Ledöbbentette a kutatókat az ősi csontváz, amelyet 8 emberből állítottak össze

Az 1970-es években régészek egy ősi temetőt találtak Belgiumban, amiről azt gondolták, egy egyszerű, római temetkezési hely volt. Az itt megtalált csontváz azonban az új vizsgálatok alapján rengeteg, eddig nem észlelt furcsaságot tartogatott.

Jó néhány meglepetést tartogatott az ősi csontváz

Barbara Veselka, a Brüsszeli Szabadegyetem régészprofesszora a New Scientisttel megosztotta a csontváz és az azt övező rejtélyek történetét. Kollégáival radiokarbonos kormeghatározásnak vetette alá egyenként a csontokat, illetve szekvenálták a DNS-üket. Kiderült, hogy legalább nyolc, egymáshoz rokoni szálakkal nem kötődő ember csontjaiból alkottak egy egészet. Az Antiquity című folyóiratban megjelent tanulmányukban leírtak szerint a darabokat ráadásul kortól és nemtől függetlenül válogatták össze, így férfiak és nők, fiatalok és idősek is részesei a bizarr temetésnek.

A belga-francia határnál végső nyugalomra helyezett csontvázat magzatpózban találták meg az egyetlen érintetlen lelet a 76 hamvasztott maradvány mellett. A régészek azért gondolták, hogy egy római csontvázról van szó a Kr. u. 2. századból – ekkor a Római Birodalom Galliáig, egészen a mai Franciaország és Belgium területéig ért –, mert a feje mellett egy csontból készült tűt helyeztek el. A megvizsgált maradvány azonban ennél jóval régebbi, ugyanis a legkorábban elhunyt egyén körülbelül 4445 éve halt meg, de rajta kívül több generáció tagjai kerültek a közös sírhelyre, akik mind az újkőkorszak idején éltek, jóval a gallok és a rómaiak előtt, írja a Smithsonian Magazine.

A kutatók a színekkel megjelölt csontokon végeztek DNS-vizsgálatokat. Paumen, Wargnies and Demory / Fédération Wallonie-Bruxelles / Veselka et al.

Rengeteg mindent tudhatnak meg a kutatók a korabeli temetkezési szokásokról

A kutatók szerint azonban a megtalált csontváz nem, vagy legalábbis nem teljesen lóg ki a sorból, mivel a genetikai vizsgálat kimutatta, hogy az itt talált koponya egy, a 3-4. században élt római nőhöz tartozott, akinek DNS-e egyezést mutatott egy közeli temetőben elhelyezett maradványokkal, akik valószínűleg a testvérei lehettek. De akkor mégis hogyan sikerült egy genetikaliag ennyire változatos csontvázat összerakni? Nos, a szerzők szerint a rómaiak és a gallok egy már létező temetkezési helyet zavartak meg, és az egyik elmélet szerint a hiányos maradványokat kiegészíthették a saját halottaik testrészeivel, de akár helyettesíthették is a meglévőket. Egyelőre viszont még azt sem zárták még ki, hogy ők maguk válogatták össze a nemrégiben feltárt maradványokat.

Bármelyik is legyen igaz a felsorolt lehetőségek közül, a kutatók szerint mindenképpen szándékos cselekedetről van szó, ugyanis túl pontosan helyezték el a csontokat ahhoz, hogy véletlen egybeesés legyen. Veselka professzor szerint ráadásul alapos tudással rendelkeztek az emberi anatómiáról, különösen a csontvázakról.

Érdemes elolvasni:

• Várkútba dobott csontváz: megoldódott a 800 éves, szívszorító rejtély
• 700 éves, valódi Excaliburt találhattak egy sziklába ragadva
• Kik voltak a cro-magnoni emberek, és mi lett a sorsuk?