Iszonyatos halpusztulás a Garam folyón
A magyarországi élővilágra is hatással lehet az a súlyos környezetszennyezés, amely tömeges halpusztulást okozott a felvidéki Garam folyó középső szakaszán vasárnap, írja a ma7.sk.
Zólyombúcson (Budča) egy biogázállomás kiömlött fermentációs hulladéka került a vízbe, az információt később a helyi horgászszövetség és a biogázállomás vezetője is megerősített. A katasztrófát az erős vihar okozta, amely rádöntött egy fát a fermentációs hulladékot tároló zsákszerű tartályra, amely megsérült, majd az erős eső mintegy 400 köbméter hulladékot mosott a közeli patakba, onnan pedig a mérgező folyadék a Garamba jutott.
A biogáz előállítása során szerves anyagból metánt állítanak elő. A fermentálás utáni maradék egy viszonylag használható biomassza a talajok szervesanyagának pótlására, amennyiben figyelembe veszik, hogy ez az anyag erős savas hatással bír, írja a ma7.sk.
A vállalat tájékoztatása szerint azonnal megkezdték a további hulladék kimosódásának megakadályozását, illetve a kármentést.
A Bezeréte (Trnavá Hora) község mellett horgászó férfiaknak egyből feltűnt az elpusztult halak mennyisége, illetve a víz zavaros volt, és bűzlött. A horgászszövetség azonnal hívta a környezetvédelmi felügyeletet és a rendőrséget.
Az elpusztult halakat fedeztek fel Garamszentkeresztnél is.
Halpusztulás: csuka domolyók, paducok. Fotó: Budapest halai
A ma7.sk információi alapján a horgászok Bezeréte környékén 600 kilogramm haltetemet szedtek ki a Garamból.
Szendőfi Balázs halkutatói és természetfilmes az errő szóló posztjában ezt írta a Budapest halai oldalon:
“Tegnap esti információim szerint az első napi dögszedés eredménye 25 halfaj 4100 példánya összesen 1,9 tonna súlyban. Hozzáteszem, hogy sok védett és veszélyeztetett apróbb testű halfaj (csíkfélék, küllőfajok, kölönték, ingolák stb.) valamint felbecsülhetetlen számú ivadék ebben a mérlegben nem szerepel, hiszen igen nehéz lenne elpusztult példányaikat megtalálni és összeszedni.
A Garam Szlovákia néhány olyan vize közül az egyik, amely otthont ad a dunai galóca (Hucho hucho) állományainak. Ez a halfaj Európa legnagyobbra növő pisztrángféléje (másfél méteres és 50 kilogrammos is lehet). Világszinten veszélyeztetett, nálunk fokozottan védett halfaj. A dögök között sajnos nagyon sok galócát is lehet látni.
Dunai galócák. Fotó: Facebook – Budapest Halai
Ennek az ökológiai katasztrófának a kiheverése több évbe is bele fog telni, a jelenlegi anyagi és természeti károkat csak most mérik fel, egyelőre pontos számok nicnsenek.
A tömeges halpusztulást a Középső- Garamon legutóbb a 90-es évek végén jegyeztek fel.
A Garam folyó Esztergom magasságánál ömlik a Dunába, így minden bizonnyal a magyar vizi élővilágot is érzékenyen érintette ez a szennyezés. Az említett természetpusztulás kiindulópontja 80 km-re helyezkedik el a Dunától.
A Magyar Nemzet érdeklődésére az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Sütheő László műszaki igazgatóhelyettese elmondta, az érintett terület a Garam folyó vagyonkezelőjeként a Besztercebányai Vízgazdálkodási Vállalat hatáskörébe tartozik.
Az esetről a szlovák féltől egyelőre hivatalos tájékoztatást nem kaptak. Kiemelte, a beérkezett hírek után fokozottabb figyelőszolgálatot indítottak el a Garam-torkolat térségében.
A jelenlegi helyzetben rendelkezésre álló információk alapján további intézkedés egyelőre nem szükséges, jelentette ki Sütheő László.
