Nem csak a természet, a dominó is újjáéled a Renature társasjátékban

Aki már kicsit jobban ismeri a társasjátékos szférát, az, amikor Michael Kiesling vagy Wolfgang Kramer nevével találkozik, feltételezheti, hogy valami jó dolog került a kezébe. A Renature pedig közös munkájuk gyümölcse. Vajon a hangzatos nevekhez továbbra is szakértelemmel készült játék párosul? A Gémklubnak köszönhetően most ezt is megmutathatjuk nektek! 

A természet mindig utat tör magának.

A Renature társasjátékban játékosoknak az a feladatuk, hogy visszaállítsák a környezetszennyezés által alaposan elpusztított, egykor burjánzó völgy rendjét és életét. Ennek érdekében állatos dominó-lapkákat kell lehelyeznünk a játéktábla folyó menti részeire és a terület-mezőkre növényeket kell ültetnünk. 

A játékszabály nagyon rövid, egyszerű, egyértelmű és könnyen átadható.

Ez mondjuk ne vezessen félre senkit, mert nagyon sokat kell gondolkozni játék közben. A játékosok célja sem bonyolult: szerezzenek minél több győzelmi pontot. Ilyen pontokat pedig területek uralásával tudsz bezsebelni. Területet a saját színű növény-jelölőid lehelyezésével tudsz birtokolni, növényeket pedig a lehelyezett dominóid melletti szabad területekre telepíthetsz. Illetve játék végi titkos pontokat is gyűjthetsz, ha a te állatkás dominód zárt körbe egy már „zöldellő” szektort. 

kép: Bedics Diána

Minden játékosnak van egy színe, azonban a játékba bevezettek egy semleges színt is, ami egy olyan játékosként vesz részt a partiban, akit mindenki irányíthat. Ez a rendkívül okos megoldás pedig új stratégiai és taktikai lehetőségeket vezet be a játékba. Mi leginkább a „ha az enyém nem lehet akkor a tiéd se legyen” felkiáltással használtuk a natúr fa növényeket.

Követendő példa, hogy a játék egyetlen műanyag eleme a fólia, amibe a doboz be van csomagolva.

A doboz egyébként papír, az elemek jó minőségű, kemény kartonból és fából vannak. A teknős gyilkolásra tökéletesen alkalmas kis műanyag zacskók helyett pedig három vászonzsákot kapunk, amibe a komponenseket tárolhatjuk. Első ránézésre erősen időtálló darabnak tűnik, bár a karton tartósságát illető, soha nem múló gyanakvásom itt is csöndben figyel a sarokból. Viszont az némiképp kompenzálja ezt a félelmem, hogy a játéknak azok a részei, amik folyamatos fogdosásban és pakolgatásban részesülnek, mind fából vannak. 

kép: Bedics Diána

A játék témaválasztását viszont egy kicsit túlságosan is hatásvadásznak érzem. Természetesen nagyon fontos arra nevelni az utókort, hogy vigyázni kell a környezetünkre, és amikor úgy tűnik már minden el van veszve, akkor is érdemes cselekedni, mivel a természet élni akar. De a Renature-ben a játék végén nem igazán éreztem azt, hogy a folyók mellé lerakott állatos dominók és kis lepakolászott növényeim miatt újra benépesítettük élettel a földet. Azt éreztem, hogy ez egy kemény harc volt, izzadtam, gondolkodtam, tulakodtam és az érzelmi skálám legmélyebb és legmagasabb pontját is megjártam. 

De leginkább azt éreztem, hogy életemben még soha nem akartam ennyire agresszívan fákat ültetni. 

A természet kerekein nincs rozsda.

kép: Bedics Diána

Mivel ez egy területfoglaló játék, így ne lepődjünk meg rajta, hogy rendkívül konfrontatív.

Nekem már nagyon hiányzott egy jó kis „na hogyan tudok kibabrálni a másikkal” típusú társas, és ez beteljesítette a vágyam. A Renature egy nagyon izgalmas és pörgős játék, ahol nem csak a saját, hanem a játékostársaid lépéseire is koncentrálnod kell. Itt, ha két lépésed között a telefonod nyomogatod, akkor elvesztél. Egyébként a szerzőpáros egy jóval korábbi játéka is nagy kedvencünk, a Tikal, ami nekem szintén hasonló játékélményt nyújtott. Szóval, ha valaki úgy gondolja, hogy majd a többiektől elszeparálva csodás önálló stratégiát fog felépíteni, az felejtse el. Biztos mindenki belekontárkodik majd a tervedbe és szívhatod a fogadat a három teknősős dominód miatt, amit végül sehova sem tudsz lerakni.

Az egészben pedig tényleg az a legjobb, hogy nagyjából 10 perc elmagyarázni a szabályt, 10 perc felpakolni a táblát és utána már indulhat is a családi, vagy baráti csetepaté. Ráadásul a játékidő 2, 3 és 4 játékos esetén is hasonló, ami különösen nagy piros pont!

Hiába vagytok nagyon agyalósak, még úgy is egy óra alatt végezhettek a Greenpeace-es akciótokkal. 

Ajánljuk mindenkinek a könnyű taníthatóság és egyszerű szabályok miatt. Viszont, ha valakinek indulatkezelési problémái vannak, akkor lehetőség szerint inkább mellőze a Renature-t. Ebben a játékban úgy ki lehet tolni a másikkal, hogy egy szitokszó még a legjámborabb játékos száját is elhagyhatja.

kép: Bedics Diána