Tokajev kazah elnök megköszönte Putyin támogatását, majd figyelmeztetés nélkül tűzparancsot adott a katonaságnak

Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök pénteken elutasította a tüntetőkkel való tárgyalásokat, és fogadkozott, hogy megsemmisíti a “fegyveres banditákat”. Felhatalmazta erőit, hogy figyelmeztetés nélkül lőjenek, írja a The Moscow Times.

A kemény hangú beszédében Tokajev külön köszönetet mondott Vlagyimir Putyin orosz elnöknek is, miután a Moszkva vezette katonai szövetség csapatokat küldött Kazahsztánba, hogy segítsen a helyi tüntetések leverésében.

A biztonsági erők lezárták Almatiban, az ország legnagyobb városában és a legutóbbi erőszakos cselekmények epicentrumában a stratégiai fontosságú területeket, és a levegőbe lőttek, ha valaki közeledett, jelentette az AFP hírügynökség tudósítója. Máshol a város olyan volt, mint egy szellemváros, a bankok, szupermarketek és éttermek zárva voltak. Az a néhány kis bolt, amelyik nyitva maradt, gyorsan kifogyott az élelmiszerekből.

Tokajev szerint az egész országban nagyrészt helyreállt a rend, miután a héten az üzemanyagárak miatti tüntetések széles körű erőszakba torkolltak.

“A terroristák továbbra is kárt tesznek a vagyonban … és fegyvereket használnak a civilek ellen. Parancsot adtam a rendfenntartó erőknek, hogy figyelmeztetés nélkül lőjenek”

– mondta Tokajev a héten a nemzethez intézett harmadik televíziós beszédében.

A külföldről érkező tárgyalási felhívásokat “ostobaságnak” nevezte.

“Fegyveres és képzett banditákkal van dolgunk, helyi és külföldi banditákkal egyaránt. Banditákkal és terroristákkal. Tehát őket kell elpusztítani. Ez rövidesen meg is fog történni”.

Nemzetközi reakciók

EU: erőszak megszüntetését kérték mindkét féltől

A nyugati országok önmérsékletre szólítottak fel minden oldalt, és az emberek békés tiltakozáshoz való jogának tiszteletben tartására szólítottak fel.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Emmanuel Macron francia államfő az erőszak megszüntetésére és visszafogottságra szólított fel pénteken a Kazahsztánban kialakult helyzet miatt.

“Az erőszak megszüntetésére és visszafogottságra szólítok fel, az állampolgárok biztonsága és jogai elsődlegesek, szavatolni kell azokat”

– mondta Ursula von der Leyen Párizsban a francia elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján, amelyet abból az alkalomból rendeztek, hogy Franciaország január elsején fél évre átvette az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.

Kína támogatja a hatósági fellépést

Hszi Csin-ping kínai elnök Tokajevnek küldött üzenetében méltatta, hogy “határozott intézkedéseket” hozott, és “nagy felelősséggel viseltetik országáért és népéért”.

Magyar külügyminisztérium: “Kazahsztán stratégiai partnerünk”

A Külgazdasági és Külügyminisztérium nem tud Kazahsztánban bajba került magyarokról – közölte a tárcavezető pénteken a Facebook-oldalán.

Szijjártó Péter kiemelte:

“Kazahsztán stratégiai partnerünk, ezért szorosan figyelemmel követjük az ott zajló eseményeket”.

Azt írta: csütörtökön felvették a kapcsolatot a Türk Államok Szervezetének főtitkárával és jelezték, hogy támogatják a külügyminiszteri szintű, rendkívüli videókonferencia megtartásáról szóló kezdeményezést. A kazah fél kérésére ezt magyar idő szerint kedd reggelre hívta össze az üzbég soros elnökség – ismertette a miniszter.

A kazahsztáni magyar képviseletek folyamatosan tartják a kapcsolatot az országban tartózkodó magyar állampolgárokkal, akik közül

tizenegyen (kilenc Almatiban, egy Nur-Szultánban és egy Aktobéban tartózkodó személy) jelezték, hogy el kívánják hagyni Kazahsztánt

– írta a külügyminiszter szombaton.

