Mekkora veszélyt jelent napjainkban a pestis?

Photo by KMA .img on Unsplash

A pestis baktériuma a Yersinia pestis sajnos napjainkban is előfordul a világ számos országában, ahol kisebb helyi járványokat okoz. Aggodalomra adhat okot, hogy egymástól függetlenül, térben is időben jól elkülönülő esetekben is találtak antibiotikum rezisztens variánsokat.

Röviden a pestisről a WHO összefoglalója alapján

A pestis egy, az emlősökben, például rágcsálókban előforduló patogén baktérium. Zoonózis, azaz állatról emberre terjedő betegség. Emberre terjedhet fertőzött bolhacsípéssel, szennyezett anyagokkal vagy belégzés útján is. Három formája létezik: a bubópestis (nevét a testet borító sötét duzzanatokról kapta), a szeptikémiás pestis (amikor a kórokozó a véráramba jut) és a tüdőpestis. A szeptikémiás és a tüdőpestis a két legveszélyesebb forma, utóbbi cseppfertőződéssel is terjed.

Kezelés nélkül a pestis különböző formái 30-100 %-os halálozással járnak.

A 14. századig több pestis pandémia is előfordult. A fekete halál több mint 50 millió életet követelt csak Európában. Napjainkban azonban az időben megkezdett antibiotikum kúrával és intenzív terápiával hatékonyan kezelhető.

2010 és 2015 között világszerte 3248 esetet jelentettek, melyből 584 végződött halállal. Napjainkban elsősorban Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában fordul elő, azonban 1990 után elsősorban Afrikából jelentenek eseteket. A három leginkább érintett ország: a Kongói Demokratikus Köztársaság, Madagaszkár és Peru. Madagaszkárról szinte minden évben jelentenek bubópestises megbetegedéseket az epidémiás időszakban, azaz Szeptember és Április között.

3-7 napos inkubáció után influenza-szerű tünetek jelentkeznek. Jellemző a láz, hidegrázás, fájdalom, gyengeség, hányinger, hányás.

Photo by CDC on Unsplash

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) összefoglalót adott ki a Madagaszkárra utazóknak a pestises endémia kapcsán

1) Az ECDC hangsúlyozza a 2017-ben kiadott információs csomagban, hogy ekkor tüdőpestises eseteket jelentettek, alapvetően nem endémiás területeken, ideértve sűrűn lakott tengerparti városokat is.

2) Utazás előtt ajánlott a kezelőorvossal konzultálni, hogy szükséges-e antibiotikum felírása, majd annak szedése expozíció esetén.

3) Érkezési utáni megelőző intézkedések:

a folyamatos kéz higiéné fenntartása (alapos szappanos kézmosás, alkoholos kézfertőtlenítők használata stb.),
bolhák ellen is hatékony, rovarriasztó készítmények folyamatos használata,
kerülni kell a rágcsálókkal, beteg állatokkal vagy tetemekkel való érintkezést,
a pestis-gyanús emberekkel történő kontaktust, valamint
a zsúfolt helyeket, ahol tüdőpestises eseteket jelentettek.

4) Pestises emberrel, vagy fertőzött állatok testnedveivel történő érintkezés, illetve bolhacsípés után haladéktalanul orvoshoz kell fordulni. Szükséges lehet az antibiotikum profilaxis, illetve a tünetek nyomon követése is.

5) Azonnal orvoshoz kell fordulni az utazása alatt vagy, ha azt követően 7 napon belül az alábbi tünetek jelentkeznek:

hirtelen fellépő láz, hidegrázás
duzzadt és fájdalmas nyirokcsomók
légzőszervi tünetek, úgymint köhögés, véres köpetürítés és légszomj
hányinger és hányás
valamint az általános állapot gyors romlása.

Photo by Graphic Node on Unsplash

Mi állhat a madagaszkári endémiás esetek hátterében?

Madagaszkár felvidékén a pestis baktérium földrajzilag és fejlődés genetikai szempontból is elkülönülő alpopulációi maradtak fenn. Ennek és a helyi pestises esetek felbukkanásának jobb megértése érdekében egy kutatócsoport 18 év adatait elemezte. A kutatók eredményei szerint a helyi földrajzi viszonyok és a táj valószínűleg szerepet játszanak a pestis alpopulációk fennmaradásában Madagaszkáron. A helyi ökológiai tényezők nagy valószínűséggel befolyásolják az egyes alpopulációk dinamikáját és annak valószínűségét, hogy egy adott évben egy adott helyen humán pestises eseteket figyelnek meg.

A Covid-19 pandémia súlyosbította a helyzetet Madagaszkáron

Idén év elején, a Covid-19 pandémia mellett leterhelt madagaszkári egészségügyi rendszert egy kisebb pestisjárvány is sújtotta. Egy kutatócsoport számos ajánlást fogalmazott meg annak érdekében, hogy a jövőben még hatékonyabb legyen a küzdelem a betegség ellen.

Úgy mint:

gyors diagnosztikai tesztek alkalmazása a laboroktól távol eső vidéki területeken,
valamint a lakosság folyamatos és több frontú tájékoztatása a pestissel kapcsolatban,
továbbá az egészségügyi személyzet célzott továbbképzése.
végül, de nem utolsó sorban a Madagaszkárral kereskedelmi és utazási kapcsolatban álló afrikai országnak ajánlott megelőző intézkedéseket tenni a betegség átterjedésének megakadályozása érdekében.

Aggasztó, hogy egymástól térben és időben is elkülönülő esetekben jelent meg antibiotikum rezisztens pestis törzs

Egy kutatócsoport idén nyáron publikálta eredményeit, egy 2013-as madagaszkári járványról, ahol antibiotikum rezisztens törzset jelentettek. A rezisztenciát a baktériumban bekövetkező pontmutáció okozta. Ekkor egy másik antibiotikumot kaptak a betegek és többségük felépült. Ettől teljesen függetlenül, 1987-ben egy másik madagaszkári régióban, illetve 1996-ban Kínában is leírták ugyan ezt a mutációt.

Zárszó

Összességében elmondható, hogy a pestis jelenléte bizonyos afrikai, ázsiai és dél-amerikai országokra korlátozódik. A betegség időben felismerve, megfelelő antibiotikum kúra és kórházi ellátás mellett gyógyítható. Azonban kezelés nélkül a halálozási arány 30-100 % közötti, kórformától függően. Aki pestis szempontjából endémiás területre utazik, az mindenkor tartsa be az illetékes szervezetek ajánlásait és kövesse nyomon a legfrissebb régiós jelentéseket.

Források:

https://www.who.int/health-topics/plague#tab=tab_3

https://www.ecdc.europa.eu/en/publications-data/information-travellers-madagascar

Vogler AJ, Andrianaivoarimanana V, Telfer S, Hall CM, Sahl JW, Hepp CM, et al. (2017) Temporal phylogeography of Yersinia pestis in Madagascar: Insights into the long-term maintenance of plague. PLoS Negl Trop Dis 11(9): e0005887. https://doi.org/10.1371/journal.pntd.0005887

Aborode, A.T., dos Santos Costa, A.C., Mohan, A. et al. Epidemic of plague amidst COVID-19 in Madagascar: efforts, challenges, and recommendations. Trop Med Health 49, 56 (2021). https://doi.org/10.1186/s41182-021-00349-5

V. Andrianaivoarimanana et al. Transmission of Antimicrobial Resistant Yersinia pestisDuring a Pneumonic Plague Outbreak, Clinical Infectious Diseases, 2021;, ciab606, https://doi.org/10.1093/cid/ciab606