kivéve a kötelező Covid-teszteket. Sanghajban, a 25 millió lakosú kereskedelmi központban a lakosok március és május között hasonlóan szigorú zárlatot vészeltek át. A 21 millió lakosú Csengtuban szeptemberben 2 hétre zárták le a lakásokat. Októberben a hszincsiangi hatóságok megtiltották a lakosoknak, hogy elhagyják a régiót hetekkel a legutóbbi lezárás után, amely több mint egy hónapig tartott Hsziang egyes részein. Lhászában a hatóságok augusztus óta szigorú zárlatot rendeltek el.
A drákói intézkedések akadályozták az emberek egészségügyi ellátáshoz, élelmiszerhez és más életszükségleti cikkekhez való hozzáférését. Ismeretlen számú ember halt meg, miután nem kaptak orvosi kezelést nem koronavírussal kapcsolatos betegségeik miatt. Néhányan a tömeges karanténhelyszínekről vagy a lezárt lakóépületekből ugrottak a halálba.
A nemzetközi emberi jogi törvények értelmében a kormányok kötelesek biztosítani az emberek szociális biztonsághoz és megfelelő életszínvonalhoz való jogát, ami azt jelenti, hogy a megfelelő élelemhez és táplálkozáshoz, egészséghez és jóléthez, vízhez és higiéniához, valamint lakhatáshoz való jog védelmet élvez, és mindenki méltósággal élhet. A kínai kormánynak egyenlő hozzáférést kell biztosítania ezekhez a jogokhoz mindenki számára, nemi, faji, etnikai, életkori vagy fogyatékossági alapon történő megkülönböztetés nélkül.
Covid és a gazdasági helyzet
A zárlatok gazdasági károkat is okoztak, mivel a vállalkozások létszámcsökkentésre vagy bezárásra kényszerültek, csökkentve a munkahelyeket és a béreket. Mindazonáltal kevés jele van annak, hogy a hatóságok feloldanák az olyan korlátozásokat, mint a zárlatok és a meghosszabbított karantén.
Júliusban a 16 és 24 év közötti fiatalok munkanélküliségi rátája Kínában rekordmagas, 20 százalékos volt. A Nemzeti Statisztikai Hivatal bejelentését, miszerint 2021-re 200 millióra emelkedik a “rugalmas foglalkoztatású” munkavállalók száma, széles körben kritikát fogalmaztak meg a vezetéssel szemben.
Hszi kiszámíthatatlan Covid-19 politikájának hatása miatt a már most is bizonytalan gazdasági helyzetben lévők gazdasági és szociális jogai veszélyben vannak, hiszen a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek és a megkülönböztetés miatt gyakran jobban ki vannak téve a pénzügyi sokkoknak.
A “gig”-gazdaságban dolgozók általában nem kötnek hivatalos munkaszerződést, és sok munkáltató nem fizet helyettük társadalombiztosítási járulékot, noha ezt törvény írja elő. A vállalatok ritkán szembesülnek büntetéssel, ha nem fizetik meg ezeket a befizetéseket, mivel a helyi hatóságok sokáig gazdasági fejlesztési megfontolásoktól vezérelve kerülték a kötelezettségszegések kivizsgálását.
2021-ben mindössze 6,1 millió munkavállalónak fizettek munkanélküli segélyt, miközben a hivatalos városi munkanélküliek száma körülbelül 24 millió, és ebben nincs benne az a több tízmillió munkavállaló, aki a világjárvány miatt alulfoglalkoztatott vagy fizetés nélküli szabadságon volt.
A lezárások nagyon komoly gondokat okoztak nem csak a gazdaságban, hanem a civil lakosság körében. Kína-szerte számos ember osztott meg a közösségi médiában történeteket arról, hogy az anyagi nehézségek miatt nem jutnak élelmiszerhez, gyógyszerekhez és más szükséges dolgokhoz. Sokan elvesztették munkájukat a járvány miatt, miközben a zárlatok miatt a zöldségek és más élelmiszerek árai is felmentek.
Augusztusban egy ételkiszállító sofőr leszúrta magát a kiszállítási központja előtt, hogy tiltakozzon az ellen, hogy megbírságolták, miután felmondott, és kérte a ki nem fizetett bérét az Ele.me-től, az egyik legnagyobb ételkiszállító cégtől.
Szeptemberben, amikor Csengtuban több eset felderítése után lezárás lépett életbe, egy 16 éves lányt találtak a biztonsági kamera felvételein, aki ellopta szomszédja ételkiszállítását. Kiderült, hogy azért nem volt pénze, mert az internetkávézó, ahol dolgozott, kénytelen volt bezárni, és nem kapott fizetést a korábbi munkájáért.
Egy férfi, aki állítólag napok óta nem evett, mert nem volt munkája és pénze, elájult, miközben sorban állt a Covid-teszthez.
Bár az ilyen esetek a közösségi médián keresztül széles körben ismertté válnak, az egyre erősödő internetes cenzúra miatt ezek valószínűleg csak egy kis mintája a sokkal szélesebb körben elterjedt tapasztalatoknak.
Kína gazdasági visszaesése az amúgy is súlyosan korlátozott polgári és politikai jogok romlásához vezet, mivel a hatóságok az online és offline tiltakozásokra még több cenzúrával, önkényes letartóztatásokkal és elnyomással reagálnak. Júniusban a henani hatóságok megverték azokat a bankbetéteseket, akik megpróbálták kivenni megtakarításaikat a készpénzválságba került bankokból. A hatóságok a tüntetők Covid-19 egészségügyi kód alkalmazásával is babráltak, hogy korlátozzák mozgásukat. Szeptemberben a hatóságok a Kína-ASEAN Egészségügyi Együttműködési Fórum élő közvetítésének közepette lezárták az online hozzászólási lehetőséget, miután elárasztották a Guangxi tartományban található Dongxing város lakosainak segélykérései.
Kulturális üldözés
A hatóságok kulturális üldözése, egymillió ujgur és más török muszlim önkényes fogva tartása és egyéb visszaélések 2017 óta emberiesség elleni bűncselekményeknek minősülnek. Itt írtunk erről: Emberiség elleni bűncselekményekkel vádolják Kínát, szankciók jöhetnek
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/10/04/kina-szamara-ki-az-ertekesebb-nyugat-vagy-oroszorszag/” ][/hm_embed]
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Újra látható lesz a Budavári Palota északi szárnyán a Hungária szoborcsoport
Putyin szerint az ukrajnai háború globális méreteket ölthet
Megtalálták az eddigi legősibb ábécét, és 500 évvel régebbi, mint a korábbi rekordtartó
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon