Hogyan védekezhetünk a kullancsencephalitis ellen?
A kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás (kullancsencephalitis) a központi idegrendszert érintő fertőző betegség, amely Európa és Ázsia számos részén előfordul. A vírus főképp fertőzött kullancsok csípésével terjed.
A kórokozó
A kullancsencephalitis egy vírusos eredetű fertőző betegség, amely a központi idegrendszert támadja meg, és hosszan tartó neurológiai tüneteket, sőt akár halált is okozhat.
A betegség egyre növekvő közegészségügyi kihívást jelent Európában és a világ más részein egyaránt. Az elmúlt 30 évben Európa valamennyi endémiás régiójában (Svédország, Finnország, Balti Államok, Németország, Csehország, Svájc, Ausztria, Magyarország, Szlovénia, Oroszország és Szibéria) a humán kullancsencephalitis esetek száma csaknem 400 %-kal nőtt. A kockázatos területek kiterjedtek, és új gócokat is felfedeztek.
A kullancsencephalitis klinikai jellemzői és következményei
A kullancsencephalitis lappangási ideje a kullancscsípést követően átlagosan hét nap, de akár 28 nap is lehet. Az élelmiszer eredetű fertőzés – nyers, kezeletlen tehén vagy kecsketej – utáni lappangás általában rövidebb, körülbelül négy nap.
A humán kullancsencephalitis fertőzések körülbelül kétharmada tünetmentes. Tünetes esetekben a betegség gyakran kétfázisú. Az első fázis körülbelül öt (2-10) napig tart, és nem specifikus tünetekkel jár (láz, fáradtság, fejfájás, izomfájdalom, hányinger). Ezt a fázist átlag hét (1-33) napig tartó tünetmentes intervallum követi. Majd következik a második fázis, amikor a központi idegrendszer érintett.
Az európai altípus (létezik még szibériai és távol-keleti altípus is) enyhébb betegséggel jár.
- A betegek 20-30 %-a tapasztalja a második fázist.
- A halálozási arány 0,5-2 % és
- a betegek akár 10 %-ánál súlyos neurológiai következmények jelentkeznek.
- Gyermekeknél a betegség második fázisa általában az agyhártyagyulladásra korlátozódik,
- míg a 40 év feletti felnőtteknél fokozott az agyvelőgyulladás kialakulásának kockázata.
- A 60 év felettieknél magasabb a halálozás és a hosszan tartó következmények aránya.
Kullancsencephalitisre nincs specifikus vírusellenes terápia. A kezelés támogató ellátáson alapul. Az agyvelő- és agyhártyagyulladás kórházi kezelést igényel.
A kullancsencephalitis terjedése és hordozói
A betegség gazdái főként kis rágcsálók (pocok, egér), de akár rovar- , hús- és növényevők is. Hordozói lehetnek vadon élő és házi emlősök különböző fajai egyaránt (például róka, denevér, mezei nyúl, szarvas, vaddisznó, juh, szarvasmarha, kecske, kutya). Az ember véletlenszerű gazda.
A betegség átvitele
A vírus főképp fertőzött kullancsok csípésével terjed. Az emberek fertőzést kaphatnak fertőzött, nem pasztőrözött tej és tejtermékek fogyasztásától is. A vírus közvetlenül nem terjed emberről emberre (eltekintve annak a lehetőségétől, hogy fertőzött anyáról a magzatra is átterjedhet a betegség).
A fertőzött kullancsok megtalálhatóak erdei élőhelyeken – lombhullató erdőkben és az erdők és gyepek közötti átmeneti zónákban. A fertőzött kullancsok egész életük során továbbadhatják a vírust. A kullancsok aktivitása és életciklusa az éghajlati tényezőktől (hőmérséklet, talajnedvesség és relatív páratartalom) függ. A nedves nyár és az enyhe tél általában növeli a kullancspopuláció sűrűségét.
Közép-Európában két aktivitási csúcs jellemző: április-májusban és szeptember-októberben.
Egyetlen nyári csúcs jellemző Észak-Európa hidegebb vidékein és a hegyvidéki régiókban. A kullancsok főként az alacsonyan növényzeten találhatóak meg. Télen / hidegebb időszakban is jelentettek már szórványos eseteket.
Kockázati csoportok
Az endémiás területeken a szabadban rekreációs tevékenységet vagy munkát folytató személyek (pl. vadászat, horgászat, táborozás, túrázás, kirándulás, gomba- és bogyógyűjtés, erdőgazdálkodás, földművelés, katonai kiképzés) potenciálisan ki vannak téve a fertőzés veszélyének a fertőzött kullancsokkal való érintkezés következtében.
Megelőző intézkedések
A vírusfertőzés megelőzhető a kullancscsípés elkerülésével, így:
- kullancsriasztó szerek alkalmazása;
- védőruházat viselése; hosszú ujjú, és megfelelő rovarirtó szerrel kezelt zokniba bújtatott hosszú nadrág;
- kültéri tevékenységek után a test ellenőrzése / átvizsgálása és a kullancsok szakszerű eltávolítása: kullancskiszedő csipesszel vagy kanállal;
- ezen túl kerüljük a nem pasztőrözött tej és a pasztörizálatlan tejből készült tejtermékek fogyasztását.
A kullancsencephalitis elleni védőoltás (inaktivált vakcina) a betegség megelőzésének leghatékonyabb módja.
- Az oltási sort (legalább az első két oltást) célszerű télen, a kullancsok tavaszi aktivitása előtt megkezdeni.
- Az alapimmunizálás három oltásból áll.
- Szükség esetén gyors védettség kialakítása is lehetséges.
- Hazánkban két oltóanyag van forgalomban.
- Az alapoltásokat követő emlékeztető oltások ismételt beadatásával (3-5 évente) a védettség folyamatossá tehető.
Érdemes elolvasniMennyire fontos az influenza elleni védőoltás a COVID-19 idején?
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Amikor két férfi betört egy elhagyatott kórházban radioaktív anyagokat lopni és katasztrófát okozott vele
Miért van szőr az emberi fenéken?
Hogyan térhetett vissza ez a nő a halálból?
Mi történne a Földdel, ha az emberek eltűnnének?
Elképesztően nagyot mennek Mezopotámia démonjai és istenei a Szépművészeti Múzeumban
Új fegyverekkel szereli fel Oroszország az iráni gyártmányú drónjait