A kínai nagy fal megóvása úgy sikerülhet, ha egyáltalán nem foglalkozunk vele

Fotó: jawed iqbal/Pixabay

A kínai nagy fal a világ egyik legismertebb ókori látványossága. A hatalmas ország északi határán épített erődítmény azonban a tudósok az egyre szélsőségesebbé váló környezeti hatásoktól szeretnék megóvni. Ennek kapcsán a megfelelő védekezés módját kutatták egy új tanulmányban.

Egy kínai, amerikai és spanyol kutatókból álló csapat tanulmánya segíthet megmenteni az építményt. Azonban a természetvédők és a történészek egyelőre teljesen eltérően gondolkoznak, derül ki a Hamu és Gyémánt cikkéből.

A történészek nagy százaléka attól fél, hogy az időjárás következtében a falakba bekerülő mikroorganizmusok veszélyeztethetik a régi építmények épségét. Viszont a természetvédelem iránt elkötelezettek arra figyelmeztetnek, hogy az organizmusok által alkotott biokéreg létfontosságú szerepet játszik a talaj védelmében. Egyszerre szolgálnak ugyanis pajzsként és állványzatként az alatta lévő regolit és a rajta álló építmény számára.

A kínai nagy falat nem az ember fogja megmenteni

Az ellentmondások rendezése kedvéért a kutatók a több ezer kilométer hosszú kínai nagy falnak egy rövidebb, ‘mindössze’ 600 kilométeres szakaszán végeztek vizsgálatokat, főleg a szárazabb éghajlatú szakaszokra összpontosítva.

Az eredmények azt mutatták, hogy a megvizsgált földszerkezetek több mint kétharmadát cianobaktériumokból és mohából álló biokéreg borította. Ezen kívül itt-ott zuzmófajok is otthon érzik magukat a falon.

A növény- és mikrobaközösségek alatti falminták kevésbé voltak lyukacsosak és nem omlottak össze olyan könnyen, mint a biokérget nélkülöző falakból gyűjtött anyagok, állapította meg a kutatócsoport a Science Alert beszámolója szerint.

Bár lehetséges, hogy a mohák és zuzmók gyökerei és fonalai kis mértékben hozzájárultak a károsodáshoz, a bizonyítékok arra utalnak, hogy mindezt a döngölt föld részecskéinek megkötésére való képessége felülmúlta.

Így a biokéreg erodálhatóságának csökkentése által létrehozott védőfunkció sokkal nagyobb, mint a biológiai időjárás okozta potenciális biológiai károsodás. Az előbbi tehát sokkal figyelemre méltóbb és fontosabb szempont a földi örökségek védelmében,

javasolják a kutatók jelentésükben.

Az odalátogatók mostanában nem valószínű, hogy azt látják, amiért odautaztak. Ha azonban egy hatékony módszerként tekintenek a természetben megbúvó mikroorganizmusok erejére, amely a globális klímaváltozás fenyegetése ellen megvédheti az ember alkotta ősi építményeket, máris sokkal jobban értékeli mindenki majd ezeket a mohával borított, zöldellő falakat.