Így lett majdnem nukleáris holokauszt a koreai háborúból

Mivel a történelem gyakran a látható csatákra és a szárazföldi hadjáratokra összpontosít, a koreai háborúnak egy kevésbé ismert része majdnem feledésbe merült. A háború ugyanis majdnem nukleáris holokausztban végződött, amelyet sikerült elkerülni szerencsére. Az USA fontolóra vette a nukleáris fegyverek bevetését válaszul a Koreai-félszigeten eszkalálódó helyzetre.

A B-29 Superfortress, amelyet eredetileg a második világháború után nyugdíjazták, a japán városok pusztításában játszott szerepéről volt hírhedt. A koreai háborúban váratlanul újra használatba vették őket, mikor Koreában kitört a háború. Annak ellenére, hogy a B-29-esek nem rendelkeztek elegendő motorerővel és hajlamosak voltak a hajtóműtüzekre. Viszont ezek voltak az egyetlen gépek, amelyek atomfegyverek szállítására is felvoltak készítve.

Dél-Korea 1950. júniusi észak-koreai inváziója jelentette az első koreai háborúként ismert konfliktus kezdetét. Miközben a hagyományos csatákat a második világháború korabeli fegyverekkel vívták, egy második, kevésbé tárgyalt háború is kibontakozott, amely nukleáris fenyegetésekkel, cselekkel és stratégiai pozicionálással járt — írja a Smithsonian.

Egy potenciális nukleáris háború

A konfliktus eszkalálódásával az amerikai Távol-keleti Légierő (FEAF) mozgósította B-29-es flottáját. Ezeket a repülőgépeket stratégiai fontosságú helyeken, többek között a japán Yokota légibázison és az okinawai Kadena légibázison állomásoztatták, hogy légi támogatást nyújtsanak az észak-koreai erők ellen.

Az észak-koreai invázióra válaszul Truman amerikai elnök utasította a Stratégiai Légierő Parancsnokságot, hogy B-29-eseket telepítsen Nagy-Britanniába, stratégiai szempontból a Szovjetunió nyugati részének hatótávolságán belülre helyezve őket. Ez a lépés a koreai amerikai bombázások korlátozott eredményei által közvetített eredménytelenség megítélését kívánta ellensúlyozni.

Az 1948-as berlini válság során alkalmazott stratégiát megismételve B-29-eseket küldtek Európába, ezúttal nukleáris felszereltséggel. Minden repülőgép egy teljesen összeszerelt Mark 4-es bombát szállított, de a magok az Egyesült Államokban maradtak. Ezzel a nukleáris fenyegetéssel a koreai események menetét kívánták befolyásolni.

Az 1950 szeptemberében végrehajtott sikeres incshoni partraszállás, az ENSZ-erők által vezetett ellencsapás megváltoztatta a háború menetét. A stratégiai előny eltolódott, és az ENSZ-erők, köztük a B-29-esek, észak felé nyomultak előre, visszaszorítva az észak-koreai erőket.

Békés vég

Ahogy az ENSZ-erők egyre nagyobb teret nyertek, a B-29-esek műveleteire vonatkozó korlátozások enyhülni kezdtek. A célpontok kiválasztására és a Yalu folyó közelségére vonatkozó eredeti korlátozások eltűntek, és a B-29-esek kiterjesztették bombázási hadjáratukat Észak-Korea nehéziparára.

A kínai erők háborúba való belépésével az Egyesült Államoknak szembe kellett néznie azzal a felismeréssel, hogy a nukleáris elrettentő erő talán nem elég a győzelem biztosításához. Truman elnök növelte a tétet azzal, hogy nyíltan kijelentette a nukleáris fegyverek koreai alkalmazásának lehetőségét, és a terepen lévő katonai parancsnokok kezébe adta az irányítást.

A fordulópontot a sikeres inchoni partraszállás és az azt követő ENSZ-előrenyomulás jelentette. 1951 júniusára az atomfegyverekkel felszerelt B-29-esek hazatértek, különleges fegyvereik érintetlenül maradtak. A nukleáris koreai háború véget ért.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

• Újra Zeusz templomát őrzi a rég eltemetett Atlasz-szobor
• Durva dolgot derítettek ki a történészek a kőkori nőkről