Alufóliasisakot fel, mutatjuk, hogy mi okozza az északi fényt azok szerint, akik úgy gondolják, hogy a Föld szélein lepottyannánk.
A laposföldesek egy bizarr elméletet osztottak meg arról, hogy mi okozza az északi fényt, számol be róla a LADbible.
Az északi fény, hivatalos nevén Aurora Borealis, valamint az Aurora Australis – azaz a déli változat – a természet valóságos csodái. Emberek ezrei tesznek különleges utazásokat, hogy láthassák őket.
A közelmúltban pedig valósággal elárasztották a közösségi és a hagyományos médiát a fotók arról, hogy bizony még hazánkból is látszott a különleges képződmény.
A lenyűgöző, de természetes fényshow-nak meglehetősen egyszerű magyarázata van. Van a Földnek egy mágneses tere, amely a naprészecskéket vonzza a pólusokhoz. Ott nitrogén- és oxigénrészecskékkel vegyülnek, ami azt a gyönyörű fényt okozza, amikor színes fotonok szabadulnak fel. Ennyi! Elvesz egy kicsit a romantikából és a titokzatosságból, de ez van.
Viszont nem felejthetjük el, hogy egyesek úgy gondolják, hogy a Föld lapos. Számukra a fenti magyarázat nem lehet kiegégítő, így természetesen ki kellett találniuk egy alternatív verziót.
Tudományoskodó magyarázatot találtak
A Flat Earth Society – azaz a laposföldesek társasága – hivatalos tájékoztatása szerint: “A Lapos Földön az Aurora, amelyet déli és északi fénynek is neveznek, egy világító légköri jelenség, amely általában élénk, színes fénysávokként jelenik meg. Az Aurorák gyakran láthatók az éjszakai égbolton a Föld északi és déli félkorongján egyaránt.”
Hozzátették, az aurórákról azt tartják, hogy a napszél töltött, nagy energiájú részecskéi okozzák, amelyek a Föld mágneses mezőjében rekedtek.
„Ahogy ezek a töltött részecskék a mágneses tér vonalai mentén ide-oda spiráloznak, az északi és déli mágneses pólushoz egészen közel válnak láthatóvá, ott ahol ezek a mágneses vonalak függőlegesekké válnak, és kölcsönhatásba lépnek a Föld atmasíkjával” – magyarázza a társaság.
Így folytatják: “A fényes, vizuálisan tetszetős színek, amelyeket általában az aurórákhoz társítanak, az elektronok oxigén- és nitrogénmolekulákkal való ütközésének eredménye a Föld atmasíkjában. Amint ezek a molekulák energiával töltődnek fel, majd lehűlnek feszültség alatti állapotukból, tényleges fényt bocsátanak ki, amely szabad emberi szemmel is látható.”
Hozzáteszik végül, hogy az északi és a déli fények egyaránt a leggyakrabban és legkönnyebben a téli hónapokban láthatók a függőleges mágneses erővonalak 2500 km-es körzetében.
Nos igen, mindent meg lehet magyarázni, ha a szándék megvan rá.
Ez is érdekelhet:
