Új vasútállomást adtak át Budapesten – képek
Átadták Budapest legújabb vasútállomását Rákosmentén.
Az új megállót ezentúl Akadémiaújtelep néven kell keresni a térképen, és a hatvani vonalon, a XVII. kerületben, közel a X. kerület határához találjuk.
Egyelőre félóránként fognak itt megállni vonatok, a Gödöllő és a Keleti pályaudvar között járó S80-asok.
A BKK is igazodott az újításhoz, így a közeli buszmegállónak közvetlenül a vasúti megálló mellé helyezésével és átnevezésével tette komfortosabbá az átszállást a 161-es, a 161A, a 162-es, a 162A, a 195-ös, a 202E és a 262-es buszokról.
A Budapest Fejlesztési Központ stratégiája szerint minél több állomást kell létesíteni a fővárosi fejpályaudvarokra közlekedő vonalakon, és ezzel is rövidíthető a külvárosban élők utazási ideje.
Akadémiaújtelep és Rákoskeresztúr térségéből gyorsabban, csaknem 15 perc alatt lehet a Keleti pályaudvarra bejutni.
Szintén fontos tényező, hogy a környezetet a legjobban kímélő módon lehet eljutni a belvárosba, hiszen a vasút a legjobb mód arra, hogy ne kelljen autóval dugókban állni nap mint nap.
Érdemes elolvasniJól halad a Keleti és Kőbánya-felső közötti harmadik vágány építése – képek
A Rákos–Hatvan vasútvonal teljes egészében megújítják, és a több mint százmilliárd forintos, alapvetően vasúti fejlesztésben jelentős, tízmilliárd forintos nagyságrendű közúti, városfejlesztési elemek is helyet kaptak,
mondta Nyul Zoltánnal, a NIF Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettese. A megállók, állomások az esélyegyenlőséget figyelembe véve újultak meg.
Az egész vonal ugyanúgy szolgálja majd az északkeleti iparvidék, a szlovák, ukrán irányú teherszállítás, mint az elővárosi személyszállítás megnövekvő igényeit.
Igen jelentős a digitalizációs fejlesztés, a vonatbefolyásoló rendszer üzembe helyezését 2022 őszéig tervezik,
a befejező munkák még annak az évnek a végéig eltarthatnak, beleértve a liftek üzembe helyezését is, mondta Nyul.
A hatvani vonal fejlesztését Magyarország Kormánya és az Európai Unió finanszírozta, a beruházó a NIF Zrt.
Source: MTI
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Az orosz tudós, aki lehető legrosszabb módon próbált ember-csimpánz hibridet kreálni
Az 1835-ös Holdcsalás: Az emberiség első „élet a Holdon” hírközleménye
Tényleg minden 200. ember Dzsingisz kán leszármazottja?
A Nagy Banyanfa Története: A világ legnagyobb banyanfája
Mi történik, ha eltűnnek a csúcsragadozók? Teljes ökológiai katasztrófa…
A Naprendszer hóemberholdja: Dinkinesh és Selam