Tüntetésből erőszakos összecsapások

A Közép-Ázsia volt szovjet köztársaságai közül sokáig az egyik legstabilabbnak tartott, Kazahsztán az elmúlt évtizedek legnagyobb válságával néz szembe.

Az energiában gazdag, csaknem 19 millió lakossal rendelkező országban minden adott lenne egy kivételesen jómódú társadalom kialakítására, azonban az ország vezetői saját gazdasági érdekeltségeire fókuszáltak, míg a lakosság nagy része mélyszegénységben tartják.

Ennek egyik példája a csillogó főváros és a teljesen elmaradott vidék kontrasztja.

A tüntetők szerdán megrohamozták a kormány épületeit Almatiban, és “utcai csatákat” vívtak a rendőrséggel és a hadsereggel.

A belügyminisztérium szerint 26 “fegyveres bűnöző” halt meg a zavargásokban, miután korábban “tucatnyi” halottról számoltak be.

Közölte, hogy

18 biztonsági tisztet megöltek, több mint 740-et megsebesítettek, és több mint 3800 embert vettek őrizetbe.

A “hivatalos” számokat képteleség ellenőrizni, és az összecsapásokban a civil áldozatokról nem érkezett hivatalos információ.

A történeseket külföldről nagyon nehéz követni, hiszen a hatóságok gyakran alkalmazzák a telekommunikációs csatornák blokkolását, beleértve a mobiltelefon-jeleket, az online üzenetküldők és az internet blokkolását.

Tokajev azt mondta, hogy Almatit “20 000 bandita” támadta meg, akiknek “világos támadási tervük, összehangolt akcióik és magas harckészültségük” volt. Az erőszak szításáért az “úgynevezett szabad médiát” és nevük elhallgatása mellett külföldi személyeket hibáztatott, hozzátéve:

“A demokrácia nem engedékenység”.

Orosz (és szövetségi) katonai beavatkozás: helyi tüntetők ellen külföldi katonák

Tokajev szerdán országos szükségállapotot hirdetett, és segítséget kért az Oroszország által dominált, öt másik volt szovjet államot tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetétől (KBSZSZ). A felkérésre először a szövetség nevében Nikola Pasinján örmény miniszterelnök jelezte, hogy KBSZSZ csapatokat küldenek Kazahsztánba.

Az orosz védelmi minisztérium pénteken közölte, hogy kilenc, ejtőernyősöket és felszerelést szállító Il-76-os katonai szállító repülőgép szállt le Almatiban, és az orosz erők segítettek a repülőtér biztosításában.

Nem világos, hogy hány katonát küldenek a haderőbe – amely Oroszország, Fehéroroszország, Örményország, Tádzsikisztán és Kirgizisztán egységeit foglalja magában -, de

a moszkvai média szerint az orosz kontingens létszáma várhatóan kevesebb mint 5000 fő.

Nazarbajev hatalmának vége?

A düh nagy része a 81 éves Nazarbajev ellen irányult, aki 1989 óta irányította Kazahsztánt, majd átadta a hatalmat Tokajevnek.

Sok tüntető azt kiabálta, hogy “Vénember kifelé!” Nazarbajevre utalva, és a volt vezető szobrát ledöntötték a déli Taldykorgan városában.

A kritikusok azzal vádolják Nazarbajevet és családját, hogy a színfalak mögött irányítanak, és hatalmas vagyont halmoznak fel az lakosság kárára.

A volt elnök a válság kezdete óta nem jelent meg, és

meg nem erősített hírek szerint ő és családtagjai elmenekültek az országból.

Tokajev a héten átvette Nazarbajev helyét a nagyhatalmú biztonsági tanács élén, és néhány családtagját kirúgta kulcsfontosságú pozíciókból.

Egyes szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a volt elnök érdekeltségeinket az űtvételére készülhet az új elnök, így változás aligha lesz kazahsztánban, és ez Oroszországnak tökéletesen megfelel.