Elképesztő, de az oroszok fele nem támogatja a demokratikus értékeket

Több orosz mondja azt, hogy nem vallja a demokratikus értékeket, mint ahányan vallják – derül ki a független Levada Center közvélemény-kutató ügynökség kedden közzétett felméréséből, írja a The Moscow Times.

Az orosz parlament alsóházának, az Állami Dumának a múlt hónapban tartott választását követően a kormányzó, Kreml-barát Egységes Oroszország párt megtartotta szupertöbbségét. Ugyanakkor számos jelentés szerint választási csalás történt, és a legtöbb ellenzéki jelöltet kizárták.

Demokratikus értékek

Az oroszok közel fele (47%) azt állítja, hogy nem vallja az úgynevezett demokratikus értékeket, szemben azzal a 44%-kal, akik demokratikus meggyőződésű embereknek tartják magukat

– derül ki a Levada eredményeiből.

A 18-24 év közötti fiatalabb oroszok nagyobb valószínűséggel nevezték magukat a demokratikus értékek támogatóinak (50%),

mint a 40-54 év közötti idősebb válaszadók (41%).

A Levada növekvő polarizálódást állapított meg a kérdésben, az eredményekben egyre nagyobb különbségek mutatkoztak az ugyanebben a témában végzett 2018-as felmérése óta.

Baloldali eszmék

Az oroszoknak mindössze 18%-a mondta azt, hogy a baloldali, szocialista eszmék támogatójának tartja magát,

a válaszadók túlnyomó többsége (72%) elutasította, hogy ilyennek vallja magát.

Az 55 évesnél idősebb oroszok nagyobb valószínűséggel azonosították magukat baloldali vagy szocialista eszméket vallóként, mint más korcsoportok. Minden korosztályban a baloldali eszméket támogató válaszadók 40%-a támogatta az orosz kommunista pártot is.

A Levada felmérését 1634 válaszadó körében végezte 137 orosz városban szeptember 23-29. között.

Érdemes elolvasniAz elnyomást vagy a felszabadítást jelképezi a Szabadság téri Szovjet emlékmű?

Etikai kódex

Eközben a PBN Hill + Knowlton Strategies nemzetközi kommunikációs ügynökség és a MAGRAM Market Research független kutatóintézet által közzétett felmérés szerint tízből hat orosz (63%) úgy véli, hogy az országnak “égető szüksége van” egy új etikai kódexre – bár a válaszadóknak csak 7%-a mondta, hogy ismeri magát a kifejezés konkrét jelentését.

A felmérés eredményei szerint

a legfontosabb témák, amelyekről az oroszok többet szeretnének hallani az új etika kapcsán, a következők: környezetvédelem (85%), befogadás (83%), családon belüli erőszak (78%), politika (74%), egyenlőség a családban (59%) és a karrier (57%).

Az apolitikus oroszok aránya a 90-es évek utáni csúcsra emelkedett

Szintén érdekes még egy márciusi felmérés, amelyben a politikához való viszonyát vizsgálták az orosz társadalomnak.

A felmérés szerint az oroszok közel egyharmada, 27%-a mondta azt, hogy egyáltalán nem érdekli a politika, szemben az 1990 októberében a politika iránt közömbösnek valló oroszok 12%-ával.

“Az átlagember látja, hogy a hatóságok szigorítják a politikai vonalat, ezért az ilyen ember blokkolja a rossz híreket, és általában igyekszik távol maradni a politikától”

– mondta a The Moscow Timesnak Andrej Kolesnikov, a Carnegie Moscow Center vezető munkatársa.

“Ez egy pszichológiai védekező reakció, méghozzá egy igazán konformista reakció”.

A megkérdezettek közel fele (45%) azt mondta, hogy szorosan követi a politikát, de nem szándékozik aktív szerepet vállalni a politikai életben. Mindössze 3% vesz részt politikai tevékenységekben, például gyűléseken, és 23% nyíltan elhatárolódik a politikától.

“Más szóval, Oroszország lakosságának pontosan a fele van távol a politikától”

– írta Levada Center igazgatója, Lev Gudkov.

A 18-24 éves orosz fiataloknak mindössze 10%-a mondta azt, hogy “nagyon nagy” vagy “nagy” mértékben érdekli a politika.