Az élet építőköveit hordozza ez az aszteroida

A laboratóriumban valaha is előforduló, legtisztább aszteroida-minta kémiai összetételének feltárására tett erőfeszítések szerves molekulák tárházát tárták fel. Ez bizonyíték azokra az elméletekre, amelyek szerint a biológia gyökerei végső soron az űrben bújnak meg.

Több mint két éve már, hogy a Ryugu aszteroida felszínéről származó anyagot egy légmentesen lezárt kapszulában a Földre szállították. Azóta a világ minden tájáról érkező kutatók együtt dolgoznak az összetételének vizsgálatán, hogy jobban megértsék, hogyan illeszkedik a Naprendszerünk fejlődéséhez.

A legújabb eredmények megerősítik a Föld felszínére zuhant kőmeteoritokban, a kondritokban található szénalapú vegyületek és a belőlük származó aszteroidák kémiai összetétele közötti kapcsolatot – adja hírül a Science Alert.

A Ryugu-minták és a Földön található széndioxid tartalmú kondrit meteoritok közötti hasonlóságok és különbségek vizsgálatával a tudósok új szemszögből analizálhatják a gyűjteményeinkben található meteoritokat. Más szóval, a tényleges aszteroidaminták hasznosak a bolygónk felszínére érkező darabkákból készült hipotézisek megerősítésében.

“Korábbi elemzések szerves molekulákat mutattak ki a széndioxidos kondritokban, de eddig nem tudtuk megnézni, hogy ezek a primitív lövedékek különböznek-e attól, amit az aszteroidákon találunk” – mondja Larry Nittler kozmokémikus, az Arizonai Állami Egyetem munkatársa. “A Ryugu-mintákon végzett munkánk az első közvetlen kapcsolatot biztosítja a kondritokban és az aszteroidákban található szerves anyagok között.”

Az újonnan azonosított molekulákat gyakran nevezik az élet építőköveinek. Ezek a molekulák többféle aminosavat tartalmaznak, amelyek együttesen alkotják azokat a fehérjéket, amelyekre az organizmusok létezésükhöz támaszkodnak.

Összesen mintegy 20 000 szerves molekulát azonosítottak mindössze 5 gramm anyagban. Ezek között olyan szerves vegyületek vannak, mint a karbonsavak, aminok és aromás szénhidrogének; olyan vegyületek, amelyek szoros rokonságban állnak az élővilágban kritikus molekulák széles skálájával.

Az eredmények alátámasztják azt az elképzelést, hogy az élet kialakulásához szükséges összetevők aszteroidákkal való ütközések révén már összetett formában érkeztek bolygónkra. Hogy ez a szerves por hogyan állhatott össze valamiféle replikáló kémiai anyaggá, az még vita tárgya. Mindenesetre az a tudat, hogy az űr megfelelő körülményeket biztosít ennyi releváns vegyület keletkezéséhez, jó kiindulási alapot ad a tudósoknak a kísérletezéshez.

Mivel ezek az aszteroidák lényegében a Naprendszer mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtti kialakulásának maradványai, bolygónk keletkezésének legkorábbi pillanatairól is sokat tanulhatunk belőlük. Bizonyos kémiai jelek – köztük a jelen lévő víz mennyisége – segítségével a tudósok megpróbálhatják azonosítani, mikor és hol keletkezett a Ryugu. Így egy pillanatképet kaphatunk a Naprendszer fejlődésének egy bizonyos pontján uralkodó körülményekről.

“A Ryugu minták szerves anyagának legalább egy része a Nap kialakulása előtt keletkezett, és rendkívül hideg körülmények között alakult ki” – mondja George Cody geokémikus, a washingtoni Carnegie Tudományos Intézet munkatársa.

Ezek az új tanulmányok azt mutatják, hogy az aszteroidákról anyagot gyűjtő űrszondák, mint például a Hayabusa2 szonda, amely a Ryugu szikláit gyűjtötte be, milyen előnyösek. A meteoritmintákkal ellentétben ezt a port és kőzetet nem érte semmilyen időjárási hatás.

Ráadásul az aszteroidák elemzése az űrben is trükkös feladat – nem utolsósorban azért, mert rendkívül gyorsan mozognak, és kevés fényt vernek vissza, ami korlátozza a műszerek által leolvasható értékeket. A laboratóriumban sokkal több időt és figyelmet lehet fordítani az adatok kinyerésére ezekből az anyagokból.

“A múltban a kutatásaink olyan űrsziklák tanulmányozására korlátozódtak, amelyek a Földre zuhanva érkeztek hozzánk” – mondja Cody. “A Hayabusa2-vel végre ki tudtunk menni egy szénben gazdag aszteroidához, és megnézhettük, hogyan viszonyul a Földre érkező meteoritokhoz.”

A két tanulmány a Science című folyóiratban jelent meg: itt és itt olvashatók eredeti nyelven.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/03/01/tragikus-tortenet-bizonyiteka-a-huron-to-feneken-megtalalt-hajoroncs/” ][/hm_embed]

Source: Science Alert