Emberiség elleni bűncselekményekkel vádolják Kínát, szankciók jöhetnek

Az ujgurokkal és más kisebbségekkel szembeni politikája miatt Kína már többször került a jogvédő szervezetek fókuszába, de most az ENSZ is komoly elmarasztalásban részesítheti az ázsiai szuperhatalmat.

Két hete az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa egy mérföldkőnek számító jelentésben megállapította, hogy Kína potenciálisan „emberiség elleni bűncselekményeket” követett el Hszincsiangban. Mindeközben Peking megpróbál kibújni az északnyugati Hszincsiang régióban zajló események további vizsgálata alól, írja az AlJazeera.

2018 óta, amikor az ENSZ faji megkülönböztetés felszámolásával foglalkozó bizottsága először fedte fel, hogy több mint egymillió embert tartanak fogva a Hszincsiang-szerte található fogolytáborok hálózatában, akadémikusok, száműzöttek és a média a kényszermunkától a családok szétválasztásáig, valamint az ujgurok kultúrájának és vallási identitásának elpusztításáig terjedő visszaélésekre derített fényt.

Peking elismerte a táborok létezését, amelyekről azt állítja, hogy a „szélsőségesség” elleni küzdelemhez szükséges szakképzési központok. Az Emberi Jogi Tanács jelentésének nyilvánosságra hozatalára dühösen reagált, „hamis információk összeollózásának” nevezve azt, és a nyugati országok és támogatóik által kitalált koholmánynak minősítve azt.

Peking kiadta saját 122 oldalas cáfolatát, és diplomatái most másoknál lobbiznak, hogy megpróbálják megakadályozni, hogy a tanács tovább vizsgálja a Hszincsiangban folytatott kampányát, Kína genfi nagykövete pedig azzal fenyegetőzött, hogy megvonja az együttműködést az emberi jogi hivatallal – anélkül, hogy pontosította volna, hogyan.

ENSZ Közgyűlés éves ülése

Diplomaták és jogvédők azonnali cselekvésre szólították fel az ENSZ-t, hiszen a világ vezetői New Yorkba érkeztek az ENSZ Közgyűlésének éves ülésére.

„A tétlenség többé nem lehetséges. Ha hagyjuk, hogy ez büntetlenül maradjon, milyen üzenetet terjesztünk?” – kérdezte Fernand de Varennes, az ENSZ kisebbségi jogokkal foglalkozó különmegbízottja az Atlanti Tanács és a Human Rights Watch által támogatott fórumon.

Jeffrey Prescott, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövetének helyettese szerint az intézmény integritása forog kockán a Kínának adott válaszlépésekkel kapcsolatban.

„Az, hogy miként kezelik ezeket az atrocitásokat, végső soron a rendszer hitelességét, magának a nemzetközi rendszernek a hitelességét érinti” – mondta. „Mélységesen elkeserítő látni, hogy egy olyan ország, amely olyan központi szerepet játszott a modern ENSZ-rendszer létrehozásában, és a Biztonsági Tanács állandó tagjaként élvezi státuszát, ilyen mélységesen megszegi kötelezettségvállalásait”.”

Rob Roe, Kanada ENSZ-nagykövete szerint Kína reakciója az ENSZ-vizsgálatra nem meglepő, és új lépésekre van szükség. „Foglalkoznunk kell ezzel a kérdéssel. Foglalkoznunk kell azzal a kérdéssel, hogy milyen további szankciókra lesz szükség. Foglalkoznunk kell azzal a kérdéssel, hogy milyen további lépésekkel lehet reagálni a válság mértékére” – mondta.

Rayhan Asat, egy ujgur ügyvéd, aki az Atlantic Councilnak dolgozik, és akinek testvére Hszincsiangban van bebörtönözve, sürgette a világot, hogy ragaszkodjon ahhoz, hogy ne csak Kína, hanem a visszaélésekből profitáló vállalatok ellen is lépéseket tegyenek.

„Nem szabadna hagynunk, hogy a kínai kormány megússza a dolgot azzal, hogy normalizáljuk azt, amit az állam tett” – mondta – „mert végső soron ez állami erőszak”.

Érdemes elolvasniKína: meg kell akadályozni a demokrácia terjedését

Kína és az ENSZ kapcsolata

Peking hagyományosan az ENSZ-re tekint, ahol számíthat az általa baráti viszonyban lévő és sok esetben anyagilag is támogatott országok támogatására, mint ellensúlyra az USA által vezetett blokkokkal szemben, mint például a G7, amelyek az elmúlt években egyre ellenségesebbé váltak Kínával szemben.

„Kína az ENSZ-t fontos fórumnak tekinti, amelyet stratégiai érdekei és céljai előmozdítására, valamint a globális rend reformjára használhat fel” – mondta Helena Legarda, a berlini Mercator Institute for China Studies munkatársa.

Miközben Kína az ENSZ-t a multilateralizmus modelljeként tartja számon, elutasítja az olyan kritikákat vagy döntéseket, amelyeket a kormányzó kommunista párt az érdekeivel ellentétesnek tart.

Emberi jogok és a politika

Michelle Bachelet, az ENSZ korábbi emberi jogi főnöke 2018 óta szorgalmazta a „korlátlan bejutást” Hszincsiangba, de végül májusban erősen ellenőrzött látogatást tett, mivel Peking keményen próbálta megakadályozni az ENSZ-jelentést.

Miután a jogvédő hivatal végül augusztus 31-én nyilvánosságra hozta megállapításait, a kínai diplomaták élére álltak egy közös nyilatkozatnak, amelyet saját bevallásuk szerint 30 ország – köztük Oroszország, Észak-Korea, Szaúd-Arábia és Venezuela – támogatott, és amelyben elítélték a jelentés mögött álló „dezinformációt” és az abban levont „téves következtetéseket”.

Az Egyesült Államokhoz hasonlóan Kína is bizonyos szabadságot érez abban, hogy amikor akarja, figyelmen kívül hagyja az ENSZ intézményeit: Donald Trump alatt az USA 2018-ban kivonult az Emberi Jogi Tanácsból, Izrael-ellenes elfogultsággal vádolva azt, míg Joe Biden alatt idén visszatért a 47 tagú testületbe.

Mint ismert, Kína kihasználja hatalmát, hogy elérje az akaratát. Jó példa erre a koronavírus esete, amikor Peking hatékonyan akadályozta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vizsgálatát a COVID-19 eredetével kapcsolatban, amely 2019 végén a központi városában, Wuhanban jelent meg, mielőtt az egész világon elterjedt volna.

Ken Roth, a Human Rights Watch korábbi ügyvezető igazgatója szerint Hszi Csin-ping kínai elnök megpróbálja újraértelmezni, hogy mit jelentenek az emberi jogok, részben azáltal, hogy a gazdasági fejlődést kulcsfontosságú kritériumnak tekinti. Roth szerint Kína „minden eddigi kormánynál jobban próbálja aláásni az ENSZ emberi jogi rendszerét” – az ENSZ-tisztviselőkre gyakorolt nyomással, a tanúk elleni megtorlással és a kormányok megvesztegetésével.

„Most az egyik legfontosabb prioritásuk – talán Tajvan után – az, hogy elkerüljék az Emberi Jogi Tanács elítélését” – mondta Roth.