Valójában a nyugdíjkorhatár megemelése miatt törhetett ki az orosz-ukrán háború

Miért tört ki az orosz-ukrán háború? Kereshetjük az okokat, amelyek rejtőzhetnek az ország földrajzi adottságaiban vagy gazdasági okokban, de valójában egy teljesen másik ok miatt törhetett ki a háború. Oroszország érdekes módon működik, de a stabilitás alapját a kiterjedt szociális háló adja, amely sokak számára az egyetlen módja a túlélésnek.

Elsőre nem tűnhet relevánsnak az összefüggés, pedig a statisztikából nyilvánvalóvá válik az összefüggés. A Külpologika elemzéséből kiderül, hogy két nagyobb visszaesést figyelhetünk meg Vlagyimir Putyin népszerűségében. 2008-ban egy lassabb visszaesést figyelhetünk meg, amely a világválság után következett be. Ez a gazdasági visszaesés egyértelműen látszott Putyin népszerűségében is.

Az oroszok esetében van egy nyerő taktika, ami szinte mindig megerősíti az inkumbens kormány erejét, az a háború. Mikor 2008 után nem tűnt lehetségesnek a válságból való gyors kikeveredés, a kormánynak ki kellett találnia valamit. Putyin népszerűségében ezután 2014-ben figyelhetünk meg növekedést. Ez pontosan egybeesik a Krím-félsziget megszállásával.

A másik visszaesést Putyin népszerűségében 2018-ban láthatjuk. Ekkor +-15 százalékkal visszaesett az orosz elnök támogatottsága. Amíg az emberek a futball világbajnoksággal voltak elfoglalva, addig a nyugdíjkorhatár átlag 57,5 évről átlag 64 évre emelkedett.

Nyugdíj birodalom

Oroszország több problémával is küzd egyszerre. A természetes szaporulat bőven a 2,1 születési ráta alatt van a maga 1,5-ös értékével. A fiatalok csökkenő száma fenntarthatósági problémákat eredményez a nyugdíjrendszerben. a nyugdíjkorhatár megemelése egyértelmű logikus, de annál kevésbé népszerű lépés volt.

Ahogy azt már a Krím-félsziget megszállásánál is láthattuk, egy háború rendkívüli módon javítani tudja a népszerűségét a kormánynak. Ahogy azt a háború utáni közvélemény-kutatásokból láthatjuk, egyértelműen sikeres volt ismét a taktika. Putyin könnyedén visszaszerezte az elveszett támogatását, amit a nyugdíjkorhatár megemelése miatt elvesztett.

Miért ilyen fontos a nyugdíj?

Oroszországban ugyan a születéskor várható élettartam 71 év, de ez sok esetben nem fedi a valóságot. Egyes régiókban vagy városokban, a várható élettartam 60, mint például Norilszk városában. Azt is érdemes hozzátenni, hogy általában a nők húzzák fel az átlagot, így a férfiak esetében még rosszabb a helyzet.

Átlagosan egy orosz férfi pusztán 2 év nyugdíjra számíthat. Ez az országos átlag, de egyes helyeken, mint például Norilszkban ez a szám már mínuszban van. Az orosz lakosság élete nehéz, így a korai nyugdíj volt a kárpótlásuk az elszenvedett nehézségekért. Azonban ezt a társadalmi megegyezést aláásta Putyin.

Az oroszok viszonylag ritkán tüntetnek, de a korhatár megemelését követően széles körű tüntetések követték. Végül sikerült 60 évre visszacsökkenteni a nők nyugdíjkorhatárát, míg a férfiakat 63-ra.

Azonban a háború csak rövid távon biztosít népszerűséget. A háború ugyanis az alapvetően fogyóban lévő fiatalok maradékát emészti fel.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat