Az Inforádó készített interjút G. Németh Györggyel, a Magyar Alvás Szövetség elnökével. A szakember válaszaiból kiderül, hogy a korai iskolakezdés negatív hatással van a gyerekek teljesítőképességére.
G. Németh felhívta a figyelmet, hogy több gond is van a iskolás korúak alvási szokásaival. A nyugodt, pihentető éjszaka alapfeltétele a napközbeni konstruktív tanulásnak, ami a korán kelés miatt nem teljesül. Mind elmondta, mennyiségi és minőségi problémákhoz is vezet a jelenlegi rendszer.
Meglátása szerint az általános és középiskolák tekintetében is
08:30 a legkorábbi időpont,
amikor a tanóráknak kezdődnie szabadna.
A mostani 07:30-08:00 órás kezdéskor, de főleg 0. órában a tanulók „használhatatlanok” – mondja.
„9 óra körül jön meg az a késztetés és készség, hogy a gyerekek koncentrálni tudnak. Tehát azok a gyerekek, akik 8 órára járnak iskolába, 6 és 7 óra között kelnek, vannak, akik ennél jóval korábban is. Ezt az időpontot pedig ki lehetne tolni, ugyanis akár fél órával több alvásidő is jelentős mértékben javíthatna az alvás minőségén. Ezért azt javasoljuk, hogy legkorábban fél 9-kor kezdődjenek az órák, de ennél még jobb lenne a 9 órai tanításkezdés.”
Az évek során több alvásszakértő is arra jutott a kutatása során, hogy az alvásidő egyenesen arányos az alvás minőségével. Ha csökken a pihenésre fordított órák száma, az alvás minősége is romlik. Erre csak ráerősített a lassan két éve zajló koronavírus-járvány, ami pszichikailag is nagy nyomást rak a gyerekekre.
Több helyen, például az Egyesült Államok néhány tagállamában kísérleti jelleggel bevezették a későbbi iskolakezdést és a tapasztalatok egyértelműen pozitívak.
A Szövetség elnöke azt is kiemelte, hogy a fáradt, enervált gyerekeknél a depresszió veszélye is fokozottabb, illetve balesetek is gyakrabban érik őket. Sőt, a statisztikák szerint körükből többen nyúlnak alkoholhoz, cigarettához vagy akár drogokhoz is.