Nem az ember volt az első faj a Hold körül – hallottál már az űrteknősökről?

A NASA történelmi manőverre készült az Apollo 8 küldetéssel, de az oroszok kreatív módon előzték meg őket. A haj legénységének fő tagjai pedig két teknős voltak.

1968. szeptember 18-án a Szovjetunió Zond 5 űrhajójának sikerült megkerülnie a Holdat, ami néhány hónappal megelőzte a NASA hasonló Apollo 8 küldetését. Akkor miért nem úgy emlékszünk meg erről az eseményről, mint az emberiség történetében először megkerülték a Holdat?

Azért, mert a Zond 5 nem szállított embereket, írja az IFLScience. Ehelyett két orosz sztyeppi teknőst vitt erre a hihetetlen útra. A teknősöket elkísérte néhány giliszta, légy és mag is. A teknősöket egy olyan kutatás részeként küldték küldetésükre, amely az űrutazás élő szervezetekre gyakorolt hatásait vizsgálja.

Miért küldtek teknősöket a Hold köré?

Az eseményre több mint egy évtizeddel azután került sor, hogy a Szovjetunió 1957 végén sikeresen fellőtte a világ első mesterséges műholdját, a Szputnyik-1-et, ami sokkolta Amerikát, és elindította az űrversenyt a két nemzet között.

1961. május 25-én John F. Kennedy amerikai elnök a kongresszus együttes ülésén a pódiumra lépve kijelentette: „Úgy gondolom, hogy ennek a nemzetnek el kell köteleznie magát arra, hogy még ebben az évtizedben elérje azt a célt, hogy egy embert juttasson a Holdra és biztonságban visszahozza a Földre” – írja a How Stuff Works.

Az 1960-as évek végére a szovjetek kezdtek lemaradni az egyre ambiciózusabb űrmissziók közepette. A NASA rendelkezett a Saturn V rakétával, az Apollo-program pedig az első ember-tesztrepülésre készült. A szovjetek ezzel szemben komoly kudarcokat éltek át, különösen Vlagyimir Komarov halálával – „az ember, aki lezuhant az űrből”. Nem rendelkeztek olyan hordozórakétával, amely képes lett volna egy űrhajót az űrbe és a Hold körüli pályára vinni minden olyan ellátmánnyal, amelyre a legénységnek szüksége lenne a túléléshez – például élelemmel, vízzel és oxigénnel.

De ha akkoriban nem tudtak emberi legénységet küldeni egy ilyen merész küldetésre, akkor valami mást kellett, hogy maguknak követeljék a sikert. Itt jönnek a képbe a teknősök. A Zond 5 célja az volt, hogy felvigye őket az űrbe, körbevigye őket a Holdon, majd „biztonságban” visszakísérje őket a Földre. És ez sikerült is. Többnyire.

Az űrteknősök kalandos útja

A sztyeppi teknősök, amelyek Afganisztán, Üzbegisztán és a sztyeppék vidékén őshonosak, 1968. szeptember 14-én indultak küldetésükre. Szeptember 2-án telepítették őket az űrhajóba, és a kilövésig táplálék nélkül tartották őket. A szovjet tudósok attól tartottak, hogy a hüllők által elfogyasztott táplálék zavarhatja a küldetéstől remélt adatokat.

Az 1968. szeptember 14-én indított, 5375 kilogramm súlyú szerkezet akkor kezdte meg útját, amikor a NASA még az Apollo 7 előkészületeit végezte. Az Apollo 8 pedig még hónapokig váratott magára.

A Zond 5 fedélzetén több száz gyümölcslégy-tojás tette meg az utat. Az utasok közé tartozott még egy baktériumkultúra, egy virágos növény, algatörzsek és olyan salátabár alapanyagok levegőn szárított sejtjei, mint a paradicsom, a borsó és a sárgarépa. De a két legösszetettebb élőlény egyértelműen a Testudo horsfieldii teknősök voltak.

A Zond 5 négy nap alatt kerülte meg a Holdat, mielőtt megkezdte volna hosszú hazautazását. A teknősök végül 1968. szeptember 21-én érkeztek vissza a Földre, mikor leszálltak az Indiai-óceánon. Mindkét asztroteknős a kaland ellenére jó egészségnek örvendett, bár természetesen lefogytak. A gondozók arról is beszámoltak, hogy a kaland nem ártott az étvágyuknak; hazatérésük után tápláló vacsorákat fogyasztottak.

Ez is érdekelhet:

• A „városölő” aszteroida meteorzáport küldhet a Földre, ha a Holdba csapódik
• Az egész világegyetem elpusztulhat egy „önmegsemmisítő gomb” hatására?
• „Dalra fakad” az Androméda-galaxis a NASA legújabb videójában